Somogyi Hírlap, 2009. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

2009-03-30 / 75. szám

2009. MÁRCIUS 30., HÉTFŐ 7 KÖZÉLET&GAZDASÁG Mirek Topolánek a héten veszített el egy bizalmi szavazást a cseh parlamentben. Az EU soros elnökének egy korrupciós botrány miatt kell távoznia Kormánybuktató válság pengeélen Több európai országban is gyakoriak a tüntetések Közjegyzői eljárások a körbetartozás csökkentésére Megszakítható a körbetartozások láncolata. A közjegyzői hatáskör­be kerülő és elektronikus úton működő fizetési meghagyás ugyanis igen gyors intézkedést tesz lehetővé: akár már a kére­lem beérkezését követő három­négy hét után megindulhat a vég­rehajtás a jelenlegi nyolc-tíz hó­nap helyett. így sokkal kevesebb idő marad az adós cég vagyoná­nak - amúgy elég gyakori - ki­mentésére. Ezt Tóth Ádám, a Ma­gyar Országos Közjegyzői Kama­ra elnöke közölte a Világgazda­sággal. ■ Közjegyzők foglalkoz­hatnak a fizetési meg­hagyásokkal. A kormányzat tervei szerint a közjegyzők veszik át majd a fize­tési meghagyásos eljárásokat, amelyekből évente mintegy há­romszázezer indul a bíróságokon, így jelentős tehertől mentesülnek az ítélkező fórumok és - a becs­lések szerint - mintegy felére csökkennek az e procedúrákkal kapcsolatos állami kiadások. Ha a kormány, majd a parla­ment az előterjesztést elfogadja, a hitelező két módon kezdemé­nyezheti az eljárást. Ha nincs elektronikus aláírása, akkor el kell mennie a közjegyzőhöz, aki a fizetési meghagyást a mostani 30 helyett 15 nap alatt kibocsát­ja. Az e-aláírással rendelkező ügyfél az irodából vagy otthonról intézheti mindezt, és öt napon be­lül megvan szükséges okirat. Ha az adós nem él ellentmondással, úgy a kérelem beérkezésétől szá­mított három hét múlva jogerős­sé válhat a meghagyás, és egy­két napon belül megindulhat a végrehajtás - részletezte az ügy­menetet a kamara elnöke. Hozzá­tette: a közjegyzők olyan infra­struktúrával rendelkeznek, amely lehetővé teszi az eljárás teljes elektronizálását. Az előkészüle­tekre egy évet kértek. A fejlesztés - mintegy 300 millió forintos - költségét a kamara állja. ■ K. K. Lényeges változások: • gyors fizetési meghagyás • elektronikus út • a céges perekben megnő az előzetes bizonyítás jelen­tősége Magyarország nincs egye­düli helyzetben: Európa több országában sodorta bizonytalan helyzetbe a válság a kormányt. VG-összeállítás Kormányválságokra kell számí­tani Európában - vélik szakér­tők. Mindegyik kormányválság előtt álló országra igaz az, hogy kormányuk nem képes kezelni a gazdasági válságot, fizetési gondokkal küzd - nyilatkozta Gyarmati István, a Demokrati­kus Átalakulásért Intézet igaz­gatója. Tóth-Czifra András, a Vision Consulting elemzője sze­rint Bulgáriában is valószínű­leg megbukik a kormány a nyá­ri választásokon, de ez feltehetőleg nem kap majd ak­kora figyelmet, hiszen nem elő­re hozott választásról lesz szó. Valószínűleg a román kormány is leköszön ebben az évben, ott pedig rá lehet fogni az elnökvá­lasztásra a történteket. Horvát­országban sem stabil a kor­mány - mutatott rá. Az elemzők szerint nincs je­lentősége annak, hogy melyik országban milyen színezetű kormány van hatalmon. A je­lenlegi helyzetben annak van a legkevesebb jelentősége, hogy egy kormány bal- vagy jobbol­dali - fogalmazott Tóth-Czifra András. Európában eddig két kor­mány bukott meg a gazdasági válság nyomán: januárban az izlandi, februárban a lett kabi­net mondott le. Csehországban a válság és a soros uniós elnök­ség miatt a legrosszabbkor, de ezektől függetlenül, egy korrup­ciós ügy miatt veszítette el a bi­zalmi szavazást a múlt héten Mirek Topolánek miniszterel­nök. A regnáló kormányok kö­izland: a konzervatív Geir Harde lemondása óta szociál­demokrata miniszterelnöke van az országnak, áprilisban új választásokat tartanak Lettország: a négypárti koalí­ciót ötpárti váltotta fel Ivars Godmanis lemondása után; hét miniszter a posztján ma­radt Csehország: az EU-elnökség lezárultáig, június végéig való­színűleg hivatalban marad Mirek Topolánek kormánya zül térségünkben az ukrán helyzete a legbizonytalanabb, igaz, Kijev problémái is már a válság előttre húzódnak vissza. Izlandon Geir Haarde konzer­vatív miniszterelnök azt követő­en nyújtotta be lemondását ja­nuár végén, hogy baloldali koa­líciós partnere a vezetés átadá­sát kérte. A szigetország már ta­valy október óta komoly bajban van. Ősszel a bankrendszer az izlandi GDP hatszorosát kitevő adóssággal a nyakában omlott össze. A válságra a kormány a nagyobb pénzintézetek államo­sításával és egy 10 milliárd dol­ukrajna: decemberben helyre­állt a „narancsos” koalíció, de a költségvetés körüli huzavona miatt az IMF még nem utalta át a 16,4 milliárd dolláros hi­tel második részletét Bulgária: kormányváltást hozhat a nyáron esedékes vá­lasztás Románia: a tavaly novemberi választások után létrejött nagykoalíció stabilitásának tesztjévé válhat a most novem­berre tervezett elnökválasztás láros nemzetközi segélycsomag biztosításával válaszolt, miköz­ben Reykjavík utcáin minden­napossá váltak a tüntetések. Az új, átmeneti kormány első intézkedései között volt a jegy­bank átalakítása az intézmény vezetőjének elmozdítása érde­kében, akit az összeomlás egyik fő felelősének tartottak. A na­pokban Haarde maga is elis­merte felelősségét azért, mert a 2000-es évek elejének bankpri­vatizációja idején - ugyancsak kormányfőként - nem ragasz­kodott a szélesebb tulajdonosi szerkezethez. Ivars Godmanis lett minisz­terelnök távozását ugyancsak tüntetések, sőt, zavargások előzték meg. Itt is a koalíciós partnerek kezdeményezték a változást, miután a kormányba vetett bizalmat a válság és kor­rupciós vádak egyszerre kezd­ték ki. A már 2008 utolsó ne­gyedében több mint 10 száza­lékkal zsugorodó gazdaság ba­jain Godmanis egy 9,5 milliárd dolláros nemzetközi segélycso­maggal és még az IMF feltétele­in is túllépő megszorításokkal próbált úrrá lenni. Lemondása után egy jobbközép pártvezeté­sével alakult koalíciós kormány, Valdis Dombrovskisszal az élen. Politikai instabilitás Európában Még mindig keresnek az ügyfeleken a bankok ’lasztiklap Csökken a kereslet a hitelkártyák iránt, de a fizetési fegyelem nem csökken .elassult a két-három éve még di- íamikus növekedést produkáló utelkártyapiac, hiszen egyre ke­vesebb új ügyfél igényel ilyen tí- msú plasztikokat - állítják a la­tunknak nyilatkozó hitelintéze- ek. A Magyarországon kibocsá- ott lakossági hitelkártyák száma 1007 óta lényegében stagnál, és z a válság hatására sem válto- ott - mutattak rá a CIB Banknál. A lanyhuló, jobb esetben stag- láló kereslet ellenére ugyanak- or még mindig jól keresnek a hi- ükártyákon a bankok, hiszen az gyfelek többsége - kihasználva kamatmentes periódust - to- ábbra sem tölti fel időben az gyenlegét Az MKB-nál - árul- ík el - az ügyfelek nagyobb há­A válság miatt leginkább az új hitelkártyák száma esett vissza Havi kamatok (százalék) Budapest Bank 2,87 Cetelem ____2,79 CIB________________________2,80 Ci tibank _________* 2,95 Er ste________________ 2,95 K& H_______________________2,87 MK B______________2;95^ OT íy 2,69 Ralffelsen__________________2,79 Un lCredlt____________ 2,75 FO RRÁS: PSZÁF nyada nem használja ki a kamat­mentesség lehetőségét. Tapaszta­lataik szerint a későbbiekben még azok a kliensek is belecsúsz­nak a kamatfizetés melletti kár­tyahasználatba, akik az első idő­szakban még odafigyeltek a ka­matmentességre. A K&H Bank ügyfeleinek döntő többsége min­dig csak a minimális törlesz­tőrészletet egyenlíti ki határidőre, jóval kevesebb azoknak a száma, akik a teljes tartozást törlesztik. Az Erste Banknál sem más a helyzet, hiszen csupán minden negyedik kliens figyel arra - vagy teheti meg -, hogy a kamat­mentes periódusban törlesszen. A válság ugyanakkor a bankok tapasztalatai szerint nem hozott drámai változást sem a kondíci­ókban, sem a fizetési fegyelem­ben. A CIB-nél egyelőre nem ta­pasztaltak a bankok oldaláról je­lentősebb szigorítást, és ők sem terveznek üyet ■5 i Több az állás, ha bezárnak vasárnap A kereskedelmi Alkalma­zottak Szakszervezete (KASZ) szerint az üzletek vasárnapi zárva tartásával munkahelyet lehetne meg­tartani. Sáling József elnök elmondta, ha egy nappal rövidülne a boltok nyitva tartása, a meglévő létszá­mot ideálisabban be lehet­ne osztani, csökkenne a cé­gek költsége, többek között azzal, hogy nem kellene vasárnapi túlórapótlékot fi­zetni. Egyhetes matrica Szlovéniában egyhetes autópálya-matri­cát vezet be Szlovénia. Patrick Vlacic közlekedési miniszter közlése szerint a személygépkocsikra érvé­nyes vignetta 15 euróba ke­rül majd; ezzel egy időben megszűnik a hat hónapos matrica, az egyévesért pe­dig az eddigi 55 helyett 95 eurót fognak kérni. Koráb­ban az Eruópai Bizottság sérelmezte, hogy azoknak a külföldi autósoknak is meg kell venniük a féléves matricát, akik csak néhány napig használják a szlovén utakat. Garamhegyí Ábel optimista Készpénz, kedvezményes hitel magyaroknak A MAGYAR VÁLLALKOZÁSOK szempontjából kifejezetten jó lehetőség a határon túli befektetés, s a válsághely­zetben egyre inkább hang­súlyossá válik a régiós együttműködés - hangoz­tatta Garamhegyi Ábel kül­gazdasági kormánybiztos Szegeden. Bóján Pajtic, a Vajdasági Végrehajtó Ta­nács elnöke arról beszélt, hogy a Vajdaság számos le­hetőséget kínál a befekte­tőknek. Csökkenés várhat a szlovákokra is valószínű, hogy az eddig vártnál is alacsonyabb le­het az idén a bruttó hazai termék (GDP) növekedése Szlovákiában. „Nem kizárt, hogy nulla körül lesz, de akár mínusz is lehet” - je­lentette ki Iván Sramko, a szlovák nemzeti bank kor­mányzója Prágában. A szlo­vák gazdaság számára sze­rinte a külföldi kereslet csökkenése jelenti a fő ve­szélyt. Nem zárható ki, hogy a válság következté­ben a cégek elhalasztják beruházásaikat Szlovákiá­ban és munkahelyeket szüntetnek meg - tette hozzá.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom