Somogyi Hírlap, 2009. április (20. évfolyam, 77-101. szám)

2009-04-17 / 90. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2009. ÁPRILIS 17., PÉNTEK 5 PERCES INTERJÚ Borszerdáznak a somogyiak A Magyar Bormarke­ting idén először szer­vezi meg a Borszerdát. Az országban csaknem 350-en csatlakoztak az április 29-i rendez­vényhez. A kijelölt ét­termekben az étlapon szereplő magyar boro­kat és pezsgőket ked­vezménnyel kínálják.- Borszerda és több feszti­vál is váltogatja egymást. Minden követ megmozgat a vendéglátós szakma, hogy az éttermekbe csábít­sák a vendégeket?- A kulturált borfogyasztás érdekében különféle kedvez­ményeket biztosítanak a ven­déglátósok - válaszolta kér­désünkre Kertész Rezső, a Kiskereskedők Országos Szö­vetségének (Kisosz) megyei társelnöke. - A magasabb ka­tegóriájú éttermekben is több olyan programot szerveznek, ahol a betérő vendégek fi­nom, különleges borokat kor­tyolhatnak. • - Hogyan fogadták a Kisosz somogyi tagjai az országos kezdeményezést? Szerintem minden olyan ötlet, amely újabb vendéget hoz, az hasznos és fontos. Mi is igyekszünk se­gíteni.- Milyen hozadéka lehet a Borszerdának?- Sokan megismerhetik a történelmi borvidékekről származó italokat. A vendég­lősöknek is jó lehet egy erős forgalmú nap. ■ H. M. Kertész Rezső: felkarolunk minden hasznos ötletet Péró a Lengyeltóti melletti Barátihegyen. Akad még bőven Somogybán az ilyen és hasonló telepekből. A felszámolásukra szánt keretet zárolták, egyelőre tehát pénz az ablakban... Nincs pénz a párok felszámolására zárolt keret Somogybán öt év alatt csak a táskái romatelepet szüntették meg Romafórum romák nélkül: a mesztegnyői cigányok köszönik szépen, de jól megvannak... Tekintettel a gazdasági helyzetre, a kormány zárolta a romatelep- felszámolási program ez évi ke­retét. Az idén egymilliárd forint jutott volna a 2005-ben indult programra, mely a nagyjából 460 hazai, köztük körülbelül fél­száz somogyi cigánytelep meg­szüntetését tűzte ki célul. Az el­ső évben is egymilliárd forintot különítettek el, ám az akkori ígé­retek szerint az idő előrehaladtá­val egyre több pénz jutott volna erre a célra: a tervek szerint 2006 végére a pérók 45 százalé­kát kéllett volna felszámolni. Somogybán egyedül a táskáit sikerült megszüntetni - utóbbi meghívásos pályázattal került a programba, az önkormányzat 55 millió forintot nyert a szociális minisztériumtól, hogy aztán egy alapítvánnyal karöltve tíz roma családnak biztosítson új otthont.- Anno úgy tűnt, a kormány komolyan gondolja a telepek fel­számolását - reagált a hírre Ba­logh Imre, a Dél-somogyi Cigány Képviselők Egyesületének elnö­ke. - Elhiszem, hogy a válság megszorításokat kíván, de eddig sem olyan ütemben haladt a program megvalósítása, mint azt az indulásnál bejelentették. A jelenlegi tempóban emberöl­tőre lesz szükség, hogy min­A MUNKÁHOZ VEZETŐ ÜTŐN sen­ki nem verte fel a port. Akár ezt is mondhatnánk a minapi mesztegnyői romafórumról. Az előadók pontosan befutottak a délutáni kezdésre, még a leg- messzebbről érkező is: Kolom­pár Orbán, az Országos Ci­gány Önkormányzat elnöke. Csak éppen azok maradtak tá­vol, akiknek és akikért szer­vezték a találkozót. A meszteg­nyői romák köszönik szépen, de jól megvannak. Nincsenek kirívó problémák, ellentétek. Száz feletti számuk a lakosság tízszázalékos arányát jelenti. Az úgynevezett mesztegnyői ci­gánysoron elvétve látni lerob­bant házat, inkább szép, gon­dozott otthonok sorakoznak. Kisebb-nagyobb eséllyel, de a legtöbben megtalálták az utat a munkához. A mesztegnyői fáma o települé­sen működő két roma szervezet ellentétéről is szólt. Míg az egyik bizonyított már, számos esetben segített, telt házas ren­dezvényeket tartott, a másik­nak még bizalmat kell építe­nie: két éve alakult. Az ehhez vezető út olykor bizony rögös­nek bizonyul, s az biztos, hogy ezen fórum szervezése hozzájá­rult a tapasztalatokhoz. Az egyik sérelmezte, hogy a másik­tól még meghívót sem kapott, ugyan miért ment volna el? PÉLDAÉRTÉKŰ ÖSSZEFOGÁST tud­hat maga mögött a Lengyeltóti­ban élő kisebbség: ötvenen gyűltek össze hétfőn azért, hogy kitisztítsák lakókörnyezetüket. Horváth Gyula, az önkormány­zat szociális bizottságának tag­ja elmondta: kizárólag roma származásúak vettek részt a most először szervezett akció­ban, melynek részeként a Dó­zsa György és a Temető utcákat takarították. A bizottsági tag el­mondása szerint utóbbi terüle­ten éveken át gyűlt az illegáli­san lerakott hulladék, öt év sze­metét szedték össze a kömyé­Azonban a szervező szervezet tagjai sem jeleskedtek a megje­lenésben. A meghívót nézegetve egyébként sehol nem volt az le­írva, hogy csak romáknak s csak helyieknek szólt volna a fórum. a messziről jött ember pedig a számára legkézenfekvőbb magyarázattal élt, mikor az üres teremmel szembesült: jó idő van, biztosan dolgoz­nak még... VIGMOND E. ken. A különválogatott hulladé­kot kedden szállíttatja el az ön- kormányzat. a tavaszi verőfény a buzsáki- akat is tettre sarkallta: a Len­gyeltótival szomszédos telepü­lésen nyolcvanon jelentek meg a hétvégén azért, hogy a Buzsákért-Somogyért Alapít­vány felhívására a külterületi részeket rendbe tegyék. Az egész napos tavaszi munka hagyomány a településen, melyben nemcsak a helyiek, hanem a vadásztársaság és az üdülőtulajdonosok is részt vál­lalnak. f. t. den telepet megszüntessenek. Pedig a probléma csak So­mogybán hozzávetőleg tízezer embert érint - cigányokat és nem romákat egyaránt. Az ille­tékesek szerint ugyan az idei forrást csak ideiglenesen zárol­ták, s remélhetőleg az ősszel fel­szabadul az egymilliárd forint, ám ez tulajdonképpen azt jelen­ti, hogy ebben az évben érdemi munkára nem kerülhet sor: ha sikerül is gyorsan elbírálni a be­érkező pályázatokat, a télen nem lehet építkezni. Az egymilliárd forintból amúgy nagyjából tíz te­lepet lehet megszüntetni: egy- egy péró felszámolása 80-170 millió forintba kerül. ■ Vas A. Rendet rakott Lengyeltótiban a helyi roma lakosság Életkép délben: ahol van mit enni adni a népes családnak Könnyebb segélyen tartani a romákat, mint munkát adni • kolompár orbán Bűnbakképzés folyik, szembe akarják állítani a helyi cigány embert a helyi magyar emberrel Az Országos Cigány Önkormány­zat elnöke, Kolompár Orbán a ro­mák helyzetéről szólt volna a mesztegnyői fórumon, ám hall­gatóság hiányában a Somogyi Hírlapnak mondta el, amit velük osztott volna meg.- Az Út a munkához program a romák úgy hatvan százalé­kát érinti. Mennyire bízik a si­kerében? - kérdeztük.- A hazai cigányság a rend­szerváltás óta várja, hogy visz- szamehessen a munkaerőpiac­ra - felelte Kolompár Orbán.- Sajnos az elmúlt húsz évben a felelőtlen politika konzerválta a helyzetet, mert könnyebb volt segélyen tartani a tartós mun­kanélkülieket, mint foglalkoz­tatni. Nagy reményeket táplál a cigányság a program iránt, már csak azért is, mert a durván száztíz-százhúszezer emberből hatvan-hetven százalék a romák aránya. Azt várják a programtól, hogy piacképes képzést kap­nak, és valamilyen szinten visz- szakerülhetnek a tartós munka vüágába. Azonban a program összetartás nélkül halálra van ítélve, hiszen életképessége a szereplőktől függ. Helyi romák­tól és nem romáktól, polgármes­terektől, képviselő-testületektől, munkaügyi központoktól, ki­sebbségi önkormányzatoktól...- A segély helyett munka se­Érdeklődő egy szál se az országos Cigány Önkor­mányzat (OCÖ) kérésére a Mesztegnyői Romák Érdek- képviselete vállalt partnersé­get a szervezésben. Plakáto­kon, szórólapokon, a helyi te­levízióban és személyesen is felhívták a figyelmet a fórum­ra. Az előadók meg is érkez­tek: Nemes László polgármes­ter, Balogh Miklósáé munka­ügyi kirendeltségvezető, Búzás László rendőrkapitány, Kolompár Orbán OCÖ-elnök. Csak éppen senki nem volt, aki meghallgassa őket.. Kolompár Orbán: piacképes képzésre van szükség gíthet a cigányságot érintő at­rocitásokon is?- Vidéken élőként látom azt a roma embert, aki húsz éve nem tud visszakerülni a munkaerő- piacra, míg más reggeltől estig dolgozik. Nyilvánvalóan ez el­lenszenvet vált ki. S ha ehhez romaellenes ideológia is páro­sul, gyűlöletté alakul. A szélső­séges eszmék felerősödésével mélyülnek az árkok.- Ön szerint ez is lehet az oka az elmúlt időszakban kiala­kult ellentéteknek?- A szélsőséges ideológiák mögött szerintem elsősorban a hazai roma társadalom bűnbak- képzése folyik. Ez arra szolgál, hogy szembe tudják állítani a helyi roma embert a helyi ma­gyar emberrel, így két-háromfe- lé is szakadhat egy település. Ez a fajta politikai megosztott­ság semmiképpen sem jó. A magyarság és a cigányság együtt él a településeken, együtt nőnek fel a gyerekeik. Békében kell élniük, közösen építeni a falut vagy éppen a vá­rost. Normális emberi hang kell, ami elsősorban nem a poli­tikai érdeket helyezi középpont­ba, hanem az emberi értékeket, ahol a gyerek, az asszony, a szü­lő, a nagypapa a legfontosabb, nem pedig kollektív bűnözés el­méletről beszélni. ■ Vigmond Erika A félszáz somogyi cigány­telep felszámolását tűzte ki célul a 2005-ben indult program. Ehhez képest csak a táskáit sikerült megszüntetni

Next

/
Oldalképek
Tartalom