Somogyi Hírlap, 2009. május (20. évfolyam, 102-126. szám)

2009-05-05 / 104. szám

4 r MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2009. MÁJUS 5., KEDD 5 PERCES INTERJÚ Büszkék a diákok sikerére Csak szedik a csigát, nem eszik gyűjtés Szegény ember keresete: Kürtösön például száz forint kilója Hétfőn tizenkilencen kezdtek érettségizni a Móricz Zsigmond me­zőgazdasági szakkö­zépiskolában. Tizen­öten lótenyésztő-vizs­gát tesznek, s nyolc mezőgazdasági techni­kus is befejezi a tanul­mányait.- Sorsdöntő hetek várnak a fiatalokra. Mozgalmas na­pokat élnek át a tanárok is?- Nagyon pörgős az éle­tünk - felelte kérdésünkre hétfőn Torma Sándor igaz­gató. - Kis iskolában dolgo­zunk, így viszonylag nehéz beosztani az előírásoknak megfelelő felügyeletet. A feladatokat persze megol­dottuk.- Minden rendben zajlott le?- Igen. Nem volt puská­zás, az érettségi során nem észleltünk rendkívüli ese­ményt.- Belátható időn belül kez­dődik a vakáció. Milyen tanévet búcsúztatnak?- Kollégáimmal együtt büszkék vagyunk diákjaink sikerére. A szakmacsoportos szakmai előkészítő érettségi tantárgyak versenyén idén is bizonyítottak a toponári ta­nulók. Weisz Andrea győ­zött, Dana lános - húsz indu­ló közül - a 8. lett. Ácsné Var­ga Erika, Bagyari Lajos, Ba­kai Gyula, Böddi László, Sós Nándor és Zsinkó Endre ké­szítette fel a hallgatóinkat. , ■ Harsányi Miklós Torma Sándor: kollégáimmal együtt büszkék vagyunk a si­Csiga-biga gyere ki. Elkezdődött a gyűjtési szezon. Somogybán száz forint körüli árat adnak a felvásárlók az éti csiga kilójáért Az éti csiga védett, de korlátozottan gyűjthető. Az aszályosabb idő mi­att később indult meg a szezon. Vigmond Erika Akárcsak a megye más felvásár­lóihoz, a kürtöspusztai átvevő­helyre is kilószámra érkeznek az éti csigák. Sárközi Lajos, aki hosszú évek óta mindig beáll a csigagyűjtők sorába, éppen 20 kilogrammnyit öntött ki a ládába; 100 forintot kap a csiga küójáért. Persze csak azokért, melyek három centimé­ternél nagyobbak. A kisebbeket nem is lehet összeszedni, de ha mégis bekerül a zsákba, vissza kell engedni a természetbe: jövő­re is kell majd a csiga. - Szegény embernek ez is kereset - mond­ta Sárközi Lajos. - Hajnalban kel­tem, több kilométert gyalogol­tam, mire délután négy órára si­került ennyit is összegyűjtenem. Ha csapadékosabb lenne az idő, több is akadna. Púihi Istvánná felvásárlótól megtudtuk: a faluban élők 80 százaléka foglalkozik csigagyűj- téssel. A kilónkénti átvevőár 70 és 120 forint között mozog. Meggazdagodni nem lehet be­lőle, de sokaknak jól jön a napi két-háromezer forint is. A kör­nyezetvédelmi tárca évente 2000 ezer tonna csiga begyűj­tését engedélyezi. Tavaly 1985 tonna csigát gyűjtöttek össze­sen, ennek úgy tíz százaléka adódik Somogyból. A felvásár­lást az Éticsiga Terméktanács szervezi és koordinálja ország­szerte. Pacs István, a tanács el­nöke arról beszélt: az aszályos időszak miatt később indult el a gyűjtés. Tavalyelőtt volt ha­sonló szárazság, akkor csupán 1600 tonna jött össze. A leg­több évben egyébként megkö­zelítik az adott kvótát: hazánk­ban rengeteg éti csiga van, fő­leg a nitrogénbő részeken. Több előírást is be kell tartani. Az éti csigát csak április 1-je és június 15-e között szabad szed­ni, és a 30 milliméternél kiseb­beket békén kell hagyni. Ter­mészetvédelmi területen azon­ban még ekkor sem lehet gyűj­teni, kivéve a Natura 2000-es területeket. Azok a regisztrált felvásárlók vehetik át a csigát, akiknek erre a környezetvédel­mi tárcától engedélyük van. Ilyen átvevőhely 1400 akad je­lenleg az országban. Gasztronómiai hagyománya elsősorban a francia konyhá­nál van, de a németek, olaszok vagy a Benelux államokban élők is komoly mennyiséget fo­gyasztanak. Hazánkban egyébként álta­lában csak szedik, mintsem eszik. Bár a csigagyűjtők között gyakrabban kerül az asztalra. Inkább csak az igényesebb ét­termek veszik fel az étlapra, például: éti csiga sóágyon, da­rabonként háromszázharminc forintért. Egy kilogramm ehető hús négy-öt kilónyi élő állatból nyerhető. A begyűjtött csiga fe­lét itthon dolgozzák fel, a másik felét élve exportálják. Sokfélék vagyunk, de összetartozunk uniós kampány Szabad a munkavállalás, szabad a demokrata Fürdőszezon: nyitva a kültéri medencék Egy a magyar: sokfélék va­gyunk, de összetartozunk. Ezt üzenték a kaposvári Kossuth té­ren felállított figurák, amelyek az SZDSZ Európai Parlamenti (EP) választási kampányát szim­bolizálták. Szent-Iványi István, a párt EP-képviselője és a párt válasz­tási listájának vezetője hétfői sajtótájékoztatóján elmondta: az elmúlt öt év azt bizonyította, hogy Magyarország nyertese az európai integrációnak. Sza­bad a munkavállalás az EU 27 tagállama közül 25-ben - sorol­ta a szabaddemokrata politikus -, szabad a szolgáltatás a kis- és középvállalkozások számá­ra, nincs szükség útlevélre, nincs várakozás a határon. Ma nincs Magyarországon egyet­len nagy közberuházás sem, amely ne uniós segítséggel épülne. 2007 és 2013 között 25 milliárd euró érkezik Ma­gyarországra. Ha a válságot ha­zánk nem uniós tagországként élte volna meg, nem maradhat­na talpon, állította. Az SZDSZ az Európai Parla­mentben erős képviseletet sze­retne, olyan kiemelt célokat tű­zött zászlajára, mint az egysé­ges energiapolitika kialakítá­sát, azt, hogy a következő, 2014- 2020-as költségvetés minél na­gyon hangsúlyt helyezzen az oktatásra, kutatásra. Itthon pe­dig az uniós tagság tapasztala­tait a nagy elosztórendszerek reformjához, a politikai kultúra megújításához szeretné fel­használni. ■ lakab E. Május elsejével elindult a sze­zon a barcsi Rekreációs és Ter­málközpontban. A városi gyógy­fürdőn a kültéri és gyermekme­dence megnyitásával az összes medence a fürdőzők rendelkezé­sére áll. Mint megtudtuk: a gaz­dasági válság ellenére az első ne­gyedévben 1500 vendéggel töb­ben érkeztek a strandra, mint ta­valy ilyenkor. ■ I. G. Egy platformon az MDF és a Jobbik az agrárium ügyében vitafórum Herényi szerint oda jutottunk, hogy azt esszük, ami az unió fejlettebb részein esetleg csak kutyaeledel h>e nekünk az unió? Ilyen és ha­sonló kérdésekről vitáztak a pár­tok képviselői a hétfő esti kapos­vári fórumon. Hoffmanné Hetesi Noémi, az MSZP helyi elnöke szerint - szemben az MDF és a lobbik vé­leményével - nem szerepeltünk rosszul az unióban, ezt bizonyít­ja, hogy a Dél-Dunántúlon példá­ul 200 milliárd jut munkahelyte­remtésre, -fejlesztésre, melynek feléről már döntöttek is. Szent- Iványi István SZDSZ-es Európai Parlamenti képviselő úgy vélte: valóban az utolsók vagyunk a velünk együtt csatlakozók közt, viszont az unió nélkül ma sok­kal rosszabb helyzetben len­nénk, nem vészelhetnénk át a válságot. A mezőgazdaság pél­dául sohasem kapott ekkora tá­mogatást. A Jobbüt alelnöke, Kovács Bé­la szerint viszont éppen a mező- gazdaságnak okozott a legna­gyobb károkat az uniós tagság. Úgy vélte: van élet az unión túl is. Persze - válaszolta Szent- Iványi István és tudjuk is, ho­va vezet: Izland sorsához. Herényi Károly, az MDF ko­rábbi frakcióvezetője is osztot­ta azt a nézetet, hogy nem jól éltünk a lehetőségeinkkel, a pénzek presztízsberuházásokra mentek el, holott a termelés élénkítése lett volna a fontos. Az érdekes megállapításokkal tarkított vitát gyér érdeklődés kísérte Úgy vélte: másfajta agrárpoliti­ka keüene, Magyarországon is a kis családi gazdaságok támoga­tásában a jövő, hogy ne keüjen agyonvegyszerezett külföldi pa­radicsomot, paprikát, gyümöl­csöt ennünk. Ezen a ponton kö­zös véleményen voltak a Jobbik­kal, hisz Kovács Béla szerint is a kiemelt feladat a hazai gazda- s ság, a hazai termékek védelme. = Herényi Károly hozzátette: a | jobb érdekérvényesítés is kulcs- | fontosságú, és ebben akad pó- £ tolnivalónk. - Nem szabadott volna odáig eljutnunk, hogy a legkiszolgáltatottabbak legyünk, és az unióban megmaradt, má­sutt csak kutyaeledelként el­adható fagyasztott húst együk... Hoffmanné Hetesi Noémi vi­szont azzal érvelt: nem biztos, hogy versenyképes a családi gazdaság, és a mezőgazdaság bajainak okát nem az unióban, hanem a rendszerváltásban kell keresni. Szükség van közös uni­ós energiapolitikára, ebben mindannyian egyetértettek a politikusok. Viszont az SZDSZ és a Jobbik a Déli Áramlat mel­lett érvelne, az MDF kiemelten kezelné az alternatív lehető­ségeket, például a paksi atom­erőmű bővítését. A prognózisok az öt évvel ezelőttinél jóval alacsonyabb részvételt jósolnak az Európai Parlamenti választásokra. Szent-Iványi István ezt az infor­mációhiánnyal, Kovács Béla a kiábrándultsággal magyarázta, Herényi Károly szerint viszont európai jelenség. ■ Jakab Edit

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom