Somogyi Hírlap, 2009. április (20. évfolyam, 77-101. szám)

2009-04-01 / 77. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2009. ÁPRILIS 1., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP 3 Kapoiy KÖZHASZNÚ MUNKÁ­SOK festik ezekben a na­pokban Kapolyon, a falu­központban levő híd kor­látját, majd ezt követően a focipálya közelében a ját­szótér felújítására kerül sor. Az önkormányzat ter­vezi azt is, hogy még az idén lecserélted a régi, boltíves téglahíd korlátját is, ami fából készült, (kj) Kaposvár nagy ádám 11. osztályos és Tárkányi Má­té 10. osztályos tanulók hatodik helyen végeztek a Földgömb folyóirat „Ésszel járom be a Földet” elneve­zésű országos döntőben. A Munkácsy gimnázium di­ákjait Kerese Tibor tanár készítette fel. (me) Kaposvár szeptemberben a tavalyi 23 helyett 21 első osztály indul a kaposvári általános iskolákban. A Ki­nizsi és a toponári iskola nem tud két elsőt indítani szeptemberben. A Bartók iskolában nem indul első osztály. A Kisfaludyban a három helyett két első indí­tását engedélyezték, (mk) Marcali a honvéd Nyugál- lományúak Klubjának szervezésében Kazinczy és kora elevenedett meg az irodalmi esten. Az ér­deklődő középiskolások­nak és civil szervezetek­nek a témakörből vetélke­dőt is tart majd a szerve­ző klub. (ve) ’Wj^ád MINDEN SZÜKSÉ­utó építési engedélyt meg­szerzett és a nagyatádi iV ári parkban vásárolt te­rület vételárának második . részét is kifizette a Tesco ' tllobal áruházlánc - tájé­koztatott Ormai István pol- gármfester. A terület teljes birtokbaadásának feltétele Volt a szükséges engedé­lyek megszerzése, (csm) I Őrölos GALÉRIA ÉPÜLT a Lurkó Kuckó Óvoda cso­portszobájába, az óvodai szülői munkaközösség és a Lurkók Jövője Alapítvány _ finanszírozásával. Az építő — :ég felállította a galériát, ’ óvónők és néhány segí­tesz szülő pedig több Vég' n keresztül lakkozták. pc gyerekek már birtokba < lehették, (va) A családi ezüsttel fűtenek zaci Egyre több somogyi család kényszerül zálogba adni értékeit Közel másfélszeresére nőtt a forgalom tavaly ok­tóber óta a somogyi zálog­házakban: a gazdasági válság miatt mind többen csak a zaci segítségével tudnak talpon maradni. Sokszor csak ideig-óráig... Vas András- Kár, hogy nem jöttek előbb, reggel óta tele volt az üzlet, még a zárva táblát sem volt időnk megfordítani - mondta egy szuszra az egyik kaposvári zá­logház alkalmazottja, amikor arról faggatjuk, érezhető-e a for­galmon a gazdasági válság. Nem sokkal később a tulajdo­nos már konkrétabb adatokkal szolgál: tavaly október, vagyis a gazdasági válság első érezhető jelei óta 35-40 százalékkal nőtt a forgalom.- Korábban volt egy nagyjá­ból állandó kör, mely betért hozzánk, ha hirtelen pénzre volt szüksége - kezdte Döröm­böző Ferenc. -• Mostanában vi­szont egyre több az új arc, mind többen kénytelenek zálog­ba adni értékeiket, hogy megél­jenek. A válság ugyanis elsőként a kispénzűeket érte el, ők veszí­tették el állásukat, nekik okoz­nak leginkább gondot a meg­emelkedett számlák, tör­lesztőrészletek kifizetései.- Nem adják ki magukat az emberek, nincs sírás, látványos szenvedés, hogy most éppen a nagymamától örökölt ezüst- eszcájgot vagy a dédpapa pe­csétgyűrűjét hagyják nálunk - folytatta Dörömböző Ferenc. - Inkább a napi problémák ke­rülnek terítékre, magyarázzák, mire kell a pénz: vízdíjra, gáz­számlára, a megnövekedett banki hitelre. Persze nem csak kispénzűek kerülhetnek pénzzavarba, egy­re több vállalkozó, cég próbál zálogba tett értéktárgyak se­gítségével enyhíteni hirtelen pénzzavarán.- Komoly üzletemberek is jöttek már, nemrégiben egy öt- venmilliós festményt vettünk be hárommillióért - állította Dörömböző Ferenc. - Fizetési napok, határidős kifizetések előtt sokszor a cégek is beadják értékeiket. Általánosabb persze a jegy­gyűrűvel, aranylánccal, karkö­tővel, a családi ezüsttel beállító kispénzű környékbeli. Akik persze azzal a szándékkal hoz­zák be értékeiket, hogy alkalom- adtán kiváltják, de egyre gya­koribb, hogy újabb és újabb határidő-hosszabbításokat kérnek.- Egy éve a zálogba adott tár­gyak nagyjából tíz-tizenkét szá­zaléka került kényszerértéke­sítésre, azaz nem tudta kiválta­ni tulajdonosa - tette hozzá a kaposvári zálogház-tulajdonos-, most minden harmadik eset­ben fizetésképtelenek az em­berek. A legtöbbször „zaciba vágott” ékszerek mellett mind gyakrab­ban érkeznek kuncsaftok fest­ményekkel, porcelánokkal, szobrokkal - főként, akik az ék­szerkészletüket már felélték.- Szűk egy esztendeje még nem is foglalkoztunk mű- és dísztárgyakkal - ismerte el Dörömböző Ferenc -, de egyre nagyobb igény mutatkozott a beadásuk iránt. így aztán az ér­tékesebbeket, mint a Zsolnay, a herendi vagy a meisseni, be­vesszük. Persze ezekkel sokkal nagyobb a rizikó, hiszen előfor­dulhat, hogy akár évekig is a nyakunkon marad. Az ékszer biztosabb üzlet, igaz, a mennyi­ség is behatárolt: Kaposvár és környéke amúgy sem számít ki- apadhataüan forrásnak. Csak éppen az igazán rászo­rulóknak sem ékszerük, sem egyéb vagyontárgyuk. Bár igény lenne rá, hogy pénzzé te­gyék kisebb műtárgyaikat, ne­héz vevőt találni rájuk.- Ha a végeredményt nézem, nem nőtt a felvásárlás az el­múlt időszakban - állította Porteleki Jánosáé, az egyik ka­posvári antikvitás tulajdonosa.- Be-betérnek az emberek, de számomra használható értéke­ket nem sokan tudnak mutat­ni. Inkább csak néhány száz forintot érő régi porcelánokat próbálnak eladni, de azokkal én sem tudok mit kezdeni, ugyanis nem találnék rájuk ve­vőket. Az igazán értékes búto­rok, festmények, csillárok tu­lajdonosait viszont ilyen szin­ten még nem érintette a vál­ság, ők tehát nem válnak meg az értékeiktől. A gazdasági ha­nyatlást inkább a korábbi vá­sárlók elmaradozásán érzem: jobban megnézik az emberek, mire költenek, még a tehető­sebbek is óvatosabbak lettek.- Átalakultak a szokások - mondta Dörömböző Ferenc is.- Nem is olyan régen még a nyaralások előtt jöttek az em­berek, szórakozásra kellett a hirtelen pluszpénz, most már sokkal inkább a megélhetés­re. Egyelőre még a számlákra, s nem tejre, kenyérre, de ha továbbra is így alakul a hely­zet, lassan még azt is megér­hetjük... JEGYZET VAS __ — ANDRÁS Ledönthetetlen falak szomorú szőke ül a tévéstú- dióban, s nézi a bejátszást, melyen apja beszél az egy hete tragikus hirtelenséggel elhunyt fiúról, testvérről, vő­legényről, a válogatott fehér­vári centerről, minden idők egyik legnagyobb magyar jégkorongozójáról. A felvéte­len idősebb Ocskay Gábor fia boncolási eredményeit magyarázza a sajtónak, el- csukló hangon, könnyeivel küszködve elemzi hz elmúlt öt esztendőt a szívbetegség diagnosztizálásától a tragé­diáig. Sikerekről beszél, ál­mokról, melyek megvalósul­tak, majd hirtelen az orvo­sokról, akik engedték, hogy fia élete utolsó pillanatáig teljes életet élhessen. Nem keres kifogásokat, felelősö­ket, vétkeseket, nem vádas­kodik, hanem búcsúzik, megköszön, megértést kér. A riporter számára ez ke­vés, az apa híján a szomorú szőke a célpont, vele kellene kimondatnia a szenzációt, mely továbbviheti a műsort: ez így semmi, nem nő a né­zettség, a kutyát sem érdekli egy család szimpla, csendes gyásza. Neki bűnbak kell, fe­lelősök, akikre lehet muto­gatni, szörnyülködni, bátran nekik szegezni a kérdést, hogy merték, hogyan meré­szelték, hiszen az egyik leg­nagyobb magyar sportoló... Igaz, hogy a csatorna utoljá­ra talán egy éve foglalkozott a sportággal, amikor a válo­gatott sporttörténelmet írva a legjobbak közé került, a bajnoki döntő eredményei, a hétköznapok sikerei már nem vágtak a profiljukba. Csak a szenzáció kell, tragé­diák, balhék, zaftos plety­kák. A riporter tehát próbál­kozik, provokál, visszatér, felteszi a kérdést többféle­képpen, de a szomorú szőke csak apját ismétli meg, az­tán falat von maga köré. Tisztességből, emberségből. a mai világban egyre ritkább építőanyag... Nágocs lehet a befogadó: szakmai javaslat a kistelepülésre móra-történet Pál Imréné, a falu polgármestere nyitott a nehezen nevelhető, magatartászavaros fiatalok előtt A gyermekeket is veszélyeztetheti a válság A nágocsi Móra Ferenc Gyer­mekotthon ragyogó megoldás lenne egy speciális otthon kiala­kítására, és a nehezen kezelhe­tő, magatartás-zavaros gyerekek befogadására. Ezt Orbán István, a Magyar Gyermek- és Ifjúság- védelmi Szövetség (MAGYISZ) elnöke mondta lapunknak ked­den. Ez a lehetőség felmerült a megyei önkormányzatban is, amely a mintarégió keretében keresi a megoldást az elhelye­zésre. , Orbán István, aki korábban 32 évig vezette igazgatóként a somogyi gyermekvédelmi inté­zetet (GYIVI), arról számolt be, hogy már 1985-ben egy titkos minisztertanácsi határozatban felmerült a speciális otthonok kialakításának igénye. A ‘90-es években az akkori GYIVI igaz­gatójaként kezdeményezte, hogy a többhektáros, kiváló adottságú környe­zetben lévő gyer­mekotthonban kap­janak elhelyezést a disszociális fiata­lok. Az akkori la­kásotthoni megol­dásra egymillió forintot adtak, és a tervezésig is eljutottak, csak a helybéli községvezetők fogadókészsége hiányzott, tájé­koztatott a MAGYISZ elnöke.- Borítékolni lehetett, hogy most a bodrogiak ellenállásán bukik meg a speciális otthon ki­alakítása, de talán ezúttal egye­nesbe fordulhat a nágocsi intéz­mény lehetőségének kiaknázá­sa - mondta Orbán István. Mint megtudtuk: a megyei önkormányzat I. körzetre osztott gyermekvédelmi hálózatának a tag­ja a kaposvári Zitá­val és a nagybajo­mi Kékmadárral a nágocsi Móra otthon. Pál Im­réné, Nágocs polgármestere nem tud róla, hogy hozzájuk kerülnének a magatartás-zava­ros fiatalok.- A falunak jót tenne ez a megoldás, még ha eseüeg ége- tőek is ezek a gyerekek - mond­ta a polgármester. - Most ha jól tudom, tizenkét személyes az újszerű intézmény, melyet a kastélyparkban, attól elkülönít­ve építettek, a szomszédos Zichy-kastély hasznosítását pe­dig hatvan évre kapta meg egy leszármazott, és lassanként újítja föl. Információnk szerint egyéb­ként a megye mintegy 1200 gondozásban lévő fiataljából mintegy 80-an tartozhatnak a speciális odafigyelést igénylők közé. A szakértők szerint még mindig olcsóbb és ésszerűbb most foglalkozni velük, mint számolni az esetleges elkallódá- suk, rossz útra tévedésük kö­vetkezményeivel. ■ Balassa T.­a gazdasági válság hatása még nem érte el a gyermekjó­léti ellátó rendszert, de már látható, hogy erre fel kell ké­szülni. Már csak ezért is ki­emelkedően fontos, hogy jól működjön a jelzőrendszer azok között a szervezetek kö­zött, akik a gyermekvédelem­ben bármilyen szinten érintet­tek. Egyebek mellett ez volt a fő témája annak a települési tanácskozásnak, amelyet a SzocioNet Dél-dunántúli Re­gionális Módszertani Humán Szolgáltató Központ gyermek­jóléti csoportja szervezett a szakemberek számára. Mint elhangzott: az azonnali jel­zéssel megelőzhető a súlyo­sabb veszélyeztetettség kiala­kulása. A csoport segítségét több mint négyezer esetben kérték tavaly. Bár többnyire összetett problémával kellett szembenézniük a szakembe­reknek, a legtöbb eset maga­tartás- és teljesítményzavaros gyermekekkel, illetve anyagi és szociális helyzettel kapcso­latban érkezett a gyermekjó­léti csoporthoz. JAKAB E. ■ Orbán István szerint egye­nesbe fordul­hat az intézet ügye.

Next

/
Oldalképek
Tartalom