Somogyi Hírlap, 2009. május (20. évfolyam, 102-126. szám)

2009-05-15 / 113. szám

3 SOMOGYI HlRLAP - 2009. MÁJUS 15., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP A horvátok fél áron építkeznek barcs-berzence A települések féltik az útjaikat, számon kérik a döntéshozókat ' (Folytatás az 1. oldalról) Szintén 22 hónap alatt épül meg az A13-as sztráda, amely Barcs­tól vezet majd a zágrábi autópá­lyáig, s Vrbovecnél kapcsolódik rá. Ennek teljes nettó költsége 729 millió kuna, azaz 28 milli­árd forint. Ez azt jelenti, hogy a Berzen- cétől induló vonalon félmilliárd nettó forintért épül egy kilomé­ternyi autópálya, a Barcstól kez- dó'dőnél pedig még kevesebbre - 0,3 milliárd forintra - jön ki egy kilométernyi minőségi út­burkolat előállítása. Csak ösz- szehasonb'tásképpen: az M7-es utolsó szakaszának megépülé­sekor mindenki boldog volt, hogy 1,5 milliárd forintból sike­rült kihozni egy kilométer ha­zai autópályát.- Mielőtt bárki elhamarko­dottan kimondaná, hogy a mi autópálya-építőink ennyire hü­lyék vagy csibészek, előbb meg kell vizsgálni a pontos műsza-ki tartalmakat - hang­súlyozta Szabó Tibor, a közút­kezelő kht. megyei vezetője. Őt kértük arra: segítsen megtalál­ni a mellbevágó különbség ma­gyarázatát.- Tény, hogy évek óta azt lát­juk: lényegesen olcsóbban épí­tik az autópályákat odaát, mint nálunk - mondta. - Ennek számtalan oka lehet: mások a vállalkozási szokások - talán (—wf I OH; Kényelmes és gyors. Azt még nem tudni, miért olcsóbbak a horvátok, mint mi Egyeztetésre várnak egyik szeme sír, a másik ne­vet a berzenceieknek, ha a most épülő horvát autópályá­ra gondolnak. Kovács Zoltán polgármester elmondta: a csurgói kistérségi társulás a közelmúltban értesült arról, hogy a Berzence-Iharosbe- rény közötti útjavítása nem valósulhat meg, a dél-dunán­túli regionális tanács opera­tív programjában nincs erre pénz. Pedig ha csak egy gyors- forgalmi út is épülhetne, lehe­tőséget kapna a térség a gaz­daságifejlődésre, főként hogy itt az autópálya. a msiénsé&társulása legutób­bi ülésén úgy határozott: a megyei, regionális és országos döntéshozó fórumoktól kéri: az A 12-es horvát autópálya­építés miatt megváltozott hely­zet kapcsán gondolják újra a megyei, regionális és országos fejlesztési prioritásokat, lehe­tőleg minél gyorsabban. SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP) országgyűlési képviselő azt mondta: a problémát kor­mányzati szinten is kezelni kell. Szükség volna horvát-ma- gyar kormányközi egyeztetés­re, a magyar fél inaktivitását aktivitássá kell fejleszteni. VARGA ANDREA nincs az a fővállalkozó-alvállal­kozó rendszer, mint itt -, s az sem kizárt, hogy olcsóbban jut­hatnak alapanyaghoz... Lénye­ges kérdés, hogy a kőbányák milyen áron szállítják a követ, hiszen ennek az ára határozza meg leginkább a költségeket. Odaát korábban a honvédség is bedolgozott az útépítésekbe, ami tovább csökkentette a vég­összeget. A terepviszonyok is befolyá­solhatják az árak alakulását, de itt semmiképp nem magyaráz­za a hatalmas különbséget: a határ túloldalán egy darabig va­lóban sík a vidék, de később változatos domborzaton kell építkezniük a horvátoknak. A szakember kérdésünkre azt is elmondta: nem tartja ki­zártnak azt sem, hogy keske­nyebb sávokat építenek a hor­vátok. Nálunk a 8-as út lehet er­re példa, amely kétszer két nyomsávos ugyan, de mégsem autópálya.- A felsorolt tételek módosít­hatják az autópálya-költségve­tést. A harmadár eléréséhez persze ennél több kell - ismer­te el a szakember. - Annak meg­értéséhez azonban, hogy mitől tud a horvát autópálya ennyivel olcsóbb lenni a magyar kistest­véreinél, elengedhetetlen a hor­vát tervek és a költségvetések alapos tanulmányozása. ■ Nagy László Bújtatott eladásra gyanakszanak a Balatonnál víziközművek Az önkormányzatok követelnék a vagyont, a parlamenti bizottság leszavazta (Folytatás az 1. oldalról) Ugyanitt Szabó Imre környezet- védelmi miniszter azt állította, hogy a kormány nem adja az or­szág vízvagyonát, azt azonban nem zárta ki, hogy külföldi tő­két vonjanak be a vízhasznosí­tásba. A víziközmű-társaságok pri­vatizációját az önkormányzatok máshogy képzelik. Az esztergo­miak már két éve síkra szálltak emellett, hogy regionális vízszol­gáltatók vagyonának lakosság- szám-arányosan az ellátási terü­letükön működő önkormányza­tok tulajdonába kellene kerülnie. A ‘90-es években a hazai önkor­mányzatok háromnegyede meg­kapta a vízművek vagyonát, a többiek azonban kimaradtak. A Balaton-parti települések is csu­pán 1,7 százalékos tulajdoni résszel bírnak a DRV Zrt.-ben. A Komárom-Esztergom megyei települések törekvéséhez a ba­latoniak és több somogyi telepü­lés is csatlakozott, egyelőre azon­ban nincs esélyük arra, hogy megkapják a víziközmű-vagyont. Márciusban a parlament gaz da- sági bizottsága leszavazta a ja­vaslatot. Pedig ahogy Balázs Árpád sió­foki polgármester mondja: a víz­szolgáltatás elvileg önkormány­zati feladat, kivéve a regionális vízműtársaságok szolgáltatási területén. - Jelenleg úgy van fel­adatunk, hogy nincs közünk hozzá - jegyezte meg Balázs Ár­pád, aki szerint a DRV Zrt. va­gyonát az érintett önkormány­zatok közös tulajdonába kell ad­ni, hogy felelősségteljesen vé­gezhessék feladatukat. Jelenleg a polgármester szerint úgy áll a helyzet, hogy a panaszaikat sem tudják érvényesíteni, és érdem­ben az árképzésbe sem szólhat­nak bele. Azt a DRV vezére sem vitatja, hogy logikus lenne az önkor­Tőzsdére készül a cég Bár a cég tőzsdei bevezetése nincs napirenden, a DRV Zrt. menedzsmentje kitart az ál­láspontja mellett: a cég érett a tőzsdei jegyzésre. Ez a lépés Reményi Zoltán szerint több­szörösen is pozitív hatással bírna, hiszen nemcsak a szé­lesebb nyilvánosság gyakorol­hatna ellenőrzést a társaság felett, hanem lehetőségük nyílna tőkét gyűjteni a nyilvá­nos piacról, illetve tőkebevo­nást is végrehajthatnának. mányzatok tulajdonhoz juttatá­sa. Kérdés, hogy mekkora rész­vényhányadot kapnának meg a települések. Akad olyan állás­pont, hogy huszonöt százaknál kevesebb részvényhányaddal nem sokra mennének a helyha­tóságok, hiszen az vajmi kevés beleszólást engedne a cég­ügyekbe. A többségi tulajdon megszerzésére azonban Remé­nyi Zoltán jelenleg csekély esélyt lát, ugyanakkor azt is megje­gyezte: a cégnek biztosan nem tenne rosszat, ha az önkor­mányzatok részesedést kapná­nak a vállalatban. ■ Kolumbán Tünde JEGYZET Tanácsok horvátoknak HÜLYÉK EZEK A HORVÁTOK! Nem elég, hogy autópályá­kat építenek ezerrel, ami­kor dühöng a gazdasági válság, de ráadásul har­mad- és negyedáron, mint más rendes népeknél szo­kás. Joggal háboroghat a lelkünk: hogyan tud ilyen feltételek mellett nagyot kaszálni szegény horvát építési vállalkozó? bezzeg mifelénk a fővál­lalkozó gigacégnek egy betonvasat sem kell ke­resztbe tennie, mégis ga­rantált a haszna. Jut a koncból az alvállalkozók­nak is, s még az is megta­lálja a számítását, aki a sor végén áll. Igaz, hogy már csak bagóért kapja a munkát, de legalább ki­lophatja az építőanyagot. Somogyi polgármesterek a megmondhatói: amikor a közelükben út épül, au­tomatikusan megjelennek náluk kedves idegenek a kedvezményes vásárlás le­hetőségével. lássuk BE: akkor dübörög a gazdaság, ha mindenki megtalálja a számítását! A BUTA MORVÁTOKNAK van mit tanulniuk tőlünk. Ott csak építeni tudnak, ná­lunk azonban keresni is. Hogy mindeközben nagy pénzekért látszatutak épülnek a határ innenső oldalán? Istenem, ezt az ember észre sem veszi eb­ben a nagy dübörgésben. EGYEDÜL AZ AGGASZT, hogy amint elkészülnek a me­gyénkig vezető horvát sztrádaszakaszok, a zágrá­bi reptérről - betartva a közlekedési szabályokat - egy óra alatt elérhető lesz Dél-Somogy. Ugyanez ma Ferihegyről fél napba te­lik. Nincs messze tehát az az idő, amikor Somogy dé­li felének gazdasága szoro­sabban kötődik majd Hor­vátországhoz, mint Ma­gyarországhoz. KEZDEK AGGÓDNI értünk! Deseda-parti idill összeszorított fogakkal, lábakkal félsiker A közbiztonság már jó, illemhelyek és használatuk tekintetében még bőven akadnak hiányosságok (Folytatás az 1. oldalról) Nem azért járnak az éppen szo­rult helyzetbe került vendégek a bozótosba, vagy a jobb sorsra ér­demes öltözőkabinokba, mert nincs wc a strand területén. Több is van. A büfék melletti kőépü- letben és a vendéglátóegységek­től szász méterre lévő konténer­ben. Előbbinek Gál László, a vá­rosgondnokság munkatársa sze­rint május elseje és szeptember 30. között délelőtt tíztől négyig kell nyitva lennie. Az ezenkívü- li időszakban a konténerillem- helyet lehet használni, a büféből kell elkérni a kulcsot. Papíron tehát minden rendben van. És mégsincs. Csütörtökön fél egykor például híre-hamva %em volt a büfék melletti wc-t üzemel­tető közmunkásnak, nem lehetett bejutni a illemhelyre. Mondhat­ná az ember, azt a száz méter sé­tát ki lehet bírni a távolabbihoz. Világosban valóban. Sötétben, mert közvüágítás régóta nincs a Desedának ezen részén sem, a gyökerektől felpúposodott járdán már kevésbé. Főleg kisgyerekkel, babakocsival, mozgáskorlátozott­ként. Sokan ezért a bozótost vá­lasztják. Bálint György, az ÁNTSZ Ka­posvári Kistérségi Intézet tiszti főorvosa azt mondja: az emberek fejében is rendet kellene tenni. Ám többnapos utánajárásunk­nak köszönhetően mostanra ab­Egyre többen érzik magukénak a Desedát, s talán tesznek is érte SZEM a toponáriakért A természetet és a környe­zet értékeit veszélyeztető jog­sértések megelőzését, a Szomszédok Egymásért Moz­galom (SZEM) továbbfejlesz­tését célzó önkormányzati projekt záró konferenciáját tartották csütörtökön a ka­posvári városházán. A 2,3 milliós projekt keretében nö­velni kívánták a Deseda-tó környékének, az épített és természeti környezet bizton­ságát. Kezdete, november óta nem nem vált ismertté bűncselekmény a Desedán. bán valamennyi érintett egyetér­tett: célszerű volna inkább az igé­nyekhez igazodni. Bálint György szerint az ÁNTSZ közegészségügyi szem­pontból érintett a dologban.- A csütörtöki, strandnyitás előtti szemlén valóban találtunk szennyeződéseket az öltözőknél, - mondta -, ezt jegyzőkönyvez­tük, s az üzemeltető intézkedik. Részünkről egyébként nem volna akadálya, hogy a wc-k nyitvatar­tási idején túl a büfések üzemel­tessék az illemhelyeket Ugyanezt mondta Gál László is azzal a kiegészítéssel, hogy a bü­féseknek vállalniuk kellene, hogy rendben tartják a wc-ket, mert a korábbi években volt ezzel gond.- Természetesen vállalnánk, hogy havi váltásban felelősek vol­nánk a wc-kért - mondta Borza Vincéné, az egyik büfé tulajdonos­üzemeltetője. - A szezonban az is probléma, hogy azok a strando­lok sem tudnak hova menni ü- lemhelyre, akik nem látogatják a büféket, ám este is a parton pi­hennek. Gyakran jönnek ide gye­rekcsoportok, akiknek nem elég a távolabbi konténer-wc. Úgy fest tehát, valamennyi érintett hajlandóságot mutat a probléma megoldására. Már csak azt kell figyelemmel kísérni, be­látható időn belül valóban nem csak összeszorított fogakkal le- het-e majd sétálni a tóparton. ■ Márkus Kata

Next

/
Oldalképek
Tartalom