Somogyi Hírlap, 2009. május (20. évfolyam, 102-126. szám)

2009-05-26 / 122. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2009. MÁJUS 26., KEDD 3 MEGYEI KÖRKÉP Állati sorban a jákói faluszélen jogálom A tulajdonos távollétében az állatvédők sem segíthettek a kutyákon (Folytatás az 1. oldalról) Magunkra maradunk a falu­széli ház előtti buszfordulóban. A tulajdonost várjuk, lessük a bordó autót, amivel érkeznie kellene, illetve a kaposvári Philip állatvédő egyesület veze­tőit, akik ez idő tájt éppen a kiskorpádi jegyzőnél tesznek hivatalos bejelentést a porta tu­lajdonosa ellen.- Már régóta ez megy itt - int a kert felé az egyik szomszéd. - Úgy tudom, a tulajdonost már többször feljelentették, az önkor­mányzattól is szóltak neki, de nem változott semmi. Azt mond­ják, néhány kiskutya már el is pusztult, amiben lehet valami, mert olyan bűzt hoz a szél felő­le, hogy nem bírja az ember gyomra. A szagokat mi is megtapasz­taljuk, az áldatlan állapotokat azonban csak kívülről szemlél­hetjük, hiszen a tulajdonos tá­vollétében nem mehetünk be. Bő két óra múlva már négyen, sőt kisvártatva már öten téblá- bolunk a ház előtt: hiába érkez­nek a philipesek hivatalos lefog- lalási és elkobzási papírral az il­letékes - kiskorpádi - körjegy­zőtől, majd fut be hasonló írás­sal a helyi polgármesteri hivatal alkalmazottja is, jog szerint előbb kézbesíteniük kell a papí­rokat, s csak utána segíthetnek az állatokon.- Negyvenhét kutya, tizen­négy kecske, öt gida, három bir­ka, hárötfütí’áfömYliszná és ma­lac, valamint három mangalica - mutatja a szenvedő állatok lis­táját Szántó Brigitta, az állatvédő egyesület egyik vezetője. - Állí­tólag az állategészségügyiek már megbírságolták egyszer, de nehéz ellene fellépni, ugyanis állandóan költözik, új címe lesz, s akkor újra kell kezdeni az el­járást.- Megyek, adok nekik vizet - jelenti ki Szántó Ildikó, a Philip másik vezetője, majd a kerti csap felé indulna.- Nem lehet, Ildi, értsd meg! - tartja vissza a testvére. - Amíg nem vette át a papírt, feljelent­het.- De hát elpusztul az a szeren­csétlen! - int tehetetlenül a fél­holt új-fundlandi tákolmánya fe­lé Szántó Ildikó. - így sincs sok esélye, hogy megmaradjon. És a többi is kiszárad! Túlélte az akasztást (Folytatás az 1. oldalról) rozi A menhely legszerencsét­lenebb, mégis legszerencsé­sebb sorsú kutyája - mutat­ja a vörös jószágot Kiscsinál Erika, a civil szervezet elnö­ke. - A környékbeliek voltak gombászni az erdőben, ami­kor hangokat hallottak. Elin­dultak az irányába és egy fá­ra felakasztott kutyát talál­tak, Rozit Egykori kegyetlen tulajdonosai a hurkot nem készítették el rendesen, így az eb még élt az állatvédők a szárnyaik alá vették, állatorvoshoz ke­rült, majd a menhely bizton­ságos kenneljébe. Ma is térd- problémákkal küszködik. A menhelyen jelenleg 16 kutya él, de egyre kisebb a hely. Az önkormányzat ígéretet tett egy nagyobb területre, ahol akár már 15 kennel is ott­hont adhat a hányattatott sorsú ebeknek. Az egyesület a tervek szerint már nyáron költözik. JEKI GABRIELLA Tehetetlen állatvédők. Szántó Ildikó és testvére nem jutottak be a kertbe Ázsiai állapotok az Európai falu szélén. A jákói portán negyvenhét kutya várta a segítséget- Legalább azt várják meg, míg ideérnek a rendőrök! - szól közbe józanul az önkormányzat alkalmazottja, Méhes Tibor. A testvérpár teheteüenül beül a kocsiba, jobb híján átöltöznek, mire hazaér a tulajdonos, ké­szen álljanak etetésre, itatásra, pakolásra.- Estig nem fog előkerülni - jegyzi meg rezignáltan Szántó Brigitta. - Van egy másik birto­ka Kaposdadán, s néhány állatot már át is vitt oda. Sokkal több kutya volt például a kertben, Il­di látta, ő már volt itt a múlt hé­ten.- Akkor be is tudtam menni - veszi át a szót a testvére. - Csü­törtökön körbe is vezetett, meg­mutatott mindent, akkor tudtam összeírni, hány állatot kell meg­menteni. Akkor láttam a fóliasá­tor mögött az elpusztult kisku­tyákat is... A tulajdonos akkor azt is el­mesélte neki, honnan került hozzá a rengeteg kutya.- Azt állította, szaporítóktól hozta el - meséli Szántó Ildikó. - Mivel nem találtak nekik gaz­dát pénzért, ingyen meghirdet­ték, s ő értük ment. Aztán vett is és cserélt is kutyákat, ugyanis ebből akart megélni. Csak éppen nem gondozta őket, csak egy ku­tya lett beoltva, persze azt nem tudjuk, melyik... Itt voltam va­sárnap is, de akkor már nem ju­tottam be. És persze papírom sem volt még. Közben megérkezik Illés Nor­bert őrnagy, a nagybajomi rend­őrőrs mégbízott "Vezetője, azon­ban hiába a jegyzői határozat, ő is tehetetlen: a tulajdonos enge­délye nélkül senki sem léphet a telekre.- És mi van, ha megjön, de nem veszi át tőlünk a papírt? - kérdezi letörten Szántó Brigitta.- Kijön a jegyző, s ha akkor is ellenkezik, szólnak nekünk, s akkor már intézkedhetünk - hangzik a felelet. - Addig azon­ban csak annyit tudok, hogy a hatósági állatorvos járt itt, az ál­latvédelmi törvénybe ütköző tör­vénysértéseket tárt fel, melyek­ről jelentés készül.- Akkor most mi lesz? - néz a testvérére Szántó Brigitta.- Várunk - jön a válasz. - Re­méljük, hamarosan befut. Bár most már akármikor jön, későn érkezik... ■ Vas András JEGYZET Felelősen a rózsádért ÉVENTE ÖTSZÁZ ESETBEN in­dul nyomozás állatkínzás miatt, de bíróságra csak minden tizedik ügy kerül. Jellemző, mondják az állat­védők, hogy öt éve bűncse­lekmény az állatkínzás, de eddig csak egy letöltendő börtönbüntetésről tudnak. A fejekben sincs rend, mert szörnyülködünk, ha kiéhez­tetett állatokról, túlzsúfolt ólakról, autó után kötött ku­tyáról, módszeresen kivég­zett macskáról, útszélre ki­tett kölykökről látunk ké­peket, miközben a falusi há­zaknál még mindig hagyo­mánya van a szaporulattól való megszabadulás bru­tális módjainak: agyonver­ni, vízbe fojtani az állatköly­köket persze nem jobb a pamp- lonai bikafuttatás, a spanyol bikaviadal, a kutyafalkás rókavadászat Angliában, meg a harcikutya-viadal, amit nem mindenütt tilta­nak. Itt a hagyomány szen­tesíti az eszközt? Az a ha­gyomány, ami pénzt is fial, vagy egy kör tagjává tesz? PSZICHIÁTEREK SZERINT az állatkínzás az emberek elle­ni erőszakos, bűntselekmé: nyék főpróbája. Több or­szágban működik már állat­rendőrség, de nálunk sok­szor még a gyepmesteri szolgálat is álom, miköz­ben több százezer kutya és macska kóborol. MAHATMA GANDHI szerint egy nemzet nagysága és er­kölcsi fejlettsége híven tük­röződik abban, ahogyan az állatokkal bánik. A fenti példákon végigtekintve, má­sok sem feltétlenül „na­gyobbak”, mint kis hazánk, de ez nem vigasztalja a szenvedő állatokat. A szom­jas tacskót, a megcsonkított cirmost, a gebévé soványo- dott lovat. pedig végre megtanulhat­nánk Exupéry rókájától: fe­lelős vagy azért, amit meg­szelídítettél. Panelek: csaknem félszáz kaposvári pályázat nyert (Folytatás az 1. oldali) Jurmann Béla, a Panellakok Ér­dekvédelmi Közösségének (PÉK) elnöke szerint jó esély van arra, hogy a sikeres pályázatokon túl a többi somogyi panelfelújítási igényt is támogatja a kormány. Kaposvárról 73 pályázatot nyúj­tottak be a lakóközösségek, a sáv­ház felújítására pedig a tulajdo­nos városi önkormányzat pályá­zott. ígéret van arra, hogy június végéig valamennyi támogatási igényt elbírálják. A hírek szerint a mostani 15, összesen 30 milli­árdos állami támogatási összegbe belefér valamennyi tavaly szep­temberben megpályázott kapos­vári panelfelújítás is. Jurmann Béla hozzátette: mi­vel az elmúlt évtől a tulajdonos lakóközösségeknek kellett be­nyújtaniuk a pályázatokat, esély van arra, hogy a fűtési szezon előtt befejeződjön a munkák nagy része. A lakóközösségekre ugyanis a közbeszerzési eljárás kötelezettsége nem vonatkozik, így a támogatási szerződések aláírása és a munkák kezdése közötti időszak lerövidülhet. Országosan a panelek felújítá­sára megítélt, 30 milliárdos álla­mi támogatás kilencvenmilliárd értékű beruházást generál, hi­szen az egyharmados állami részhez jön még a lakók egyhar- mada, illetve az önkormányzati egyharmad. ■ Márkus Kata Csűrték-csavarták a szépkoníak Bogláron Nem csalás és nem ámítás: jazzbalettozó nyugdíjasok élükön 68 éves korelnökükkel csűrték-csavar­ták magukat a KFT Afrika című számára a balatonboglárí művelődési ház­ban. A város adott otthont a nyugat-balatoni kistérség kulturális bemutató- jának, ahol több mint kétszázan léptek színpadra. A Balatonszentgyörgytől Balatonlelléig terjedő területről érkezett kilenc nyugdíjasszervezet közel 30 műsorszáma között a jazzbaletton túl vers, ének és néptánc szerepelt A pókháló is kizáró ok a strandversenyen A legapróbb hibákkal szemben sem lesznek elnézőek idén a Kékhullám Zászló címet kiosztó ellenőrző bizottság tagjai. Hatva­ni Miklós, a Balatoni Szövetség ügyvezető elnöke elmondta: jú­nius elején kezdik végigjárni a pályázatra nevezett hazai stran­dokat, és egy példát említve úgy fogalmazott: arra is ügyelni fog­nak, hogy az épületek ne legye­nek pókhálósak, és egyetlen rozsdás szög se veszélyeztesse a strandolok biztonságát. Harmincöt strand, ebből 32 balatoni szeretné elnyerni idén a minőségi strandok fokmérő­jének tekinthető Kékhullám Zászló címet. A zöldtárca és a Balatoni Szövetség által meg­hirdetett pályázaton elnyerhető minősítést idén is azok a stran­dok szerezhetik meg, amelyek nemcsak tiszta partszakasszal és fürdővízzel rendelkeznek, de infrastrukturális feltételeik is megfelelnek a szigorú elvárá­soknak. Kékhullám Zászlót olyan strand biztosan nem kap­hat, amelyik a biztonságra és az esélyegyenlőségre nem ad. A hazai nagy tavak strandjai­nak és kikötőinek versenyét a nemzetközi Kék Zászló minősí­tő rendszer feltételrendszere alapján ettől az évtől kezdve bo­nyolítja a Balatoni Szövetség a Környezetvédelmi Minisztéri­um megbízása alapján. ■ Kolumbán. Tünde

Next

/
Oldalképek
Tartalom