Somogyi Hírlap, 2009. április (20. évfolyam, 77-101. szám)

2009-04-04 / 80. szám

3 SOMOGYI HÍRLAP - 2009. ÁPRILIS 4., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP Föld közeli lépések a kilábalásért étel-mód A fogyasztók egyre erősebben kötődnek a megbízható hazai ízekhez ( Folytatás az 1. oldalról) Nehéz szívvel hallhatják ezt a va­laha földből élők: hazánk kitöré­si pontja a mezőgazdaság lehet. Somogy mint egykori agrárme­gye az egykori agrárországban kulcspozícióba kerülhet. Az „arany” rögök adottak. A mezőgazdaság az 1963- 1964-es évek szintjén teljesít napjainkban. Ez önmagában persze még nem baj, hiszen nem azt jelenti, hogy visszatér­tünk volna a lófogatos fóldmű- velődéshez vagy a korabeli zetorokhoz, a szocializmust vi­dám integetéssel építő trak­toroslányokkal. Annyit jelent csak, hogy a nemzeti összter­mék előállításából éppen annyi­ban veszi ki a részét az ágazat, mint tette ezt fél évszázaddal ez­előtt. A fénykor e tekintetben az 1988-as év volt, amikor a hatva­nas év bázisához mérten 213 százalékon állt az agrárium. A rendszerváltás utáni idők szív­szorító történetét nem részletez­nénk, az elég közel van ahhoz, hogy élénken éljen az emléke­inkben. Ha másért nem, az üre­sen álló szarvasmarhatelepek­ről, leépült szövetkezetekről eszünkbe juthat, hiszen javaré­szüket felverte a gaz. „Magyarország felemelkedé­sének húzóágazata a mezőgaz­daság”. Ezt vallja Róna Péter so­mogyi kötődésű közgazdász, a „miniszterelnök-jelöltek heté­nek” egyik főszereplője, aki minderről több fórumon, médiá­ban is hitet tett. „Gazdasági stra­tégiánkat a rendszerváltáskor a tőkére és a multinacionális cé­gekre építettük, s nem használ­tuk ki, amiben jobbak vagyunk másoknál. A sok jó minőségű termőföld és a bőséges vízkész­let adta lehetőségeink kihaszná­lásáról, amely a mezőgazdaság és az élelmiszeripar felfuttatásá­val lett volna realizálható.” Ez a szemlélet jó táptalajra ta­lálhat, és lökést adhat a gazda­ságnak Somogybán. A Kaposvá­ri Egyetem 2,9 milliárd forintos fejlesztésének egyik sarokpont­ja éppen egy agrár- és élelmi­szer-tudományi tudásközpont, ahonnan egészséges, márkázott termékek kerülhetnek majd a hazai és a külföldi piacokra. Az egyetem kétnapos gazdaságtu­dományi konferenciáján mind­ezt a fenntartható fejlődés szem­Lassan megjön az eszünk, ha eszünk. A minőséget és a biztonságot is szolgálja a Kaposvári Egyetem formálódó élelmiszer-tudományi tudásközpontja Erősödik a kötődés a mintegy 300 hagyományos magyar élelmiszer iránt szakály Zoltán tanszékvezető egyetemi docens, tudományos dékánhelyettes a pénteken zá­rult konferencián lapunknak elmondta: a Hagyományok- Ízek-Régiók programot 98-ban indította a földművelésügyi tár­ca, kutatásukat az Agrármar­keting Centrum rendelte. a fogyasztói attitűdök jelleg­zetesek a hagyományos ma­gyar élelmiszer-ipari termékek iránt - mondta. - Közvetítenek egyfajta hazaigyártmány-tuda- tot, nem utánozhatok, kivqló az élvezeti értékük, kis gazda­ságokhoz kötődnek, és nagy a bizalmi értékük. Ez lényeges a mesterséges adalékanyagot tar­talmazó élelmiszerek korában. MINT MEGTUDTUK: A hungari- kumok közé olyan kevésbé is­mert termék is bekerülhettek, mint a mézes pálinka (Őrség), Szakály Zoltán tanszékvezető és munkatársai a hagyományos ter­mékek iránti attitűdűket vizsgálták a csúcsos túró (Somogy) vagy a paprikás kalács (Kalocsa). a fogyasztást marketingkom­munikációval kell élénkíteni, figyelve a trendfordulóra: e prémiumtermékeknek a vásár­lói között megjelentek a fiata­labb korosztályok is a koráb­ban jellemző 45 fölötti rétegek mellett. Az értékesítés csator­nái között a direkt-termelői kapcsolat és a hipermarketek „híres sarkai” lehetnek erőtel­jesek. E termékeknél kisebb az akcióérzékeny magyar lakos­ság árérzékenysége: a boro­kért, pálinkáért akár 20 száza­lék felárat is adnak a vásárlók - mondta Szakály Zoltán. hozzátette: a hungarikumok piaci erősödése a munkahely- teremtéssel és a vidéki népes­ség megtartásával is a fenn­tartható fejlődést szolgálhatja. ÁGAZATOK GDP-TERMELÉSE SOMOGYBÁN g~~] szolgáltatások Ml ipar, építőipar F I mezőgazdaság* (* Csak Tolnában (12,2), Bács-Kiskunban (13,1) és békésben (13,4) nagyobb az arány) BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GOP) Mezőgazdasági volumenindex (%) 1960 = 100% *= A GDP-ADATOK KÉTÉVES KÉSÉSSEL KÉSZÜLNEK EL pontjaiból vizsgálták péntekig.- A globalizáció gyökeresen átalakította a viszonyunkat az élelmiszerek piacához, és a fo­gyasztó magára lett hagyva eb­ben az átalakulásban - mondta kérdésünkre pénteken Lehota József professzor, a gödöllői Szent István Egyetem gazdaság- és társadalomtudományi kará­nak tanára, Marketing Intézeté­nek igazgatója. - Az agrárgaz­daságunk mindeközben túlzott megfelelési kényszerrel csatla­kozott az unióhoz, és olyan sza­bályozási rendszerbe került, amely globális, holott a lokális termékekhez lokális szabályo­zás kellene. Lehota József azt is elmondta, hogy felméréseik szerint a fo­gyasztók 35 százaléka kifejezet­ten nyitott a hazai termékek iránt. A bio- és ökotermékek ko­rábban elszigetelt, szűk körben ismert piaca is szélesedik, és olyan különleges mozgalmak indulnak el, mint a slow-food, amiben benne van a globalizált világ gyorséttermeiben kapható éhségcsillapítók elleni tiltako­zás is. ■ Balassa Tamás JEGYZET CZENE ATTILA El a kezekkel a cafetériától! ELTÖRLIK A13. havi nyugdí­jat, rövidebb ideig kapják a kismamák a gyed-et, drá­gábbak lesznek a gyógy­szerek, csökken a szocpol-, valamint a lakás- és gáz­ártámogatás. Nő az áfa és a jövedéki adó. Meg lesz még más is, aminek követ­keztében összébb kell húz­nunk a nadrágszíjat. Nem jó ez így, de belátom, szük­ség van megszorításokra, mert nem oszthatjuk szét azt, ami nincs. de el A kezekkel a cafe­tériától! S nem csak azért, mert tönkremehet a belföl­di turizmus; a szállásadók és étterem-tulajdonosok je­lentős része. A növekvő munkanélküliség és a csök­kenő adóbevétel pedig elvi­szi majd a remélt hasznot, amit az „okosok” az üdülé­si csekk és az étkezési utal­vány megadóztatásából nyerni szeretnének. HA MEGADÓZTATJÁK, akkor nem biztosítják tovább a munkaadók a dolgozóiknak sem az üdülési csekket, sem az étkezési utalványt. Nekem morális érveim van­nak ezzel szemben, ha eb­ben az országban nem ne­vetséges még egyáltalán er­re hivatkozni. Magyarorszá­gon jelenleg mintegy ti'z- millióan élünk, s papíron mindössze 1,5 millióan ke­resnek többet a minimál­bérnél (a 1,5 millió ember egy részének ráadásul az állam adja a fizetését, akik nem termelnek, hanem fő­képp szellemi munkát vé­geznek). A tervezett intéz­kedéssel éppen azoktól ven­nék el a napi egyszeri me­leg étkezés és az évi egy­szeri kirándulás lehetősé­gét, akik a vállukon hordoz­zák az ország minden ter­hét. Hivatkozhatnék arra is, hogy így kevesebb ideig él­nek, s ezért kevesebb ideig adóznak. De inkább fölte­szem a kérdést, bár nem va­gyok naiv: igazságos ez? A böhönyei Diófa hadat üzen az előítéleteknek baráti áraival étlapozó Modern, tágas, világos, egyéni jó ízlést tükröz. Bizony Fényes Szabolcs is kapna itt inspirációt Megyei gasztronómiai kör­sétára invitáljuk olvasóin­kat: sorozatunkban meg­próbáljuk a vendég szem­szögéből bemutatni a somo­gyi éttermeket. Özvegy Zimbabwei Kálmánná Remélem, megbocsát Böhönye, de nem sokat vártam a Diófájuktól. Nem előítélet, szimplán tapaszta­lat: a kisebb települések éttermei bizony nehezen szakadnak el a kockás abrosztól, s nincs is azzal baj, ha az abrosszal a mentalitás is nem letűnt korokat idéz. Per­sze vannak üdítő kivételek, s be kell vallj am: a böhönyei Diófa ilyen. Már parkolni sem bonyolult előtte - ugyan elgondolkodik az ember, hogy merőlegesen lógassa ki a kocsi farát, vagy hosszában foglalja el a helyet -, de ez egy kö­vetkező probléma lehet, ha gya­rapszik majd a vendégszám. Gyökeret eresztettünk már az ajtóban, mert egy füstös, sötét, szocreál meg disznópörköltfolt- hangulatú, kiállású vendéglőre gondoltunk... Felújítva - kitehetnék a táblát, de nem hiányzik, rájövünk. Az előtérben asztal, s helyes húsvé­ti szalvéták csokrában vendég­könyv. Nem megyünk elébe a ta­pasztalatnak, nem lesünk bele. Modem, tágas, világos, egyéni jó ízlést tükröz a hely, dió-, mo­gyoró-, bézs színek uralkodnak, ízléses terítés, tisztaság, rend, nem lehet kötözködni. Ilyenkor szoktam körbekukkantani a mel­lékhelyiségben, az a gyenge lánc­szem, ha másutt puccparádé is van. Teljesen rendben, még itt is ügyeltek rá, hogy a berendezés minden darabja passzoljon, még az is, ami nem látszik. A csöveket még nem festették le, ennek örül­tem, mert szurkapiszka énem motiváció nélkül csak vegetál. Pincérünk ételeket ajánl - nem egyet! -, s elámulunk az ét­lap választékán. Ráadásul min­den van, egy leves kivételével. Hallgatunk a pincérre, jöhet a marhahúsleves gazdagon. Asz­taltársam elégedetten lapátol, ki­csit sós, de vigasz számára a fi­nom édes répa (huh, így szere­tem - csillog a szeme). . Emberünk nekem fokhagy­makrémlevest ajánl. A mindenit fiacskám, eltaláltad a vágyam, elégedettkedem, de a levessel már vannak bajok: túlsűrített, a kevesebb több lett volna esete. Talán az én problémám, hogy a levesbetétgolyókat nem szere­tem, s vallom: a fokhagyma­krémleves reszelt sajttal, piritós- sal, frissen szelt petrezselyem­levéllel az igazi? A Sógor pulykamell (bundá- zott pulykamell, póréhagymával, sajttal, baconnal töltve) pincé­rünk újabb ajánlata: szuszogósra jóllakat, a maradékból vacsorára is jut. A görögsaláta-adag ötven- kilós vegetáriánus, lánykori énemnek háromnapi ebéd. A Favágó sertésszeletre (bun- dázott tarja, baconnal, csemege- kukoricával töltve), vegyes köret­tel, egyetlen megjegyzés dukál: isteni. A méretes gyümölcske- hely az ebéd megkoronázása. Pincérünk végül elmeséli, hogy néhány hónapja újultak meg, és elképzelésből még bőven van. Csak gratulálni tudunk. Ja­vasolnám Fényes Szabolcs budai Vén diófájára írt dalát („Túrós csuszát eszünk finom tepertővel, Hajnal felé sem törődünk az idő­vel. Ott igazi békebeli jó világ van, A Vén Diófában) böhö- nyésíteni. A vendégkönyv bejegyzései csupa dicséret. Én is otthagyom kezem nyomát, egy aprócska hi­bával. Aki észreveszi, visszahív­hat ide egy ebédre. Nem lesz zsebmetszés: az árak barátiak. Értékelés SZEmELYZET ^ ^ (1-10 pont): Mindent tud KÖRNYEZET (1-10 pont): Errefelé üyen is van?! ETEL ^ (1-20 pont): A leves nem szósz

Next

/
Oldalképek
Tartalom