Somogyi Hírlap, 2009. május (20. évfolyam, 102-126. szám)

2009-05-25 / 121. szám

2009. MÁJUS.25., HÉTFŐ 7 GAZDASÁG Később lehetne nagyobb adócsökkentés imf „Eddig jók a magyar intézkedések” - mondja Iryna Ivaschenko, az IMF budapesti képviselője Az év végi felülvizsgálat során lehet majd megbe­csülni Magyarország jövő évi finanszírozási szük­ségleteit - mondja inter­júnkban Iryna Ivaschenko, az IMF budapesti képvise­leti irodájának vezetője. Ha ehhez szükséges egy újabb program, azt a ma­gyar kormánynak kell kezdeményeznie. Világgazdaság- Ön szerint szüksége lehet-e egy újabb programra Magyar- országnak?- Nem vagyok jós, de a mai helyzetből kiindulva úgy értékel­jük, hogy a jelenlegi elegendő lesz a helyzet kezelésére a prog­ram futamideje alatt. De majd az idei utolsó, év végi felülvizsgála­ton többet tudunk erről mondani. A jelenleg futó program és a kor­mány lépései kedvező egyensúlyt teremtenek a rövid távú stabilizá­ciós, illetve a közép- és hosszú tá­vú strukturális változások között. A most tervezett adócsökkentés­nél például nagyobbat nem lá­tunk kivitelezhetőnek, de már ez is jelentős hatással lehet a leg­főbb gondot jelentő alulfoglalkoz­tatásra. Jelenleg a két leghangsú­lyosabb cél azonban a pénzügyi stabilitás és az államadósság csökkentése miatt is jelentős fis­kális egyensúly fenntartása. Eb­Iryna Ivaschenko: Most szűkebb a kormányzat mozgástere egy nagyobb léptékű adócsökkentéshez bői a szempontból is jónak érté­keljük az eddigi döntéseket.- Ha már adórendszer: ön re­formnak nevezné-e a kormány által az idei és a jövő évre el­határozott változásokat?- Nagyon nehéz lenne felvál­lalni egy átfogó adócsökkentés feladatát a jelenlegi szűkös költ­ségvetési helyzetben. Jelenleg egyszerűen nincs mozgástér drasztikus mérséklésre, a leg­több, amit tenni lehet, hogy egy semleges hatású átcsoportosítást hajtanak végre. Az intézkedések mindenképpen pozitívak, hiszen a vagyoni és fogyasztási típusú adózás irányába mozdul el a rendszer, párhuzamosan csök­kentve a munkára rakodó, azzal összefüggő terheket. Ez pedig kedvezően hat a hosszú távú nö­vekedési potenciálra. Optimista vagyok a tekintetben, hogy a be­indított költségvetési kiadás-visz­szafogások fenntartásával idővel lesz mozgástér is, ám ennek pon­tos idejét nem lehet megmondani, hiszen a magyar gazdaság fellen­dülése jórészt külső feltételektől függ, és nem biztos, hogy a globá­lis gazdaság tűi van már a mély­ponton, még ha az utóbbi időben ki is jött néhány biztató adat.- Szabtak-e bárminemű felté­telt annak fejében, hogy egy százalékponttal engedték meg­emelni az idei és majdnem annyival a jövő évi hiánycélt?- Azt a kormány is pontosan tudja, hogy el kell kezdeni az át­fogó reformokat, mégpedig több területen is. Az adóreform mel­lett a nyugdíjreform is elkezdő­dött, komoly lépéseket tett a kor­mány a foglalkoztatási szint nö­velése érdekében, s megkezdő­dött a szociális és jóléti kiadások rendszerének átalakítása, csök­kentése is. Az IMF ismeri az ellenzék álláspontját is AZ EGY HETE VÉGET ÉRT IMF- EU felülvizsgálat nyomán sikerült feljebb tornászni a hiánycélt A jelentést jó pár hét máivá hozzák nyilvános­ságra (valószínűleg június vé­gén), miután a valutaalap igazgatósága azt elfogadta. AZ IMF BUDAPESTI képviselője jelezte: elsősorban a progra­mot végrehajtó kormánnyal működnek együtt, de más szervezetekkel is folyamato­san kapcsolatban állnak. így a szakszervezetekkel és az ér­dekképviseletekkel is, és pél­dául a parlament költségveté­si bizottságának ülésein az el­lenzéki pártok nézőpontjait is megismerhetik. Utóbbiakkal azonban tárgyalásokat nem folytatnak. Demján: Termelőre van szükség, nem szolgáltatóra Differenciáltan csökkentette volna a járulékokat Demján Sándor - a milliárdos nagyvál­lalkozó csak a termeléssel fog­lalkozó vállalkozások terhein könnyített volna, a szolgáltató szektort kihagyta volna az adó- csökkentésből. Az üzletember politikai dön­tésnek nevezte a vagyonadó je­lenlegi formáját, amely szerin­te nem fér bele egy szakértői kormányról alkotott képbe. „Én kizárólag a termelésben csökkentettem volna járulé­kot, de ott radikálisan. Most minden a termelésből ered. Nincs szükség arra, hogy az állam könnyítsen a médiacé­geken, a jogi irodákon, a ta­nácsadó szervezeteken vagy egyebeken, mert a társadalom mozgatója, az új érték előállí­tója ez a szektor” - mondta Demján Sándor. ■ Tizenöt-húsz száza­léknyi járulékot kellett volna csökkenteni. Szerinte a termelésben lett volna szükség 15 vagy akár 20 százalékos enyhítésre, a foglal­koztatási struktúrában pedig legalább egy-másfél millió köz­vetlenül termelő emberre. „Most ötszázezer termelő van Magyar- országon, ők tartanak el tízmil­lió embert. Amíg ezt nem oldja meg Magyarország, addig ne ál­modozzon semmiféle fejlődés­ről” - közölte Demján Sándor, a Vállalkozók Országos Szövetsé­gének elnöke. ■ VG HIRDETÉS Kézzel fogható élmények Látogasson el vidékre a Hazajáró Hétvégén 2009. június 12-14. között, amikor a regisztrált szolgáltatók legalább 20% kedvezménnyel várják Önt és családját. Válogasson a 96. hazai LEADER közösség ajánlatai között a www.hazajaro.hu oldalon! Európa: Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa www.umvp.eu MAGYARORSZÁG. Túléli a magyar építőipar 1800 milliárddal? Egy 1800 milliárd forintos - az idénre és a jövő év júniusáig ter­jedő időszakra szóló - uniós pá­lyázatot hirdettek meg az építő­ipar számára - közölte Baráth Etele. A szocialista politikus hozzátette: az uniós pályázati pénz segíthet abban, hogy ne ve­szítsen teret az építőipar, ne menjen tönkre sok kis- és közepes vállalkozás, s a szakmunkák ne tűnjenek el. A képviselő szerint piac­bővítésre van szükség, és rendet kell teremteni az építőiparban. Baráth emlékezte­tett: két hete a parla­ment egyhangúlag támogatta az építési válsághelyzet meg­oldásáról szóló or­szággyűlési hatá­rozatot. Számos kormányjavaslat készül még, ezek közé tartozik az építési beruházá­sok segítése. Egyeztetés folyik arról, miként lehetne csökkentem azokat a kö­telező fedezeteket, garan­ciákat, amelyeket a kivi­telező vállalatoknak kell adniuk egy munka elnye­réséhez, hogyan lehetne Baráth Etele: A gyor­sítás végett csökken­teni kellene a kötele­ző fedezeti és garan­ciális elemeket ezt helyettesíteni például a Garantíqa Hitelgarancia Zrt. be­vonásával. Emellett gyorsítani kell az uniós források felhaszná­lását is, ezzel ugyanis csökkent­hető a hiteligény és a költségve­tési hiány - mondta a kormány- párti politikus. Tolnay Tibor, a Magyar Kereskedelmi és Iparka­mara (MKIK) építésügyi kollégiumának elnöke szerint a lánctartozások kialakulásának egyik oka, hogy bizonyos vállalkozások ir­reális áron jut­nak megbízatás­okhoz. Ha az árak a helyükre kerülnének, ke­vésbé kellene tartani' a szür­kegazdaságtól, a cégek jól képzett és legálisan fize­tett szakmunká­sokat alkalmaz­nának. Az MKIK szerint elfogadha­tatlan, hogy a teljesí­tési garanciák a gya­korlatban 20 százalé­kosak is lehetnek az országgyűlési határo­zati javaslatban sze­replő 2-5 százalékhoz képest. Állami beru­házásokon 30-60 na­pos a teljesítés utáni fi­zetési határidő, ezt a teljes alvállalkozói lán­colatban érvényesíteni kellene. ■ M. V.

Next

/
Oldalképek
Tartalom