Somogyi Hírlap, 2009. május (20. évfolyam, 102-126. szám)

2009-05-19 / 116. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2009. MÁJUS 19., KEDD 5 PERCES INTERJÚ Örül a sok boldog gyereknek lakat az otthon kapujára kastélyosdombó Negyvenhét ápoltat kell máshová helyezni Csárdást tanítottak a franciáknak Magyaratádon Közel húsz évtizedes hagyománya van a ka­posvári egyházmegye hittanos találkozójá­nak. A porrogszent- királyi Bodó Gyöngyi, aki Csurgón hitoktató, azt mondta: csupa bol­dog és jókedvű gyere­ket látni ilyenkor, s ez szívderítő.- Van létjogosultsága az ilyen rendezvényeknek?- Nagyon is. Sokat készül­nek rá a gyerekek, dolgoz­nak a versenyek előtt rende­sen. Többnyire azok jelent­keznek a megmérettetésre, akik egyébként is járnak ta­nulmányi versenyekre, s ez pluszfeladat nekik, de meg­nyerhetek. ló ennyi lelkes, vi­dám fiatalt látni, akikből árad, hogy boldogok.- Fontos napjainkban a hit­oktatás?- Az Ószövetségben és az Újszövetségben is olvasha­tunk a „szent maradék“-ról, akik Isten szent maradék né­pe, s nekik van örök életük. Vannak gyerekek a hittano- sok között, akiknek a hite mélyül, az evangéliumi érté­kekre van igénye, s ez meg­jelenik a viselkedésükben is. Másokat, akik talán csak azért járnak hittanórára, mert beíratták a szülei, nem indít meg a dolog.- Stagnál a hittanosok lét­száma?- ÁÜagosan tíz-húsz gye­rek jár hittanra egy osztály­ból. Takarékosság: kevesebb lesz a rezsiköltség tfg a kastélyosdombói otthon szór megtennie a két falu köz felszámolásával vélhetően ta- ti távolságot. A körülmények karékosabban tudna működni is élhetőbbé válnak a bentla- az intézmény, kevesebb lesz a kők számára - akik egyelőre rezsiköltség, az ételhordó gép- még alig érzékelnek valamit kocsinak sem kell napi három- a közelgő változás szeléből Negyvenhetet! élnek most Kastélyosdombón bizonytalanságban: nem tudják, mi lesz a sorsuk, hová költöztetik őket Bezárják a kastélyosdombói szociális otthont. Huszon­négy dolgozó megélhetése kerül veszélybe ezáltal. Jeki Gabriella Nincs több haladék: pont került az évek óta húzódó kérdésre, be­zárják a kastélyosdombói szociá­lis otthont. A dolgozók azonban egyelőre még nem kaptak érde­mi választ arra, hogy mi lesz ve­lük ezután. Az 1957 óta működő Drávakastély Szociális Otthon két telephelyén - Drávatamási- ban és Kastélyosdombón - jelen­leg 94-en dolgoznak, közülük most 24-en élnek napról napra bizonytalanságban.- Égető a probléma, az épület állapota tarthataüan. A helyzetet valahogy meg kell oldani - mondta Milicz Ilona, az intéz­mény igazgatója. - Az otthon a volt vadászkastélyban van, ami a falu legmélyebb pontján fekszik. Rendkívül magas itt a talajvíz, fo­lyamatosan áll a víz a pincében. Az igazgatónő szerint a felújí­táshoz legalább 100 millió forint­ra lenne szükség, ami megha­ladja az anyagi lehetőségeiket. Pályázati forrást is hiába keres­tek, mivel a 2000-es lélekszám alatti települések ezen a téren is hátrányt szenvednek. Abban azonban mindenki egyetért: ra­cionális elvárás, hogy a bentla­kók számára normális körülmé­nyeket kell teremteni - ez pedig a mostani helyen szinte lehetet­len. Az intézmény a 18 év fölötti, érzelmileg sérült fiatalok ápoló­és gondozóotthona, jelenleg ösz- szesen 197 lakója van, közülük negyvenhetén Kastélyosdom­bón, százötvenen Drávatamási- ban élnek.- Megpróbáljuk az ápoltakat áthelyezni más otthonokba - fűzte hozzá Milicz Hona. - Töb­ben már átköltöztek Drávata- másiba, ahol bővítettük a férőhe­lyek számát az étterem feletti rész beépítésével. A többiek Barcsra, Kálmáncsára, Segesdre és Tabra kerülhetnek, amint ott felszabadul néhány hely. Magyarországi látogatása során Magyaratádra is ellátogatott Ka­posvár francia testvérvárosának küldöttsége. A Magyaratádért Egyesület már régóta tervezte a kapcsolatfelvételt. A St. Sebas- tiani küldöttséget pálinkával és pogácsával várták.- Igazi magyaros hangulatot próbáltunk teremteni a vendé­geknek - mondta Törzsök Ró­bert, az egyesület elnöke. - Az if­júsági ház udvarán hamisítat­lan népművész, kézműves ka- valkád várta a vendégeket. Megnézhették és kipróbál­hatták a gyertyaöntés mesterfo­gásait, a kosárfonást, az üveg­festést, de rácsodálkozhattak a vertcsipke-készítés és a szövés, valamint a tojásfestés rejtelmei­re is. A programot az őrei Hajdi­na néptáncegyüttes fellépése tette színesebbé. Ők somogyi és kalocsai táncot mutattak be a vendégeknek. Utána táncházat szerveztünk, ahol a francia ven­dégek a csárdás alaplépéseivel is ismerkedhettek. Végül meg­ízlelhették az igazi magyar gu­lyást és rétest. A magyaratádi tervek sze­rint, ha nem is testvértelepü­lési, de egyesületi szinten sze­retnének szorosabb kapcsolatot kialakítani a St. Sebastian-ban működő egyesülettel. Felmerült egy magyar nap megrendezésé­nek gondolata is. - Egyesüle­tünk eddig levelezés szintjén tartotta a kapcsolatot a francia kézműves-egyesülettel - mond­ta Törzsök Róbert. - Reméljük, a személyes találkozás elmé­lyítheti a két település közti kapcsolatot. ■ F. Szarka Ágnes Csütörtökön nyit a kaposvári Virágfürdő Idén először irtották a balatoni szúnyogokat Május 21-én, csütörtökön nyit a kaposvári Virágfürdő: kilenctől este nyolcig várja a csobbanni- vágyókat. Továbbra is elfogadnak üdülési csekket. Kaposvár Kár­tyával pedig 30 százalékkal ol­csóbban vehetik igénybe a szol­gáltatásokat a fürdőzők. Újdon­ság, hogy az idén folyamatosan programok szórakoztatják majd a fürdő vendégeit, szinte minden szombaton és vasárnap rendez­vények teszik színesebbé a Virág­fürdő látogatóinak pihenését. Frank József fürdővezetőtől meg­tudtuk: a fedett fürdő átalakítási munkái miatt kizárólag az oldal- bejáraton, a parkoló mellett lehet majd bejutni az élménymeden­cékhez. A fedett fürdő területére egyáltalán nem lehet bemenni az idén nyáron. ■ Márkus Kata Megtörtént az idei első kémiai szúnyogirtás a Balatonnál, tájé­koztatott Lázár János, a Balatoni Szövetség titkára. Elmondta: a teljes kémiai irtási területen, kö­zel hatezer hektáron végezték a gyérítést. Idén összesen hatszor lesz szúnyogirtás, ebből kettő biológiai, négy kémiai módszer­rel történik. Mindez 50 millió fo­rintnál többe kerül összesen, a költségek felét állja a turiszti­kai szakállamtitkárság, a má­sik részét az önkormányzatok biztosítják.- Az árvaszúnyogot nem lehet irtani - reagált több megkere­sésre Rosta Sándor, a Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bi­zottság elnöke, aki felhívta a fi­gyelmet arra: ez a fajta a hal-táp­láléklánc része. ■ Füleki T. Hatmilliót adtak az idősügyi pályázaton A megyei idősügyi tanácshoz be­nyújtott összes pályázatot befo­gadták - összegeztek hétfőn a 'megyeházán megtartott átadás­kor. Hatmillió forintos támoga­tást biztosított a megyei önkor­mányzat. Négy éve még 500 e- zer forinttal segítették a nyugdí­jas-egyesületek tevékenységét. Idén az összes jelentkező támo­gatásban részesült. Vessen véget a jog az erőfölénnyel diktált szerződéseknek építőipar Rákényszerítené a magyarországi vállalkozásokat az együttműködésre a munka és a haszon reményében (Folytatás az 1. oldalról) Az építőipari vállalkozásoknak egy szűk, de rendkívül befolyá­sos kör miatt nagyon rossz a hí­re; nyelik az állam és az önkor­mányzatok pénzét, ráadásul az elvállalt munka egy részét nem végzik el, a többinek pedig a mi­nőségére sok a panasz. A felada­tokat a hálózat alján lévő, 4-5. al­vállalkozóra bízzák. Hogy a zse­bükben maradjon pénz, feketén foglalkoztatják a munkaerőt, s a betonból kispórolják a cementet. Horváth Ákos szerint lenne meg­oldás, hogy a gazdaság fehérebb oldalára szorítsa az állam az ügyeskedőket. De az időnkénti el­lenőrzés és büntetés kevés, új jog­szabályokkal lehetne rendet ten­ni az építőiparban. - Az állam pi­acszabályozó szerepet töltsön be, s a tisztességes szándékú vállal­kozókat segítse, nem utolsósor­ban annak érdekében, hogy az ál­lamkasszába befolyjon az elvár­ható mértékű adó - tette hozzá.- Aki építtetni akar, annak a megfelelő pénzeszközei rendel­kezésre kell, hogy álljanak. Ha ez így igaz, akkor elméletileg tel­jesen mindegy, hogy a pénzt a munka elején vagy a végén fize­ti ki - mondta a kaposvári vállal­kozó. - Valójában ez egy nagyon kényes kérdés, mert sok nagy építtető a banki finanszírozás helyett a kivitelező alvállalkozók kifizetésének tologatásával ját­Horváth Ákos: garantálni lehet a szélhámosok kizárását Átváltozóművészek VANNAK VÁLLALKOZÁSOK, * személyek, akikhez sokszo­rosan csődbe ment cégek, felszámolások, alvállalko­zók ki nem fizetése fűződik. Németországban már műkő dik az objektív felelősség rendszere. Az a személy aki­hez csőd, köztartozások meg nem fizetése, bizonyított kár­okozás fűzhető,, a bűncselek­mény mértékétől függően le­gyenek eltiltva vállalkozás alapítástól. Lassú folyamat, de előbb-utóbb ellehetetlenül a fekete rendszer. szik az ő pénzükkel, vagyis ve­lük finanszíroztatja a munkát. Amennyiben a munkát, majd pedig annak ellenértékét a való­ban dolgozók kapnák, úgy az építőipari kivitelezés olcsóbbá válhatna az országban. A vállalkozónak két javaslata is van a munka előre kifizetésé­re, de mégis garantálva a szél­hámos vállalkozók kizárását. - Letéti pénzt bármilyen függet­len személynél vagy szervezet­nél; például ügyvédnél, közjegy­zőnél, önkormányzatnál, kama­ránál is el lehetne helyezni. A teljesítés igazolása után jár csak a kifizetés, de akkor az nem ta­gadható meg. Másrészt a ki nem fizetett vállalkozó ingatlanra be­jegyzési jogának nem lehetősé­ge, hanem törvény általi kötele­zettsége legyen. Tehát a kény­szerből létrejött alkuk, az erő­fölénnyel diktált szerződések során - amelyek mindennapos történetek az építőiparban - er­ről a jogáról ne mondhasson le a vállalkozó. Azért szükséges a mindenkori hatalmat gyakorló­nak ilyen mélyen „belenyúlni” a két fél által kötött szerződések­be, jogügyletekbe, mert az a faj­ta gondolkodás sajnos soha nem fog működni, hogy majd én nem fogom azt a munkát elvégezni, ahol azt nem fizetik meg rende­sen. Ha nem változik a helyzet, akkor mindig lesz olyan vállal­kozó, aki aláígér. ■ Czene A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom