Somogyi Hírlap, 2009. május (20. évfolyam, 102-126. szám)
2009-05-17 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 19. szám
2009. MÁJUS 17., VASÁRNAP SZTORI 5 Korosodó, de gyors madárraj a Dunán szárnyashajó A Budapest környékéről ingázók rövidesen munkába is vízen járhatnak Zsoldos János: „Háromnegyed óra kell, hogy felkészüljünk az indulásra. Felfűtjük a kenőolajat és a hűtőfolyadékot. Ezután adok parancsot az indulásra" Mohács, Solt, Komárom és Bécs. A közös bennük az, hogy szárnyashajóval is megközelíthetők. A magyar személyhajózás, úgy tűnik, újra fellendül. Árvay N. Tivadar Kevés ipari emléket hagyott maga után a Szovjetunió hazánkban, de akad néhány, amelynek örülhetünk. A dunai szárnyashajók mindegyike a keleti nagyhatalom gyáraiban készült, de a világ szárnyashajópiacának csaknem 75 százalékát is az orosz hajók uralják, amelyek a Zsigulikhoz hasonlóan elnyűhetetlenek. Olyany- nyira, hogy a Mahart újra hadrendbe állította a szárnyasokat, amelyek Esztergomba másfél, Mohácsra három és fél óra alatt érnek, de a bécsi kikötéshez sem kell több hat és fél óránál. Jelenleg tíz, nagyrészt teljesen felújított hajóból áll a flotta - mondja Zsoldos János hajópa- g rancsnok.-A négy kis Bíbic mel- | lett három közepes méretű Vő- | csők és a két nagy Sólyom telje- * sít szolgálatot. A napokban meg- I érkezett az a Lastochka típusú szárnyas is, amely igazi Forma- 1-es jármű lesz a Dunán. Két darab 1350 lóerős motorjával száz kilométer per órás tempóra képes, bár egyesek szerint a 150 sem lehetetlen ezzel a hajóval.” A Dunán nincs felső határa a sebességnek, noha egyes szakaszokon van korlátozás. Budapesten például tilos száguldozni, s időnként a folyók is „bedugulnak". A csúcsforgalomban jobb visszavenni a sebességből. „A Sólyom 60-65 kilométeres sebességre képes, persze ez attól is függ, hogy lefelé vagy folyásiránnyal szemben haladunk - mondja a parancsnok. - Ez a tempó előnyt jelent a vízen, hiszen ha esemény van, mi már ott sem vagyunk, mire történik valami. Másfelől ha valami felbukkan az orrunk előtt, nehéz megállítani egy hatvannal száguldó monstrumot. Egy teszt során nekünk erre 16 másodperc kellett. Szerencsére egyre ritkábbak a motorcsónakkal vagánykodók, akik versenyre kelnek velünk. Volt egy fickó, aki rendszeresen üldözte a hajót, és pattogott a hullámainkon valahol Budapest alatt. Minden alkalommal a vízben végződött a kalandja.” Baleset mégis ritkán történik. A Mahart történetében három havária (hajóbaleset) volt. Nem véletlenül hasonlítják a szárnyasokat a repülőkhöz. Vízen repülni legalább olyan biztonságos, mint az égen. „Közlekedési szabályok a vízen is vannak, de kényes helyzetekben azért kommunikálnak egymással a parancsnokok. A Dunán a német mellett az orosz a közös nyelv, bár a bolgárok időnként egyikkel sem boldogulnak. Egyszer nekem is volt egy rázós helyzetem egy uszállyal. Amikor kérdőre vontam a parancsnokát, csak annyit válaszolt: nix dojcs.” Zsoldos János a főiskola után maga is teherhajón kezdett szolgálni. Negyedszázada él a vízen, az utóbbi 17 évben már szárnyas- hajón dolgozott. Mint mondja, a legtöbben családi hagyomány ként kerülnek hajóra, de náluk hiba csúszott a számításba. „Mindenki vasutas volt, én mégis itt kötöttem ki. Ha egyszer nyugdíjba vonulok, nehéz lesz lemondani erről az életformáról. Noha vitorlásra nincs papírom, akkor majd megszerzem a jogosítványt, és úgy fogok tovább hajózni.” És hogy miért nincs szárnyas- hajó a Tiszán vagy a Balatonon? Előbbinél az igények kicsik, utóbbinál a balesetveszély túl nagy. Mohácstól Bécsig járnak a szárnyashajók bejött a Mahart Passnave ötlete, ezért 2004 óta egyre több számyashajóprogramot szerveznek. A Sólymok, Vöcs- kök és Bíbicek Mohácstól Bécsig járják a Dunát. tervezik, hogy az idén, de legkésőbb jövőre a Budapest környékéről ingázóknak menetrendszerinti járatokat indítanak. A dugóban órákig araszoló autósok így fél óra alatt beérhetnek a fővárosba Százhalombattáról, Szentendréről vagy a Szentendrei-szigetről Az előkészületek folynak: P+R parkolók épülnek, s alkalmassá teszik a kikötőket az utasok fogadására. kautz istván, a Mahart Passnave kereskedelmi vezetője szerint erre és a belföldi járatokra is van igény. „Míg 2004-ben egy belföldi programjáratunk volt, most 24- 25-nél tartunk, 95 százalékos kihasználtsággal. Négy év alatt húszezernél több utasunk volt. ” „A Bíbicek közlekedhetnének a Balatonon, hiszen a merülési mélységük álló helyzetben egy méter, menet közben pedig negyven centi. A sok fürdőző és vitorlás miatt azonban kockázatos lenne az ottani hajózás ebben a tempóban. A Tiszával más a helyzet. Ott inkább az igény hiányzik. Szeged környékén talán kifizetődő lenne, de Szolnoknál vagy a Ti- sza-tónál kevesen ülnének szárnyashajóra, és utóbbinál a hajózható útvonal sincs jól kijelölve." Merülés szárnyakon: 0,4 méter | Merülés bemerülve: | 1,03 méter re Teljesítmény: I 1000 lóerő i Max. sebesség: I 70 km/h ) Befogadóképesség: u inWil'l inTTl íTm 741 nTTT Hajó hossza: 34,5 méter Merülés szárnyakon: 1,2 méter Merülés bemerülve: 2,35 méter Hajó hossza: 27,6 méter Merülés szárnyakon: . 1,1 méter í Merülés bemerülve: j 2 méter u i Teljesítmény: 1000 lóerő Teljesitmeny: 1000 lóerő Max. sebesseg: 66 km/h Befogadóképesség 108 fő . Max. sebesseg: ; 65 km/h ) Befogadóképesség 1 71 fő Kincs a föld alatt: Budapest barlangokban világrekorder küzdelem A barlangászok azt szeretnék, ha felkerülhetne a világörökségi listára a budai karsztrendszer Budapest a barlangok fővárosa, mégis több fővárosi barlang is veszélybe került az elmúlt években. Védelmük érdekében a Magyar Barlangi Mentőszolgálat barlangászai azt szeretnék, ha a budai barlang- és karsztrendszer is felkerülne a világörökségi listára. Ez a látogatók és a szakemberek figyelmét egyaránt felkelthetné, másrészt a védelem miatt is fontos lenne. Akkor ugyanis szigorúbb építési szabályok vonatkoznának a területre. „1984 óta tart az a sorozat, hogy szenzációsabbnál szenzá- ciósabb barlangokra bukkanuk a főváros alatt - mondta Adam- kó Péter barlangkutató, a Magyar Barlangi Mentőszolgálat riasztásvezetője. - Ezek közül eddig száznyolcvannál is többet tártunk fel, közülük hét nagyméretű barlang, ez pedig páratlan. Mondhatjuk nyugodtan, hogy Budapest a barlangok fővárosa. Ezek között ráadásul olyan különlegességek is vannak, mint a hat kilométeres budai Molnár Já- nos-barlang termálvizes tava, amelyik páratlan a világon.” Ráadásul a budai hegyek alatt akár további 25 kilométernyi feltárásra váró barlangrendszer is meghúzódhat. Csak szerencse kérdése, hogy mikor bukkannak újabb és újabb barlangokra. A Rózsadomb ugyanis olyan, mint egy sajt, szinte A József-hegyi barlang szenzációs kristálytermét 1984-ben fedezték fel behálózza a barlangrendszer. Ilyen földrajzi képződmények csak Budapesten léteznek. Lakóterület alatt nincs hasonló sehol máshol a világon. A világörökségi védelem éppen ahhoz kellene, hogy erre a világ is jobban odafigyeljen. Az Unesco listájára például hosszú ideje szeretnék felvetetni a budai termálkarsztot A barlangkutatók 1993 óta próbálják ezt elérni, ugyanis a terület egy élő laboratórium. A világon sehol máshol nem lehet figyelemmel kísérni, hogyan keletkezik egy termál- karszt. A Budapest alatti földrétegekből folyamatosan újabb források törnek föl, és sorra keletkeznek az új járatok is. ■ F. E. Bosszantó barlangok A józsef-hegyi barlangot 1984- ben fedezték fel. A világ legnagyobb hévizes kristálytermével igazi szenzáció. A barlang azonban a belügyminisztérium és a külügyi tárca építkezési területén, közvetlenül Kádár János és Maród László akkori háza alatt húzódott, ezért voltak, akik nem örültek a hírnek. hasonló a helyzet a gellérthegyi kristálybarlanggal. Minden barlang az állam tulajdona, de erre egy magánterület alatt bukkantak rá. A jogi hercehurca két éve tart, a barlangot kutatni és látogatni sem lehet.
