Somogyi Hírlap, 2009. május (20. évfolyam, 102-126. szám)

2009-05-27 / 123. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2009. MÁJUS 27., SZERDA 3 MEGYEI KÖRKÉP Nincs vész, csak tavaszi halhullás Balaton Visszatérő jelenség: évente két-három tonna haltetem gyűlik össze a tóban Takarítják a Balaton-partot. A szárazföldön az önkormányzatok dolga a rendteremtes, a vízben a halászati cég speciális hajójával dolgoznak (Folytatás az 1. oldalról) A legyengült halakban a külön­böző kórok lefolyását az átmenet nélkül beköszöntött nagy meleg is felgyorsította, ezért is láthatók a parton döglött egyedek - mond­ta el érdeklődésünkre Bíró Péter, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy az angolna úgynevezett parazitáit faj, előfordul, hogy úszóhólyagját fonálféreg támad­ja meg. - Ez okozta az 1991-es an­golnapusztulást is. Másra most sem tudok gondolni - fejtette ki a szakértő akadémikus, és hoz­zátette: azt elképzelhetetlennek tartja, hogy szennyező anyag ke­rült a tóba, és ezért pusztultak el az angolnák. Ebben az esetben ugyanis más halfajok tetemei is a vízen lebegnének.- Nem hullott el több angolna idén sem, mint az előző években - a Balatoni Halászati Zrt. sta­tisztikáira hivatkozva ezt mond­ta Varga László, a társaság meg­bízott vezérigazgatója. Az új ha­lászvezér arról is beszélt: a hal­hullás kezelése mindig kellemet­len, de abban ő is biztos: a szoká­sos tavaszi halpusztulásnál több­ről nincs szó. Az elpusztult halak összegyűjtése a halászati társa­ság feladata, tavasszal általában két-három tonna tetemet gyűjte­nek össze. Ennek 60 százalékát a nyílt vízen, hajóval szedik ösz- sze, a többit a part mentén. - Há­rom hete folyamatosan gyűjtjük a haltetemeket, de a Balaton 60 ezer hektáros területére kevés­nek bizonyulnak a halászok és a munkába bevont 12 halőr - je­gyezte meg Varga László, aki azt is hozzáfűzte, a feladat jelentős anyagi teherrel is jár, tavaly AZ ANGOLNA JELENLÉTÉT már OZ 1870-es években is megfigyel­ték a Balatonban, tömegesen azonban az 1960-as években került a magyar tengerbe. A halfaj kiváló megmaradási esélyével azonban akkor sen­ki nem számolt Az állomány nagy része az 1991-es angol­napusztulás idején tűnt el a Balatonból, akkor mintegy 400 tonnányi hullott el, az egyedszám jelenleg a negyedét sem éri el a nagy pusztulás előtti időszaknak. A limnoló­mintegy 25-28 millió forintot köl­töttek a tetemek összegyűjtésére és megsemmisítésére. A legtöbb településen persze az önkormányzat is besegít a munkába. A parttakarítók több­nyire hajnalban zsákokba gyűj­tik a döglött halat, és értesítik a giai kutatóintézet vezetője azt mondja: az angolna még évti­zedekig jelen lesz a tóban, aho­va természetes úton is eljut­hat A halfaj egyetlen helyen, a kubai partoknál lévő Sar- gasso-tengerben ívik, onnan a Dunán, majd a Sió-csatornán felúszva érkezhet a tóba. A legősibb halfajok egyike, ké­pes arra, hogy nedves réten ki­lométereket tegyen meg. Az angolna egyben talány is, mes­terségesen eddig a világon se­hol nem tudták szaporítani. halászatot, hogy szállítsák el a teteríieket. Bezeréti Katalin bala- tonföldvári polgármester is ar­ról számolt be, hogy a Gamesz emberei reggel a strandon kez­denek parttakarítással, az elhul­lott halat akkor gyűjtik össze. Ez egyébként az uralkodó szélirány Kínai angolna a piacon akik kóstolták már az an­golna húsát, tudják: rendkí­vül ízletes. Magyarországon mégsem kapós, igazi piaca Észak-Európában és Olasz­országban van. Többnyire az olasz piacra szállít a Balato­ni Halászat is, amely idén 80 tonna angolnát fogott varsá­val vagy csapdával. Ma már semmi hihetetlen nincs ab­ban, hogy a hagyományos piacokon megjelent az olcsó kínai angolna. A halászati társaság vezetője azt mond­miatt tipikusan déli parti több­letfeladat. Már-már legendás, hogy a tó északi partján lévő strandok kezelői nevetnek a markukba, hiszen nekik hal­tetemgyűjtésre nemigen van gondjuk, ez jellemzően a déli partiak béklyója. kapostacsí Kb. 20 éve is volt halpusztulás. Valamilyen szin­ten természetes, én a munka- nélküliekkel szedetném össze (akiket a siófoki polgármester olyan nagyra tart). argoszA fonyódi térségben is bűz van (haltetemek). Nézze­tek már körül, itt a nyári sze­zon!! A 90es években dolgoz­tam a ligeti gyermektáborban mint villanyszerelő. Angolna­tetemek sokaságat kellett segí­tenem kiszedni a Balatonból. Most hol van az a sok állásta­A tapasztalatokból kiindulva a halászati vezérigazgató szerint az iszapágyból felszínre került, bomló angolnatetemek nagy részét már partra sodorta a víz, így a jelenség június eléjére vár­hatóan megszűnik. ■ Kolumbán Tünde lan Ember? (ÖNKORMÁNY­ZATOK). Jah: Nincs rá pénz. VÁLASSZATOK kiscikis Én nagyon drukkolok a halászoknak, hogy ne legyen baj a halakkal, mert az na­gyon rosszat tenne a turizmus­nak. De ez felelősséggel is jár! Szerintem nem az angolnával, hanem az öregedő busaállo­mánnyal lehet majd baj, mert azok nagyobb testű halak, és ugyancsak idegenek a tóban. Ki kéne őket fogni időben! továbbiak ► SONLINE.HIJ JEGYZET Veri gúd Zimmer frei! MAGYARORSZÁGOT AJÁNLJA első helyen a tengerentúli utazók számára az amerikai Forbes Magazin. A közel egymillió példányban megjelenő, mér­tékadó magazin rangsorolta azokat az országokat, ame­lyek a legkedvezőbb ár-érték arányt kínálják a jelenlegi gazdasági válságban az ame­rikai utazóknak. A sorrend a dollár és az adott valuta erő­södésének aránya, illetve a re­pülőjegy ára alapján alakult ki. Az így felállított tizenötös rangsort Magyarország veze­ti, a második Svédország, a harmadik Lengyelország lett. attól persze nem kell tarta­ni, hogy mostantól rágógumi­zó, cowboy-kalapos turisták állják el a bejáratot a Nemze­ti Galéria előtt, miattuk kell majd tömegnyomorban, fél lábon állva három órát vona­tozni a Déli pályaudvartól Fo­nyódig, ahol eleszik az utolsó négyszázötven forintos saj­tos-tejfölös lángost Kovácsék szeplős kölyke elől, s a ki­lencvenes évek elejének Zimmer Felijei sem honosít­ják meg új angol nyelvjárás­ként a plattensee-i britisht. Ám mégiscsak nagy szó, hogy miközben a befektetési tanácsadók, hitelminősítők szigorú szemráncolása köze­pette a nyugati tőke tízszere­sen meggondolja, Magyaror­szágra hozza-e megtakarított dollárjait, addig az utazási irodák ajánlataiban leköröz­zük Párizst, Rómát, Prágát, de még Jesolót vagy a horvát tengerpartot is. Ehhez persze megfelelő körítés szükséges, olyan ajánlatok, melyek lát­tán a texasi olajmunkás ke­zéből kifordul a sajtburger. Például olyan komplett cso­mag, mely repülőjeggyel, szállással, ellátással és prog­ramokkal sem kerül többe száz dollárnál, azaz mai árfo­lyamon nagyjából húszezer forintnál. Ennyiért vélhetően idehaza is sokan pakolni kez­denének. De nekik másfajta csomag jutott... Talányos és szívós halfaj a Balatonban Sonline.hu: segítsenek a munkanélküliek! A válság infarktus előtti állapot Visszafognák a fogyasztást unicredit Ünneplés és pénzügyi lehetőségek a banknál energia Világszerte nagy árat fizetünk a pazarlásért Kiemelt ügyfelei számára szer­vezett találkozót kedden a 10. szü­letésnapját ünneplő UniCredit Bank Zrt. Kaposváron. Keszthelyiné Polgár Mária, a kaposvári bankfiók vezetője kö­szöntőjében azt mondta, hogy tíz évvel ezelőtt a kaposvári a bank huszonkettedik fiókja volt, ma 127 kirendeltséggel rendel­keznek. Az elmúlt évek bank­fúzióinak is köszönhetően az UniCredit Közép-Európa legna­gyobb bankja lett. A meghívottaknak Bolyán Ró­bert, a kisvállalati értékesítés tá­mogatásának igazgatója vázolta fel a gazdasági válságot kiváltó okokat és a megoldásokat.- Mindenekelőtt termék- és Keszthelyiné Polgár Mária: Közép- Európa legnagyobb bankja lettünk szerkezetváltásra, valamint a vállalati költségek hatékonysá­gának növelésére van szükség - mondta. - Az Európai Uniótól le­hívható pénzeknek mindössze tíz százalékát használtuk fel. A bennmaradó összeg lehívása is gyorsíthatja a válság megoldá­sát. A forint árfolyamát a koráb­bi pénzügyi bizalom visszaszer­zése és stabil politikai helyzet ál­líthatná helyre. A válság olyan, mit egy infarktus közeli állapot. A pénzügyi világban a vérhígító: a minél több millió bepumpálása az ország vérkeringésébe. Padányi Péter kockázatkeze­lési igazgató a konkrét lépések­ről, lehetőségekről adott tájékoz­tatást. ■ F. Szarka Ágnes A világon ma az éves széndioxid­kibocsátást 28 milliárd tonnára becsülik, ám egy előrejelzés sze­rint 2050-re ez akár 62 milliárd tonnára is emelkedhet - hívták fel a figyelmet kedden a kapos­vári ökológiai kon­ferencián. Juhász Ti­bor, Kaposvár alpol­gármestere rámuta­tott: az életközösség egyensúlyával foglalkozó kérdé­sekkel összességében kell foglal­kozni. Nem szabad egyetlen ele­met sem önkényesen kiragadni.- A Föld lakossága 1950-ben alig kétmilliárd volt, ma már 6,7 milliárd - folytatta. Bolygónk terhelése egyre nagyobb, csak­hogy a rendelkezésre álló kész­letek végesek. Nem lehet kiszi­polyozni a végletekig. Energiapazarlás - a vüágszer- te ismert problémák környezeti hatásairól, következményeiről Poós Miklós, a közlekedési és energiaügyi minisz­térium főosztályve­zető-helyettese be­szélt. Példaként hozta fel: amíg Ma­gyarországon - személyenként évente - 2,5 tonna kőolajnak megfelelő energiát használnak fel, addig Franciaországban több mint négy, az Egyesült Álla­mokban közel tíz tormát. A világ fejlett és kevésbé fejlett államai évről évre óriási mennyiségű szén-dioxidot bocsátanak ki. Az időszerű feladatok kapcsán alá­húzta: a feladat mindenkitől fe­lelősségteljes gondolkodást kö­vetel.- A kormány még tavaly elfo­gadta a nemzeti energiahaté­konysági cselekvési tervet - hangoztatta a főosztályvezető­helyettes. Szakemberek a többi közt az importfüggőség csök­kentését, a környezet védelmét s az energiahatékonysági beru­házások támogatását szorgal­mazzák. Poós Miklós arról be­szélt: az energiatakarékoskodás minden területen lényeges, de különösen a fűtéssel, valamint az iparban s a közlekedésben le­hetne óriási összegeket megta­karítani. ■ Harsányi Miklós ■ A környezetvé­delem minden­ki felelőssége.

Next

/
Oldalképek
Tartalom