Somogyi Hírlap, 2009. május (20. évfolyam, 102-126. szám)
2009-05-29 / 125. szám
13 SOMOGYI HÍRLAP - 2009. MÁJUS 29., PÉNTEK PÉNZ SIKER, VÁLLALKOZÁS Természetvédelmi szempontból is előrelépést jelent az új erdőtörvény Már a kampányra gyúrnak fejlesztés Befejezéséhez közeledik a 370 millió forintos beruházás Megújul az erdőtörvény: szakemberek szerint előrelépést jelent a közelgő változás. Lényeges, hogy a jövőben az állami erdők jelentős részén tilos lesz a tarvágás. Ez elsősorban az alföldi tölgyesek esetében jelent nagy változást - tájékoztatta szerkesztőségünket a WWF Magyarország. Közölték: ugyancsak az állami erdőkben, közel százezer hektáron úgynevezett örökerdők fenntartását írja elő a törvény, ahol szálaié erdőgazdálkodást lehet folytatni vagy indokolt esetben azt sem. Az örökerdők az erdők hármas funkcióját folyamatosan biztosítják. Az élővilág és a közjóiét szempontjai gazdálkodás mellett is messzemenően érvényesülhetnek. Megtudtuk: a törvény az állami erdők döntő részének a forgalomképtelenségét is kimondja. ■ Harsányi M. AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT A SOMOGYI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA TÁMOGATTA 1|hHr ÖSiMg? i á <Sfarkmra Nem aprózták el a beruházást a kaposvári cukorgyárban. Közel 370 millió forintot szánnak beruházásra. Tovább épül-szépül az ország egyetlen működő üzeme. Harsányi Miklós Szükség is lesz a fejlesztésre, mivel igen hosszú idény előtt áll a kaposvári csapat. Száztíz napra tervezik a szezont, a múlt évben 75 napon át tartott a kampány.- Üzembiztonság - Szeles Zoltán, a Magyar Cukor Zrt. operatív igazgatója szerint most talán ez a legfontosabb kulcsszó. Kiemelte: 70 millió forintért két bepárlóberen- dezést építenek be, s ezenkívül csaknem 30 millió forintért két szeletprést is vásároltak. - A berendezések alapozásával a héten elkészülnek a szakemberek - így az operatív igazgató. - A kivitelezők a jövő héten kezdik el az acélszerkezet építését. A beruházás befejezésének határidejét augusztus elejére tűzték ki. A megújulási program más szakterületet is érint. Új ömlesz- tettcukor-kiadó állomást alakítanak ki Kaposváron. A munkát még tavaly indították el, s június elején üzemelik be a rendszert. Erre 270 millió forintot hagyott jóvá a cég menedzsSzeles Zoltán: a szokásosnál is hosszabb idény előtt áll a kaposvári csapat mentje. A beruházás amúgy több célt szolgált: a kaposvári üzemből a cukor egy részét a petőházi silókba szállíthatják. S ott kisebb kiszerelésbe csomagolhatják majd a cukrot.- Kaposváron rövidesen pedig már az ipari nagyfogyasztókat is kiszolgálhatjuk ömlesztett cukorral - ecsetelte a további előnyöket a cég munkatársa. A vásárlók között ismert élelmiszer- és üdítőital-gyártók is vannak. A gyárban a kampányrajtig tartó hónapokat igyekeznek minél jobban kihasználni. A fejlesztési menetrendben a folyamatirányítás korszerűsítése is helyet kapott. Másik fejezet a biogázüzem fejlesztése. Ott két fúvót és fáklyát építenek be; a munkálatok jelenleg is tartanak. Lapunk úgy tudja: előre láthatóan szeptember közepén gyújtják be a mészkemencét. A tavalyinál lényegesen több, közel 750 ezer tonna cukorrépa feldolgozását tervezik a kaposvári üzemben.- Minél hosszabb a kampány, annál több lehet a buktató - állítják a szakemberek. Komoly kockázati tényező az időjárás, s persze a szinte megállás nélkül berendezések is könnyen meghibásodhatnak. Szeles Zoltán osztja a véleményt, s azt mondta: épp ezért döntő, hogy a lehető legbiztonságosabban működjön a rendszer. Stabilitást vár idén a barcsi Dráva Coop Kiállnak a vállalkozókért gazdaság A SKIK határozottan fellép az új szabály ellen Új tulajdonossal szerzett pénzügyi stabilitást a barcsi Dráva Coop Zrt. Az első negyedév rendkívül nehéznek bizonyult.- Elsősorban a kiegyensúlyozott, nyugodt termelésre törekszünk - mondta Rideg Gábor ügyvezető igazgató. - A recesz- szió befolyásolja a fejlesztéseinket is, így hiába van már nyertes pályázatunk, a megvalósításra az önrész miatt még várnunk kell. A vállalat szarvasmarha- és sertéstelepi rekonstrukcióban gondolkodik, melynek összértéke 3,3 milliárd forint. A stabil és kiszámítható agrártámogatások is sok segítséget jelentenek, májusban még mindig Tavaly országos felmérés készült: mintegy tizenkétezer kérdőívvel, személyes interjúval, hogy középtávon az országnak milyen munkaerőre lenne szüksége. - Azonban a múlt évi stratégiát felülírta a gazdasági válság begyűrűzése. Ezért új vizsgálatra van szükség idén, mivel meg kell határozni a 2010-2011-es tanévben azokat a keretszámokat is, melyeket a térségi Integrált szakképző központok, indíthatnak - foglalta össze Káplár János, a Régiós Fejlesztési és Képzési Bizottság tagja. Többek között erről is szó esett az Értelmiségi Szakszervezeti Tömöakad olyan forrás, amit nem vettek igénybe.- Eddig a növénytermesztésben végzett munkák voltak meghatározóak - hangsúlyozta. - 1750 hektár kukorica vetésén vagyunk túl, a földbe helyeztünk 320 hektárnyi szója vetőmagot, illetve az őszi növények növényvédelméről, tápanyagellátásáról gondoskodtunk. Jelenleg a még meglévő szarvasmarha-állományunknak a tömegtakarmányát takarítjuk be. A vállalat a fehérje- és olajnövények árbevételének csökkenésére számít, ezért igyekszik minden költséget megspórolni, ahol csak lehet. ■ Jeki G. rülés (ÉSZT) somogyzsitfai szakképzési fórumán. Sándor Balázs, az ÉSZT főkoordinátora elmondta: az ÉSZT tizenhat OKJ-s szakma feltérképezését vállalta magára: egyrészt az egészségügy, másrészt az agrárium területéről. Ezen szakmák beiskolázási buktatóit próbálják meghatározni, s olyan javaslatot állítanak össze, hogy a kínálat összhangba kerüljön a kereslettel. Ha az igények és a képzések nem találkoznak, akkor alakul ki a mai probléma is: az egyik oldalon túlképzés lép fel, a másikon megjelennek a hiányszakmák. ■ Vigmond E. Végsőkig kiélezett küzdelmet folytatnak a vállalkozók - a Parlament ugyanis néhány hete elfogadta azt a törvénymódosító csomagot, amely a szakképzést erőteljesen érinti. Több olyan változás zajlott le, amelyet elképedve vettek tudomásul a somogyi cégvezetők, szakmai irányítók. Az új rendelkezés szerint az oktatói bérek elszámolhatóságának felső határát lecsökkentették. Ezenkívül növelték a tanulóknak kötelezően járó ösztöndíjat, viszont az elszámolhatóság mértéke drasztikusan visszazuhant Gálné Mayer Judittól, a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara (SKIK) szakképzési vezetőjétől tudjuk: a vállalkozóknak tíz százalék önrészt kell vállalniuk.- Ez azt jelenti, hogy egy tanuló esetében havonta mintegy tízezer forintot kell majd fizetni önerőből - tette hozzá. - Az új rendelkezés értelmében ez évente 120 ezer forint plusz kiadást jelent. Ennek az összegnek a többszörösét fizetheti ki egy nagyobb tanulói létszámot foglalkoztató kis- vagy közepes méretű vállalkozás. Az "SKIK álláspontja egyértelmű: ezt a terhet a jelenlegi gazdasági helyzetben a cégek nem tudják felvállalni. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és a területi kamarák felmérést végeztek a képzést végző vállalkozások körében. Gálné Mayer Judit ennek eredményét ismertetve közölte: rendkívül negatív véleményt tolmácsoltak a megkérdezett szakemberek. Igen sok vállalkozó, aki évek óta részt vett a tanulóképzésben, úgy nyilatkozott: befejezi Gálné Mayer Judit: 44 ezer diákot képeznek szerte az országban az oktatást. Az új felállásban már nem kívánnak közreműködni a gyakorlati képzésben. Az érintett vállalkozók amúgy nem kerteltek: ha a helyzet úgy alakul, akár már a meglévő tanulószerződést is felbontják, és nem foglalkoztatnak új tanulókat. S hogy milyen lépéseket tett a kamara? A SKIK képviselője aláhúzta: az MKIK igen komoly lobbitevékenységet folytatott az elmúlt hetekben. Ez még jelenleg is tart. A szakképzési vezető rámutatott: eddig csupán egy ponton sikerült eredményt felmutatni. Az Országgyűlés ezen a héten egy módosító indítványt fogadott el. Ezzel - jelezte - visszaállították az oktatói bérek elszámolhatóságának felső határát.- Ez azonban még kevés - szögezte le Gálné Mayer Judit. - Úgy ítéljük, hogy a tanulói juttatások elszámolhatóságának módosítása a leglényegesebb. Ez sújtja a vállalkozások zömét. A siker érdekében az MKIK folyamatosan együttműködik a területi kamarákkal. A minisz- terelnÖKnek, továbbá az érintett szaktárcáknak már postázták a hivatalos kamarai álláspontot. A szervezet munkatársai továbbra is teljes erőbedobással folytatják a munkát, s rendszeresen kikérik a vállalkozók véleményét. Várhatóan rövidesen fórumot is tartanak számukra Budapesten. Mindezt azért szervezik, hogy a szakképzési rendszer megmaradjon.- Talán nem túlzás, ha sokan arról beszélnek: a hálózat köny- nyen összeomolhat - jegyezte meg. - Jelenleg 44 ezer, szerződéssel rendelkező tanuló képzését végzik az országban. Megyénkben 2000 tanulói szerződést tartanak nyilván. Amennyiben elmarad a javasolt változás, úgy a diáklétszám feltehetően a felére esik vissza. Ez a minimum. Azt is tudni kell: ezeknek a tanulóknak nem lesz képzőhelye. Az iskolai tanműhelyek jó néhány szakma esetében leépültek, illetve térségünkben viszonylag kevés található. Egyértelműen látszik: nincs lehetőség arra, hogy a diákoknak máról holnapra új képzőhelyet biztosítsanak a tanintézményekben. Sajnos úgy látszik, hogy akár egyes szakmák képzése is megszűnhet a jogszabályi szigorítás miatt. A SKIK szerint a kisvállalkozások vannak a legnagyobb bajban. Képtelenek kitermelni azt a pluszköltséget, amelyet rájuk hárítanak. Kiemelte: a rendelkezés alkotmányossági aggályokat vetett fel. Ezért az MKIK emiatt rövid időn belül lépéseket tesz. ▲ Fölülírta a képzési stratégiát a válság Fejlesztésben látják a kiutat budai Ferenc, az ipartestü- letek szövetségének megyei elnöke: - Örvendetes tény, hogy a válság ellenére számos helyi vállalkozás fejlesztésre szánja el magát. Ennek több hozadéka lehet: stabilizálódik a cég helyzete, munkahelyeket teremt a beruházás, s javul a hatékonyság. A közelmúltban elfogadott 1800 milliárd forintos csomag remélhetően jótékony hatással lesz a gazdaságra. bierer János, a szennai Szenna Pack Kft. igazgatója: - Már középtávon kiírhatják magukat a piacról azok a cégek, amelyek a kelleténél kevesebb figyelmet fordítanak a beruházásra. A külpiaci jelenlét megköveteli az értékteremtő befektetéseket. Lehet, hogy sokan a krízis miatt késleltetik, de pótolni kell. Nálunk egy kétmilliárd forint értékű fejlesztés van folyamatban. hollósy tibor, a Kométa Zrt. ügyvezető-helyettese: " - A cégstabilitást segíti elő a fejlesztés. Bár gyakran nehézkes a banki hitelezés és magas a kamat, ám minden lehetőséget meg kell ragadni a fejlődés érdekében. A sokat tapasztalt cégvezetők tudják: a hatékonyságjavító intézkedéssel helyzetbe hozzák magukat. Az ipari vállalkozásokon kívül jó pár élelmiszeripari cég is uniós pályázatokkal próbálkozik. Tízenkétmilliárd bevételt kaptak a boreladásért Magyarország tavaly - a statisztikai hivatal előzetes adatai szerint - 504 ezer hektoliter bort exportált. Ez a mennyiség 3,1- szer több, mint amennyi az import volt - Az exportból 12,2 milliárd forint bevétel képződött - összegzett Varga Gábor, az agrár-szakigazgatási hivatal főigazgatója. Ehhez 2,6 milliárd forint import kiadás társult. A kiszállított palackozott bor 18,6 százaléka - 93,7 millió liter - volt minőségi. A behozottnak pedig csak 12,2 százalékát sorolták ebbe a kategóriába. A somogyi pezsgő és bor zömét uniós államokba vitték. ■ H. M.
