Somogyi Hírlap, 2009. április (20. évfolyam, 77-101. szám)
2009-04-11 / 86. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2009. ÁPRILIS 11., SZOMBAT m 5 MEGYEI KORKÉP Súlyokkal birkóztak a rendőrök verseny Egyre népszerűbb a fekvenyomás erőpróbája az egyenruhások körében Rendőrök, tűzoltók, polgárőrök „gyúrták a vasat” két napon át a kaposvári Klebelsberg kollégiumban. A hagyományos fekvenyomó- és felhúzóversenyre az idén is több mint kétszázan gyűltek össze az ország minden részéből. A kilencedik alkalommal megrendezett verseny, úgy tűnik, egyre népszerűbb. Pál József főszervező szerint az idén is nagyon erős mezőny jött ösz- sze. Az eredetileg szabadidős fekvenyomásnak indult rendezvény mára valóban verseny- sporttá nőtte ki magát, egyre több a leigazolt versenyző. A kategóriák változatlanok, ami újdonság, hogy a rendőrség kötelékéből soha ennyien nem válKilencedik alkalommal gyúrták a vasat Kaposváron az egyenruhások lalták a megmérettetést, kétszer annyian vannak, mint tavaly. És az is szembetűnő, hogy több kapitányság vezetője is részt vesz a küzdelemben, például Lengyel Róbert siófoki rendőrkapitány és Kiss Ferenc, a bevetési szolgálat vezetője. A személyes vezetői példa pedig a legjobb motiváció a sportra. Rákhely Béla életében mindig is jelen volt a sport. 14 évig volt testnevelő tanár. Napra pontosan nyolc éve került át a rendőrséghez, és természetes volt, hogy folytatja az edzést. Azt mondja: ez most ugyanúgy hozzátartozik a munkájához, mert egy rendőrnek nagyon fontos a jó fizikum. Rosszul érzi magát, ha kimarad egy edzés. Hetente háromszor gyűri a vasat az edzőteremben, a mostani a harmadik versenye, egy ezüstéremmel büszkélkedhet. Szabó Tímea a Szekszárdi Rendőrkapitányságról érkezett. A karcsú, törékeny fiatal hölgy láttán nem valószínű, hogy az embernek eszébe jutnak a hatalmas súlyzók. De a látszat ezúttal is csal. A legkeményebb sportok egyikét választotta, és azt mondja: kiváló alakformáló, nem kell félni a túl nagy izmoktól. Két és fél éve próbálta először, és megtetszett neki. Ma már nemcsak a részvétel és a jó társaság miatt jár versenyekre, hanem minél jobb eredményeket szeretne elérni. ■ J. E. Tilos a higanyos lázmérők forgalmazása Április 4-étől tilos hazánkban a higanytartalmú lázmérők forgalmazása. Októbertől, pedig nem hozhatók forgalomba továbbá egyéb higanytartalmú mérőeszközök, például nyomásmérők, barométerek, vérnyomásmérők. Az Európai Parlament által megfogalmazott közösségi jogszabályt ugyanis beiktatták a hazai jogrendbe is. Az ÁNTSZ tájékoztatása szerint a higany akkor jelent veszélyt, ha a lázmérő eltörik, vagy a tartály folytonossága megszakad, s az eszközben lévő fém a szabadba kerül, majd azonnal párologni kezd. A higany a lég- utakon, az emésztőcsatornán és a bőrön keresztül juthat be a szervezetünkbe, s mérgezést okozhat. Ebben az esetben a legnagyobb mennyiségben a vesékben található meg, de kimutatható az agyban, a pajzsmirigyben, sőt a hajszálakban is. A higany használata egyébként \dsz- szaszorulóban van az egész világon, ám felmérések szerint a mérőeszközökben lévő higany közel 90 százaléka a lakosság használatában van, hőmérőkben, lázmérőkben. A régi lázmérőket soha ne dobjuk a kommunális hulladék közé, hanem a veszélyeshulladék-gyűjtő telepen adjuk le. ■ Márkus Kata Fotókiállítással emlékeztek Simon Ottóra Simon Ottóra és költészetére emlékeztek a kaposvári Petőfi Emlékkönyvtárban csütörtökön délután. Baricz Katalin fotóművész összeállítását hangulatos zene keretében mutatta be, miközben Antal Márta színművész olvasott fel a költő utolsó verseskötetéből. A fotóművész tizennégy képét mutatta be a közönségnek, közöttük tájakat, portrékat és Simon Ottó versei ihlette alkotásokat tárt az érdeklődők elé. A költő- és írótársak mellett részt vett a megemlékezésen Simon Ottó felesége és lánya is. A ki- állítást június 30-áig láthatják az érdeklődők. ■ Meiszterics Eszter Kibogarászni a magyar árut rendben, miénk az ország, a magunkét esszük! Ha jó, akkor jót, ha rossz, akkor rosszat Ez így normális. Nyugaton a háziasszony vagy a háziember megkeresi a hazait, és azt veszi, még ha többe is kerül. Tüdja, hogy ezzel az ottani termelőket támogatja; minél több otthon gyártott terméket tesz a kosarába, annál több munkahelyet ment meg, és viszont. Vannak országok, ahol a tej, a bor, a felvágottak vagy szalámik csomagolására diszkréten még a nemzeti színeket is rányomják - hadd tudja a polgár: hazaival áll szemben. Tüdőm, nálunk millióknak nincs módjuk válogatni. Pontosabban: kénytelenek válogatni, de nem a termék származási helye, hanem az ára szerint. jó FIGYELEMBE venni a fentieket, mielőtt megtapsolnánk a csütörtökön aláírt etikai kódexet, miszerint az élelmiszer-kereskedők július 1-jétől 80 százalékban magyar árut kötelesek az üzleteikben tartani. Némi szépséghibája a dolognak, hogy az Aldi, a Lidi és a CBA egyelőre nem írta alá a paktumot. Meglehetősen bizonytalan továbbá, hogy mi számít magyar terméknek? Az idegenben gyártott, de itthon csomagolt, vagy egy magyar káefté nevén forgalmazott külföldi áru hazainak tekinthető-e? Félő, hogy egy jó kezdeményezés amolyan magyaros utat jár be, s ilyen-olyan címkékkel ugyan, de minden marad a régiben. akárhogy is, örüljünk annak, hogy valakik megpróbálnak rangot adni a hazainak. A többi rajtunk múlik. Feltéve, ha vesszük a fáradságot, és kibogarásszuk az itthonit. Mert ne csak zászlók alatt menetelve legyen magyar az ember, hanem az áruházak polcai között is. Megmutatták tehetségüket a nyugdíjasok Hét nyugdíjascsoport és egyéni fellépő közreműködésével rendezték meg a hét közepén a kaposvári nyugdíjascsoportok tavaszi fesztiválját az Együd Árpád művelődési központban. Kiss Jánosáétól, a Nyugdíjasok Kaposvári Egyesületének alelnökétől megtudtuk: hat kaposvári és mellettük egy horvátországi testvércsoport lépett színpadra a bemutatón. A harmadik alkalommal megszervezett tavaszi fesztiválon ezúttal főként énekes, hangszeres és verses produkciókat mutattak be a megyeszékhely nyugdíjasai. ■ Márkus Kata
