Somogyi Hírlap, 2009. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

2009-03-07 / 56. szám

2 MEGYEI KORKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2009. MÁRCIUS 7., SZOMBAT Jobb, drágább, ami magyar kovács pálné nagyatádi nyugdíjas: - Dolgoztam ko­rábban a kereskedelemben, de akkor még egységes ára volt mindennek, az kont­rollálható volt. Ma már akik a magyar árukat köz­vetítik, azok túl nagy hasz­not szeretnének, ezért meg­fizethetetlen a hazai ter­mék. A termelők szorult helyzetben vannak, példá­ul én is vásárolok háznál tejet, de az utóbbi időben már azt is vizezik. KOVARINÉ FODOR BERNA­DETT kaposvári kismama: - A magyar gazdaság romok­ban hever, ennek ellenére nem támogatja a gazdákat a kormány, nem csoda, ha sztrájkolnak, kiöntik a ter­ményt, mert nem kapnak érte megfelelő pénzt. Ha a boltokban a hazai termé­kek árát lenyomnák, én ak­kor azt választanám, mert nincs pénzem most rá, hogy minőségileg ugyanab­ból a drágábbat vegyem. károly János kaposvári cég­vezető: - Összetett a problé­ma, amit csak a szereplők­kel együttműködve lehet megoldani. A magyar vásár­ló jókedvéből nem veszi le a drágább árut a polcról, azért többet is kell kapnia. A ha­zai mezőgazdaságot elsor­vasztották, ma már a gaz­dák nem tudják kielégíteni az igényeket, ezért külföld­ről is bejönnek a termékek, mert van rá kereslet Hiánycikk a magyar narancs drágább a hazai Keresgélni kell a piros-fehér-zöld szalagot Szerkesztőségi árkom­mandónk ezúttal magyar árukat keresett a Tesco polcain. Kíváncsiak vol­tunk, hogy felveszik-e a versenyt a külföldi termé­kekkel? F. Szarka Ágnes Gráf József földművelésügyi mi­niszter néhány hete jelentette be, hogy legkésőbb június 30- ától az élelmiszer-kiskeres­kedésekben értékesített áruk nyolcvan százaléka magyar ter­mék lesz. A bejelentés után szerkesztősé­gi árkommandónk ismét felke­rekedett, hogy megnézze, jelen­leg mi a helyzet az egyik somo­gyi áruházban, árban miként tudják felvenni a magyar termé­kek a versenyt. Egyetlen multit választottunk ki, a kaposvári Tescót. Minőségi szempontból a legtöbb magyar áru felveszi a versenyt a külföldivel, ez az ár­ra azonban már nem mondha­tó el. Már ha egyáltalán kapha­tó magyar. Dőreség persze magyar na­rancsot vagy rizst keresni, sőt a magyar zöldpaprika szezonja sem érkezett még el. Emiatt az áruházban csak olasz, spanyol és marokkói pap­rikát találtunk. Ne is próbáljuk a cecei paprika aromáját fel­idézni! Almából viszont csak hazait láttunk. Abból többfélét, a legolcsóbb kilójáért 279 forin­tot kértek. Ugyanígy válogat­hattunk vöröshagymából: ma­Magyar, kecskeméti a paradicsom, igaz, a kaposvári piacon.. kói, rónaszállási és egyéb hazai, külhonit nem találtunk. Sárga­répából a magyar kerek tíz fo­rinttal drágább, mint belga ro­kona. A hazai előállítású tejet ak­cióban ugyanannyiért lehetett kapni, mint a cseh terméket, máskor a honi drágább. Étolaj­ban a legolcsóbb lengyel olajért egy forint híján háromszázat kell leszurkolni, ha valaki a leg­olcsóbb magyarhoz ragaszko­dik, még hatvan forintot akkor is hozzá kell tennie. A kristály- cukrok között 199 forintért ad­ják az európai uniósat, a mién­ket, a kaposvárit pedig 206-ért. A baromfipultnál nem derült ki, hogy az általunk vásárolt pulykanyak honnan származik. A legnagyobb meglepetést egy sajtkrém okozta. A Tesco saját terméke Dániában készült, és 199 forintért ugrott a kosarunk­ba. A legolcsóbb magyar ter­mék 223 forintot kóstált. Összességében: sokáig kell böngészni a termékek tájékoz­tató céduláját, hogy magyarra bukkanjunk. Bár a nagy ártáblákon szere­pel a „származási hely” jelzés, de az esetek többségében a „csomagoláson található”. Ezért jó pár terméket kell leemelni a polcról, amíg az általunk áhí­tott hazaira bukkanunk. Meg­különböztető jelzést elvétve ta­láltunk. Osztrák szomszédaink piros­fehér színű szalaggal, kupakkal jelzik, hogy a termék náluk ké­szült. Magyar is akad piros-fe- hér-zölddel, de nagyon kevés... Csapattá kovácsolódnak a horgászok Balaton Nem értik, mit keres a MOHOSZ képviselője a halászati cégben A közvetlenül a Balaton partján tevékenykedő horgászegyesüle­tek egységes csapattá kovácsolá­sa a célja az újjászerveződött Ba­latoni Horgászegyesületek Szö­vetségének (BHSZ). Kontics Fe­renc, a BHSZ új elnöke azt mond­ta: erős érdekképviseleti szerve­zetté szeretnének válni. A szö­vetség szerint a Balaton régiónak a horgászat terén is egységessé kellene válnia, ezért is szeretnék, ha a Balatont határoló három me­gye horgászegyesületei közül mi­nél többen csatlakoznának a szervezetükhöz. Kontics Ferenc arról számolt be, hogy a folyamat már megkezdődött, hiszen a BHSZ átalakulásának hírére hét egyesület már csatlakozott. Az el­nök úgy nyilatkozott: nem tart­ják szerencsésnek, hogy a Balato­ni Halászati Zrt. igazgatóságában Kapás. Nincs még itt a szezon, de a pecások már készülnek... éppen az országos horgászszövet­ség (MOHOSZ) képviselője kapott helyet, hiszen a balatoni horgá­szok szerint a MOHOSZ vezetőit nem igazán érdekli a Balaton. Kontics Ferenc kitért arra: hosszú távon egy, a tóparti önkormány­zatokból összeálló társulásnak kellene megkapnia a halászati jo­got a Balatonon, hiszen a horgász- turizmus fellendítésében igazán az önkormányzatok érdekeltek. ■ Kolumbán Tünde HIRSAV Háromfai hölgyeket köszöntöttek NŐNAPI ÜNNEPSÉGET tartott az általános iskola szak- szervezete. Györke József nyugalmazott igazgatóhe­lyettes köszöntője után Brantmüller Zoltán polgár- mester és Balatincz Gyön­gyi intézményvezető mél­tatta a nyugdíjba vonuló Császárné Bognár Júlia életútját, volt népművelőt, magyartanárt. Munkájáért az Eötvös-érem ezüst foko­zatával tüntették ki. (me) Vérüket adták a porrogszentkirályiak huszonöt donor csaknem tíz liter vért adott Porrog- szentkirályon. Három fia­tal először vett részt a vö­röskereszt véradásán, (ga) Gálosfai idősek mozgalmas élete farsangi bált rendeztek a Termál Idősek Otthoná­ban. A talpalávalót az Oá­zis Duó biztosította. A bál­királynő Kari Józsefné, az anyakirálynő Major Lajos- né lett. A jókedvű nótások közül Hűmmel Gyula, Tu­ráni Gábor és Sütő Sán­dor Kerekesszékes Triója tűnt ki. Az intézményben hatvanan élnek, a legfiata­labb lakó 54, a legidősebb 98 éves. (bt) Beüzemelik a sétálóutca két szökőkútját elindítják a napokban a kaposvári sétálóutca két szökőkútját - tudtuk meg Hartner Rudolftól, a város- gondnokság vezetőjétől. A 14 szökőkút közül az Euró­pa parkit és a Kossuth térit csomagolják ki a burkolat­ból, mert több tévéstáb fil­met forgat a városról, (me) Kicsomagolják a szökőkutakat, tévéstábokat várnak Mezőcsokonya kiáll az általános iskolai integráció mellett OKTATÁS Az 1990-es években a környék legkisebb oktatási intézménye volt, mára a diákok száma kétszeresére nőtt Mezőcsokonya számára a médiá­ban oly sokat vitatott iskolai in­tegráció a fejlődés és a minőségi oktatás lehetőségét teremtette meg. Eddigi szakmai együttmű­ködésünk eredményeként több településsel közösen pályáztunk európai uniós forrásra. Időben léptünk, éltünk a lehetőséggel, és közösen nyertünk. Most ezért bűnhődjünk? Azoknak a telepü­léseknek, amelyek képesek e- gyüttműködni másokkal, lehető­ségük volt pályázni. A furcsa a- zonban az, hogy azok támadnak, akik máshova pályáztak és ott nyertek. Erről miért nem írnak? Hallgattassák meg a másik fél is! Az 1990-es évek elején a Me- zőcsokonyai Általános Iskola a környék legkisebb iskolája volt. Tanulóinak létszáma alig halad­ta meg a 80-at. A helybeli szülők jelentős része 4. osztály után Ka­posvárra íratta gyermekét, ahol színvonalasabb oktatást remélt. A falu vezetése és a tantestület áldozatos munkája révén mára a tanulók létszáma a kétszeresére nőtt, és főleg csak a speciáüs igé­nyű tanulókat viszik a városba. A tantestület folyamatosan ke-’ reste a fejlesztési lehetőségeket, mind a tárgyi, mind a személyi feltételek megteremtésére nagy gondot fordított. A szülők és ta­nulók által támasztott új és újabb kihívásoknak rendre sike­rült megfelelni, így a tanulói lét­szám folyamatosan növekszik. A falu lakossága, így a gyer­mekek száma is évről évre nő, sőt a környező településekről is szívesen látogatják intézmé­nyünket a tanulók. A megnöve­kedett gyereklétszám következ­tében a község mindkét alapfo­kú oktatási intézményénél ese­dékessé vált a bővítés, így az óvo­dánál új, harmadik csoport indí­tása vált szükségessé, míg az is­kolánál tanterembővítés indo­kolt. Az előbbiek fényében és a mára megvalósult fejlesztések­kel egyetemben nem tűnik hirte­len felindulásnak képviselő-tes­tületünk iskolafejlesztési koncep­ciója, melyet a somogyjádi integ­ráció keretében kívánunk meg­valósítani. Sokkal inkább egy tu­datos és alaposan kidolgozott in­tézményfejlesztő és önkormány­zati tervezés, ami most hozza meg eredményét Mezőcsokonyán. így a fejlődés és a fejlesztés ma már természetes kísérője az intézmény életének. Ezért meglepő számunkra az a rendszeresen visszatérő táma­dássorozat, amely mostanában ellenünk irányul bizonyos tv- csatornákon keresztül, illetve az írott sajtóban. Megkérdőjelez­ném az egyik szociálpolitikai televíziós elemző térségünkre vonatkozó ismeretét, amikor Somogysárd szomszédközségét rendszeresen Csokonyavisontá- nak nevezte Mezőcsokonya he­lyett! Nem a kölcsönös megbe­csülés érzése csengett ki azok­ból a polgármesteri nyilatkoza­tokból sem, amelyek a kistérségi integrációt mint elítélendő cse­lekedetet ecsetelték. Tüdőm, hogy ezeket a felhan­gokat a csökkenő gyerekszám miatti fenntartási nehézségek szülik. így nem látom be, hogy miért a problémára választ jelentő integrációs törekvéseket kell támadni. Holott ez biztosí­taná a tanulók számára a magas­szintű oktatást, az egészséges kortárs csoport megtartását és nem utolsósorban az intézmény finanszírozhatóságát Érthetetlen a számomra, hogy miért nem nézünk őszintén a színfalak mögé, miért nem szá­molunk, és miért nem látják e- gyes politikusok, újságírók, köz­életi emberek és oktatási sza­kemberek, hogy a kormány inte-. grációs tervei mind szakmai, mind gazdasági szempontból megalapozottak? Miért megint azzal foglalkoznak - tv, újság és némely politikusok -, hogyan nem lehet azt megcsinálni, ami tör-vényben előírt? Miért azt bántják, aki a törvény által előirt létszámokat teljesíteni tudja, a pályázati feltételeket és kötelező vállalásokat szintén tudja és akar­ja teljesíteni? Miért újabb kiska­pukat keresve próbálják elvenni azt, amiért más dolgozott meg? Önöknek semmi sem számít? DECSI JÓZSEF POLGÁRMESTER ▲ & 4 I

Next

/
Oldalképek
Tartalom