Somogyi Hírlap, 2009. április (20. évfolyam, 77-101. szám)

2009-04-09 / 84. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2009. ÁPRILIS 9., CSÜTÖRTÖK SAJTÓ ES TANULÁS Az első japán furcsaságok Megérkeztem Japánba. Ott a levegő illata is teljesen más. Olyan Japán-illatú. Nehéz len­ne leírni, milyen is. A növények, a zajok, minden külső inger el­térő az itthoniaktól. Feltűnően megbámultak az emberek. Ki­csik, nagyok, idősek. Alapvető­en azért, mert gaijin, azaz kül­földi és mindenkinél körül­belül kétszer magasabb vol­tam. Nem is rejtették véka alá a véleményüket. Amikor már értettem japánul, egyszer hal­lottam, hogy rólam beszélt két néni. Csak kicsit néztek, ami­kor szóltam nekik, hogy ér­tem, mit mondanak. Meglepő módon az egyik kedvenceim Japánban a vécék voltak. Ezek ugyanis mindent tudtak. Mele­gített volt az ülőkéjük, szabá­lyozni is lehetett a hőfokát Bi- dé is volt beleépítve, hangot is tudott kiadni, ha nem akartad, hogy más hallja, épp milyen dolgod végzed. A madárcsi­csergés és a vízcsobogás hang­hatásokat lehetett legsűrűb­ben hallani. Volt olyan is, amit lehúzni sem kellett, mert ön­magától lehúzódott. A suliban viszont pottyantósvécék vol­tak. Az is feltűnt az első na­pokban, hogy az emberek is nagyon mások. Vendégszere- tőek, sokat hajlongnak, min­denért bocsánatot kérnek, munkamániások, precízek, és ami itthon annyira nem ta­pasztalható: pontosak. Egy másodpercet soha nem késett egy vonat, egy busz, egy orvos sem. Sőt, amikor a shinkan- zennel, a japán szupervonat­tal utaztam, ott még az is be van rajzolva, hol lesz az ajtó, amikor megáll, és tényleg ott áll meg. Ami még furcsa volt először, hogy mindig rizst kel­lett enni. Reggel, délben, este. Mindig. Olyan hét hónap után már rá se bírtam nézni. Az a rizs teljesen más, mint a ha­zai. Az ottani tapadós, hogy pálcával is meglehessen enni, Í „ és sózva sincs. A szo­bámban is felfedez­őiem valami érdé­lé kés dolgot, erről < . majd jövő héten - j írok! (Folytatjuk...) RUDOLF i GABRIELLA, MUNKÁCSY A húsvét valódi üzenete feltámadás Csokinyuszik helyett méltóképpen ünnepeljünk Néhány nap, s ismét ün­nepelhetünk: húsvét kö­zeleg. Fő a sonka, festjük a tojásokat, várjuk a lo­csolókat, s a ház tele van csokinyulakkal. A tavasz egyik legszebb ünnepe érkezik, mely a gyermekek szá­mára nagy izgalommal és készü­lődéssel telik. De vajon tényleg erről kell szólnia ennek? Sajnos manapság egyre keve­sebben tudják, mit is jelent való­jában ez az ünnep. Mindenki csak arra koncentrál, hogy itt a tavaszi szünet, nem kell iskolába menni, s még talán egy kis meg­lepetésben is része lesz. Ezt sze­retném egy kicsit korrigálni. Húsvét a kereszténység leg­fontosabb ünnepe, amikor is Jé­zus feltámadására emlékezünk. Húsvét, az azt megelőző időszak, Jézus sivatagi böjtjének emléké­re tartott negyvennapos böjt le­zárulását jelzi. A böjt után ezen a napon szabad először húst en­ni. Az igazi ünnep azonban nem csak húsvétvasárnapból, illetve -hétfőből áll: nagycsütörtöktől hétfőig tart Nagycsütörtök az utolsó vacsora emléknapja, az oltáriszentség megalapításának ünnepe. Jézus tanítványainak nyilatkoztatta ki magát már ek­kor utalást tett kereszthalálára, mikor a kenyeret és a bort testé­vé és vérévé átváltoztatta. Más­nap, nagypénteken keresztre fe­szítették. Isten egyszülött Fiát adta értünk, Krisztus pedig vál­lalta a szenvedést, hogy halálá­val megváltsa az emberiséget bűneitől. „Alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt a halot­tak közül; fölment a mennybe, ott ül a mindenható Atyaisten jobbján; onnan jön el ítélni élő­ket és holtakat.” Ez lenne húsvét valódi történelmi mivolta, s olyan szép lenne, ha a mai társa­dalomban ezt is felismernénk, nem pedig csak a nyúlhoz köt­nénk az ünnep lényegét. Ez az időszak nagyszerű lehe­tőség arra, hogy az ember job­ban megismerhesse önmagát és a másikat. Iskolánkban ilyenkor rendszeresen lelkigyakorlatokat rendeznek, melynek keretében kicsit önmagunkba szállhatunk, elgondolkodhatunk az élet értel­mén. Két héttel ezelőtt Fábry Kornél atya tartotta nálunk az elmélkedéseket: szeretetről, megbocsátásról, életről-halálról. Természetesen ez nem csak ar­ról szól, hogy szépen ülünk, és hallgatjuk az atyát órákon ke­resztül. Ő elmondja véleményét, nézőpontját az adott témáról, majd az osztályokban lehetősé­get kapunk a személyes megosz­tásra is. Olyan dolgokkal szem­besülünk, amikről tudjuk, hogy jelen vannak, léteznek, de csak ekkor döbbenünk rá, hogy telje­sen beékelődött a hétköznapja­inkba - csak fel kell ismerni. Ne­héz róla beszélni, de a halál is ide tartozik. Nem kellemes té­ma, de szembe kell néznünk az­zal, hogy egyszer mindegyi­künkre ez a sors vár; hinnünk kell abban, hogy ezután csak jó következhet, ahol az örök élet, boldogság vár ránk. De ehhez nem elég, hogy Krisztus életét adta értünk a keresztfán; az em­ber ugyebár szabad akaratot ka­pott, s ennél fogva ő dönti el, mi­hez kezd vele. A nagyböjt ideje alatt fontos lenne, hogy felkészüljünk lelki­ekben életünk folytatására, s ki­csit elgondolkodjunk az értünk hozott áldozaton is. Bennem többször megfogalmazódik a kérdés: Megérdemeltük? „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy mind­az, aki őbenne hisz, el ne vesz- szen, hanem örök élete legyen.” (Jn 3,16) Bűneinkre tehát egye­dül Krisztus a megoldás, a kér­dés már csak az, mennyire va­gyunk hajlandóak ezt elfogadni. Talán még én magam se fogtam fel az áldozat és a feltámadás fo­galmát. De minél többet beszé­lek, gondolkodom róla, annál in­kább közelebb kerülök a lényeg­hez, s egyben megtanulom érté­kelni azt a szeretetet is, amit a családomtól és a barátaimtól ka­pok - s persze Istentől, akitől őket kaptam. Az üyen lelkigya­korlatok döbbentenek rá minket az igazságra, s észrevehető a po­zitív változás lelkűnkben is. Ek­kor békülnek ki a haragosok, új barátságok kötődnek, jobban megerősödik az osztályközös­ség. Talán mi is ennek köszön­hetjük, hogy tizenharmadikas létünkre egy nagyon jó csapat, erősen összetartozó osztály let­tünk, akik habár idén elválnak, a lelkűk örökre összefonódik. HORVÁTH JUDIT, KATOLIKUS GIMNÁZIUM KÖNYVAJÁNLÓ Száll a kakukk fészkére: Ken Kesey egy elmegyógyintézeten keresztül mutatja be az emberek sajátos viselkedését A Száll a kakukk fészkére című művet először 2007-ben vettem i kezembe, egyből megtetszett a ime miatt. Miután beleolvas­om, tudtam, hogy ez egy na­gyon jó könyv lesz, és ennek ha- ására el is olvastam. Mondhat- ti, nem csalódtam, Ken Kesey nűve egy nagyon jól felépített, iz- ;almakban gazdag olvasmány. A mű egy elmegyógyintézet- >en játszódik, ahol öreg, süket- léma, óriási termetű indián fő- zereplőnk éli mindennapjait, és ;üzd a klinikát uraló „Főnéni” sarnoksága ellen. Az elme- yógyintézetet a főnővér, a Fő- téni uralja, önkényesen alkal- raz akár elektrosokkot is a bete- ek rendszabályozására, mellyel ilküket is megnyomorítja. Közben az osztályon sok be­teg tengeti a napjait, de min­denkit megráz és megdöbbent egy új, a rabgazdaságból érkező ápolt: McMurphy. Nagy változá­sokat hoz az eddig vegetáló osz­tály életébe, így főhősünk életé­be is. Az új beteg felveszi a kesztyűt, és szembe fordul a kórház zsarnok imával. Megtagadja a gyógyszerek bevételét, s a többieket is erre biztatja. Szerencsejátékot szer­vez, azt akarja, hogy a televíziót mindenki szabadon nézhesse. A betegek látva McMurphy-t, ráébrednek eddigi életük nyo­morúságára, jogaikra. Ettől kezdve a regény az elke­seredett harcot mutatja meg, amit a betegek vívnak a kórház SZÁLL A KAKUKK FÉSZKÉRE író: Ken Kesey ELSŐ KIADÁSA: 1962. FILM KÉSZÜLT BELŐLE: 1975-ben RENDEZTE: MilOS Formán rettegett vezetőjével. Az író ezzel a ‘60-as évek Vietnámi háború­val sújtott Amerikájában élők ki- látástalanságát akarta kifejezni. Vajon ki győz ebben a csatá­ban, s vajon elnyerik-e szellemi szabadságukat a kezeltek? A művet azért érdemes elol­vasni, mert megtalálhatunk benne szélsőséges emberi tulaj­donságokat és ellentéteket. McMurphy harsányságának el­lentéte az Indián csendes, visz- szahúzódó magatartása. Főnéni túlzó rendszeretetével, merev szabálytiszteletével szemben áll az új ápolt laza, könnyed, va­gány életfelfogása. A regényben főhősünk óriási lelki és szellemi változáson megy keresztül. Rádöbben ere­jére, azt meri is használni, s ki­szabadítja magát börtönéből. A regényben több szimpati­kus és nem annyira kedvelhető szereplőt találhatunk. A „feke­ték" feltétel nélkül kiszolgálják „Főnénit”. Billy Bibbit félénk, szerethető figura, de az öngyil­kosságba menekül. A művet szinte minden kor­osztálynak ajánlanám, de főleg azoknak, akiket érdekel egy olyan regény, ami többet mond, mint amiről ténylegesen szól. Ez a könyv az elmegyógyintéze­ten keresztül egy egész társada­lom keresztmetszetét, a külön­böző embereket, magatartáso­kat, viselkedéseket mutatja be. GYÖNGYÖSI LEVENTE, TOLDI GIMNÁZIUM §* .A 3 Strófa e* 5 Álomkő ga. Folyó mellett sétáltam, mikor rábukkantam 5* egy kőre, egy szerető neve j-Ti volt arra rákörmölve. Homályos volt, s nem *=* látszott az írás, magammal vittem, hátha valaki tud róla egy s mást Hazafelé, útközben belém *"&botlott az alkonyat, *f*mitévő legyek, hova menjek, ^azt én nem tudtam. Agyat vetettem magamnak levélből meg fűből, S3*1 hálótársammá vált az ég §^és a tücskök. j-t. Vizslattam a követ, néztem mindenhonnan, e*egy apró lyukat fedeztem 2j/e/ nyomban. ^ Kulcslyukra hasonlított, meg nem mondom, miért, ||* 'Űgy rémlett, hogy én ezt már láttam tulajdonképp. Sejtésem igaz lett, S* álmomban volt a válasz, Jjjj kulcslyuk volt az, s annak g* kulcsa meg nálam. Nem tudtam, mit tegyek, *=* kinyitottam hát a zárat, 2? olyan tárult elém, hogy -rj.kitátottám a számat &*£g}' történet volt az, «*egy mesés szerelem, feküdt a fűben a két m.szerelmes emberke. ^=M Nevettek, csak nevettek,. =• az egész erdő nevetett, boldogok voltak nagyon is, teljesen lemerevedtem, felismertem az arcot, ^mflzt a gyönyörű arcod, Ráláttam benne, hogy 'készülődik a végzetes ^harcom. Elvittek téged, omtőlem oly messzire, <s*már csak a kis köved ^maradt itt nekem belőled. g* Sírok, csak sírok, e* csendesen siratlak, újra bezárom a követ, hogy ^elfelejtsek mindent, ^míg az álom újra meg aminem ríkat =a*RUDOLF GABRIELLA, MUNKÁCSY tarrá ti tahuiM Az oldalt szerkesztette: Meiszterics Eszter E-mail: eszter.meiszterics@axelspringer.hu A diákok cikkeit www.sonline.hu hírportálunkon olvashatják. 13

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom