Somogyi Hírlap, 2009. április (20. évfolyam, 77-101. szám)

2009-04-05 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 13. szám

2009. ÁPRILIS 5., VASÁRNAP 7 INTERJÚ csomag A volt gazdasági miniszter helyesnek tartja az irányt, de egyoldalúnak a nyilatkozatot, amelyet Bajnai Gordon a képviselőkkel aláíratott. De örül, hogy volt értelme a Reformszövetség munkájának. A BAJNAI-TERV DURVÁBB, MINT A MIÉNK Chikán Attila, a megszűnő Reformszövetség szakértő­je inkább az előrehozott választások, mint a Bajnak csomag híve. Újvári Miklós- Beszélgetésünk idején vált nyilvánossá a Bajnai-terv, amelyet aláíratott a képvise­lőkkel. Első látásra hogy viszonyul az önök által készített Reformszövetség- programhoz?- Még csak a program vázlata, annak is csak a költségvetési ol­dala ismert számomra politikai nyüatkozatként. Ennyiből is meg­állapítható persze, hogy az irá­nyultsága hasonló, mint a Re­formszövetség programjáé. A Baj- nai-program azonban keményeb­ben fogalmazza meg a szociális intézkedéseket. A megszorítások­ban messzebb megy, mint a Re­formszövetség javaslata. Az ed­dig megismert anyag nem foglal­kozik viszont azzal a gondolattal, hogy a megszorításokat a növeke­dés beindításához vezető intéz­kedésekkel párhuzamosan kell végrehajtani. Címének megfele­lően lényegében csak a fiskális kérdésekre tér ki. De e szempont­ból tényleg válságkezelésről szól a program, más kérdés, hogy ezt ki és hogyan fogadja el.- A politikai támogatásra gondol?- Igen, a fő kérdés, hogy a Ma­gyar Szocialista Párt mögé áll-e, és érdekes lesz, hogy milyen vé­lemények alakulnak majd ki pél­dául a Gazdasági és Szociális Ta­nácsban vagy az Érdekegyeztető Tanácsban, ahol a szakszerveze­tek is jelen vannak. Már hallom az ő hangjukat, nehezen tudom elképzelni, hogy ők elfogadható­nak tartanák a terveket. Én to­vábbra is azt mondom, hogy hasonló lépésekre szükség van, de a kibontakozáshoz nem ele­gendők.- És milyen társadalmi hatást válthat ki a program?- A magyar viszonylag türel­mes nép, nálunk sok mindent meg lehet csinálni, amit más or­szágokban nem. Van esély rá, hogy ha ügyesen kommunikál­ják, akkor az ország sokat lenyel belőle. Nagy szerepe lesz annak, hogy milyen politikát folytat az ellenzék. Mögé áll-e azoknak a civil mozgalmaknak, amelyek az utcára akarnak menni. Vagy in­kább csillapítani igyekszik azo­kat. Nem vagyok ma jártas a Fi­desz belső életében, de nyilván vita van róla, jó-e, és mikor jó egy előrehozott választás. És még egy dolog: Magyarországon relatíve magas az életszínvonal ahhoz, hogy a középréteg sokáig tudjon engedni nagy katasztrófa nélkül. Ha á Balatonon arról panaszkod­nak a szállodák, hogy a vendé­gek idén privát szállásokban nya­ralnak majd, az még nem ka­tasztrófa. Természetesen a leg­szegényebb rétegek kritikus helyzete alapkérdés.- A Reformszövetség hogyan képzelte a növekedés bein­dítását?- Bajnai úr is, mi is a foglalkoz­tatást helyeztük az első helyre, ,Az volt a célunk, hogy készítsünk egy válságkezelő programot, amely viszonyítási pontként szolgál. Kényszeríti a kormányt arra, hogy reagáljon." de az ő programjának ez a kivo­nata nem sokat mond arról, ho­gyan akar munkahelyeket terem­teni. így pedig egyoldalú, és fur­csa módon negatívabb hangvéte­lű a mondanivalója, mint muszáj volna. Mi inkább az intézményi rendszert akartuk megváltoztat­ni, és kijelöltük a legfontosabb fó­kuszokat is. Négy fontos csopor­tot adtunk meg, amelyekkel kü­lön foglalkozni kell: az alacsony iskolázottságúakat, a 25-40 év kö­zötti nőket, a 40 feletti férfiakat, és a hátrányos helyzetű kistérsé­gekben élőket. Ezekről a rétegek­ről elmondtuk, hogyan lehetne a munkaerőpiacra segíteni őket.- De tud az állam munkahe­lyet teremteni?- Erőszakos munkahelyterem­tést nem lehet végrehajtani. Az üzleti szférát nem lehet a foglal­koztatás kiszélesítésére rákény­szeríteni, az állami szféra létszá­mát pedig éppenséggel csökken­teni kellene. A növekedés teremt munkahelyeket, oda pedig a fog­lalkoztatás tekintetében a kis- és középvállalatokon keresztül ve­zet az út. A magyar gazdaság nö­vekedéséhez kell a külpiacok nö­vekedése is, a bővülés nem megy majd egyik napról a másikra.- Miért érzik azt az emberek, hogy az EU-pénz nem jön, nem látszik, ellopják, satöbbi?- EU-pénz igenis van. Megha­tározott szabályok szerint lehív­ható. Az EU bizalmatlan, és na­gyon kemény követelményrend­szert állít fel, A válságban nincs meg a cégek bizalma a fejlődés­ben, nem mernek belevágni az ötleteikbe. Gyengék vagyunk, bü­rokratikusak vagyunk és bátorta­lanok vagyunk. De hozzáteszem, 2013-ig tart ez a költségvetési idő­szak, a pénzekre addig lehet pá­lyázni, és én elhiszem, hogy nem Névjegy CHIKÁN ATTILA SZÜLETÉSI ÉV: 1944 1968-tól a Budapesti Corvinus Egyetem és jogelődjei oktatója 1969: egyetemi doktor 1970 óta a Rajk László Szak- kollégium igazgatója 1971-72-ben a kaliforniai Stanford Universityn tanult állunk rosszabbul, mint a többi ország. Az időszak végére látvá­nyosabb lesz az EU-pénzek fel- használása. Mindig elmondtam, hogy a fejlesztéspolitikát a prob­lémák ellenére a magyar gazda­ságpolitika relatíve erősebb ré­szének látom.- Ez Bajnai Gordon területe. Ezek szerint jó miniszterelnök­jelöltet választottak?- Én Bajnai Gordon személyes képességeiben egyáltalán nem kételkedem. A politikai beágya­1998-1999IG gazdasági miniszter 2000-2003-ig a Közgazdaság- tudományi Egyetem rektora 2000-től a Richter Gedeon Nyrt. felügyelőbtottságának elnöke 2004-től a Mól Nyrt. felügyel& bizottságának elnökhelyettese zottsága más kérdés, és a támo­gatottsága is. Most nem is lehet olyan embert találni, aki ezen a válságon könnyedén felülemel­kedne. Egy ilyen átmeneti kor­mánnyal nagyon nehéz lesz, majdnem lehetetlen. A gazdasá­gi szereplők annál hosszabb tá­von szeretnek gondolkodni, mint hogy 4-6 hónapra, vagy akár 11- re feláll egy átmeneti kormány.- Egy előrehozott választás tisztább helyzetet teremtene?- Igen. Én hamisnak tartom azt az érvelést, hogy egy előreho­zott választás túl nagy turbulen­ciákat okozna. Ez a turbulencia elő fog állni. Ha nem most, akkor jövőre. Ráadásul így két választás lesz, az európai és a magyar. Két kampányt tartunk, és nem két­séges, hogy a pártok mindkétszer mindent be fognak vetni.- Igaz az, hogy az ország az IMF-hitelből él? És ha igen, jö­vőre jön az államcsőd? Nagy szerepe lesz annak, hogy az ellenzék mö­gé áll-e azoknak a civil mozgalmaknak, ame­lyek az utcára akarnak menni. Vagy inkább csil­lapítani igyekszik azokat.- Nem. Az IMF-hitel azért volt fontos, mert bizonyította és biz­tosította a belső és a külső közvé­lemény, elsősorban a befektetők számára, hogy van pénz. Ezt a hitelt nagyrészt arra fordítjuk, hogy a korábban felvett hiteleket vissza tudjuk fizetni. Én azt gon­dolom, hogy lesz újabb IMF-hitel jövő tavasszal. De ez önmagában nem baj. A hitelfelvétel csak ak­kor baj, ha a pénzt elszórjuk. Ha jól használjuk fel, akkor hasznos lehet. De ha elköltjük szociális célokra vagy alacsony hatékony­ságú gazdasági cselekményekre, akkor baj van.- És az IMF ad még hitelt?- A végletekig nem, de belát­ható ideig még igen. A nemzet­közi pénzvilág elég komoly lé­péseket hajlandó azért tenni, hogy ne menjünk csődbe. Nem felvirágoztatni akar bennünket, de a csődöt nem akarja, nehogy például a külföldi tulajdonú ban­kok bedőljenek. De a hatékony gazdaságpolitikát nekünk kell megcsinálni, különben elher­dáljuk a következő generációk jövőjét.- Miért szűnt meg a Reform­szövetség?- Volt egy konkrétan kitűzött cél, amely teljesült: a progra­munk beépült oda, ahová ké­szült. Az volt a célunk, hogy ké­szítsünk egy olyan válságkezelő programot, amely viszonyítási pontként szolgál. Kényszeríti a kormányt arra, hogy viszonyul­jon hozzá, felhívja az ellenzék fi­gyelmét, és bemutatja azt is, hogy létezhet egy koherens prog­ram, amelyben egyszerre van meg a növekedés és a válságke­zelés lehetősége. Ez szakmailag fontos és vonzó, politikailag pe­dig vállalható cél volt.- Üdítő volt látni, hogy min­denféle politikai beállítottságú ember együtt gondolkodott. Nem volna érdemes ezt a tár­saságot összetartani?- Ez ma nem volna helyes, a politika túllépett rajta. De fenn­tartjuk a folytatás lehetőségét. Ez civil kezdeményezés volt, nem politikai, és nem is voltak közöt­tünk pártpolitikai viták.- Számít arra, hogy egy Fidesz vezette kormány is fel­használja a Reformszövetség anyagát?- Igen és nem. Igen, hiszen a program számos lépése szinte kényszer. Másfelől, ha azt mon­dom, hogy nem, akkor arra mu­tatok rá, hogy a Reformszövetség összefüggő programot adott, és kimondta, hogy annak egyes ele­meit felhasználni nem azonos a program teljes alkalmazásával. A program irányultsága és szer­kezete ma is vállalható, de konk­rétumai közül több már nem ak­tuális, hiszen mi néhány hónap­ja több pozitívumot vártunk a válságkezelésben a Gyurcsány- kormánytól. Számít rá, hogy ismét mi­niszter lesz?- Nem számítok erre. Nem azt mondom, hogy nem tudok elkép­zelni ilyet életem hátralévő ré­szében. De nagyobb valószínű­séget adok annak, és arra készü­lök, hogy nem leszek politikus.

Next

/
Oldalképek
Tartalom