Somogyi Hírlap, 2009. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

2009-03-30 / 75. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2009. MÁRCIUS 26., CSÜTÖRTÖK 5 PERCES INTERJÚ Turisták Szent Márton nyomán Sokáig titkolta híres ősét asbóth-leszármazott Kossuth és Lincoln a családi legendáriumban Mesemondó verseny Benedek Elek emlékére Bihariné Asbóth Emőke kutatja a családfáját, amit van kivel megosztani Farkas Lászlóné láto- gatópont-vezető fogad­ja a Szent Márton eu­rópai kulturális útvo­nal vörsi állomásán a turistákat.- Szent Márton és Vörs?- A falunak úgy 300 éve védőszentje Szent Márton. A templomban szobra is áll, egy hármas együttes része­( ként Szent István és Szent László társaságában. Min­dig kerestük a lehetőséget, hogy minél többen megis­merjék a falut. Ezért is csat­lakoztunk a nemzetközi út­vonalhoz.- A Vörsre érkezőket nem csak a szoborral fogadják?- A településre jellemző | érdekességeket tudunk mu­tatni. Betérhetnek nálunk | az ország egyetlen vidéki tűzoltómúzeumába, körül­nézhetnek a balatoni népek egykori építkezését bemuta­tó Talpasházban. A téli idő­szakban pedig az európai hírű Betlehemünk vagy a különleges szappankiállítás | is várja a turistákat.- Több mint két éve a túra­útvonal állomása Vörs. Mi­lyenek a tapasztalatok?- Érkeznek a látogatók. Aki ráérősebb, felkeresi a büszkeségeinket is, akinek pedig sietősebb, megnézi a templomot, megkapja a láto­gatást igazoló pecsétet, és megy tovább. Ez általában azokra jellemző, akik kifeje- j zetten az útvonal végigjárá­sa miatt állnak meg nálunk. ■ Vigmond Erika Asbóth Sándort, Kossuth Lajos szárnysegédjét tud­hatja felmenői között a zá- kányi Bihariné Asbóth Emőke. Sorsszerű, hogy március 15-én vehette át a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztjét. Varga Andrea Bihariné Asbóth Emőke szülei kö­zött 25 év korkülönbség volt. A gyerekek kegyeüenek, csúfolták is idős édesapja miatt. Ami Emő­ke számára fájóbb: ló évesen el­veszítette apját, vele együtt a csa­ládi történeteket. Amikor hosszas kutatómunka után elkezdte mo- ! zaikként összerakosgatni, senki­nek nem beszélt róla. „Olyan vi­lágban éltünk, amikor titkolni kellett.” Ám emlékezett a gyerek­kori március 15-ékre, amikor jó kézügyességgel megáldott apja Asbóth Sándort lerajzolta, azt a képet tűzte a kokárdájuk közepé­re. Mindenki Petőfinek gondolta.- Március 15. a legbensősége­sebb ünnepünk volt - emléke­zett. - Édesapám arról beszélt, milyen nagyszerű ember volt Asbóth Sándor, és borzasztó, hogy el kellett hagynia az orszá­got. A legcsodálatosabb, hogy március 15-én kaptam az elisme­rést. Az átadás pillanatában is ar­ra gondoltam, hogyha tudnák ezt a felmenőim, akik március 15-é- ért tettek, nagyon örülnének.- Amikor apám meghalt, elha­tároztam, hogy a családfa As- bóth-ágát kiderítem - mondta. - A nyári munkákból gyűjtöttem rá. A kutatómunka utolsó állo­mása volt Keszthely. Éjszaka utaztam a vonaton, mert szállás­ra nem tellett volna. Amikor fel­ébredtem, a cipőmet ellopták. Mezítláb indultam a városba, úgy találtam Asbóth Sándor szü­lőházára. Akkor már tudtam, hogy dédnagyapám édestestvére volt, nincs egyenesági leszárma­zottja. Sokat jelentett számomra, hogy ott vagyok az ősi földön. Asbóth Sándorról iskolát, alapít­ványt, díjat neveztek el Keszthe­lyen. A város azóta is sokat je­lent nekem. A családfánk elké­szült, a családtörténeten még dolgozom. Meg szeretném túdni, miért nem akart Magyarorszá­gon nyugodni az ősöm, aki min­dig is magyarnak vallotta magát. Bihariné Csurgó korábbi alpol­gármestereként, polgármestere­ként sose említette neves ősét. „Többször gondoltam, hogy a március 15-i beszédbe fogalma­zom, de nem mertem megtenni, Farkas Lászlóné: minden lehető­séget kihaszná­lunk Vörs nép­szerűsítésére Ég a bozót és a nádas a tavaszi tűzgyújtások miatt Siófok térségében Beindult a mezőgazdasági tűz­gyújtás időszaka. A siófoki láng­lovagokat 54 szabadtéri tűzeset­hez riasztották egy hónap alatt, tájékoztatott SzipolaÉva, a siófo­ki tűzoltóság munkatársa. Nagy­részt külterületen, de belterüle­ten is előfordult többhektáros gaztűz annak ellenére, hogy Sió­fokon egész évben tilos a szabad téri tűzgyújtás, és a környező te­lepüléseken is rendelet szabá­lyozza az égetést. Az engedélyezett tűzgyújtás­nak is szigorú előírásai vannak azért, hogy a lángok továbbter­jedése ne veszélyeztesse a kör­nyező területet. Égetni csak szélcsendes időben szabad úgy, hogy a megfelelő szerszámok: lapát, ásó és egy nagy vödör víz mindig kéznél legyenek. Szipola Éva arra is felhívta a figyelmet: a tűzeset jelentése ál­lampolgári kötelesség. Annak is értesítenie kell a tűzoltókat, aki szabad téren őrzötten éget, azért, hogy a lánglovagok tüzet észle­lő riasztásához ne vonuljunk fe­leslegesen. ■ Kolumbán T. Lincoln oldalán harcolt a polgárháborúban asbóth Sándor Keszthelyen született 1811-ben. Mérnök­nek tanult. Ám a szabadság ügyéért fegyvert fogott, mér­nökkari tiszt lett 1849júniu­sában Kossuth mellé került, a leghűségesebb embere lett. Menekültként, török földön Kossuth házában lakott, aki­nek az utasításai Asbóth al­ezredesen keresztül jutottak el az emigránsokhoz. Később Kossuth ajánlásával kapott New Yorkban főmérnöki ál­lást. Ő alkalmazta először járdaburkolásra a bitumen­aszfaltot, tervet készített a Manhattan-félsziget és a Central Park rendezésére. Új hazájában is csatlakozott a társadalmi haladás ügyéhez: harcolt a polgárháborúban Lincoln elnök oldalán. Az USA argentin követeként Bu­enos Airesben temették el. 1990-ben temették újra - végrendeletének megfelelően - az arlingtoni National Cemeteryben. talán a gyerekkori indíttatás mi­att. De tudni kell róla. Büszke va­gyok rá, nemcsak magyar sza­badságharcosként, de hiszem: annak, hogy Barack Obama lett az amerikai elnök, hosszú útja van, és ebben jelentős a szerepe Asbóth Sándornak, a független­ségi háború tábornokának is. Példája azt tanította számomra: küzdeni kell azért, hogy jobb le­gyen az embereknek.” Pilátus-kő, sírban talált ezüsttekercs Barcson Biblia az európai kultúrában címmel rendeztek vándorkiállí­tást Barcson. Az ásatások anya­gánál Pilátus-kőre bukkantunk. Egyházi szláv, japán, de szókö­zök nélküli sínai kéziratot is lát­hattunk. Kézbe vehettük a hí­vek Szentírásait. A tárlatot Kör- möczi Miklós pécsi adventista lelkész szervezte. ■ G. A. Mesemondó versenyt hirdet Be­nedek Elek emlékére a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósá­ga és a Petőfi Emlékkönyvtár. A nagy mesemondó születésének 150., halálának 80. évfordulója alkalmából rendezendő „Több- sincs” című megyei-városi válo­gató május 4-5-én lesz. Wágrier Zitától, a Petőfi Em­lékkönyvtár vezetőjétől meg­tudtuk: a versenyre a somogyi általános iskolák alsó és felső tagozatos diákjainak jelentke­zését várják, akik három mesé­vel nevezhetnek be. Egy Bene­dek Elek-mesével, egy magyar népmesével és a kortárs mű­mese-irodalom egy alkotásával. Az egyes produkciók időtarta­ma nem lehet több nyolc perc­nél, ezért meserészlet bemuta­tását is elfogadják a szervezők. A kaposvári zsűri elismert tag­jai között lesz Békés Pál író, Kiss Ottó költő és Dávid Ádám meseíró. Korosztályonként két- két diák juthat az országos döntőbe, amelyet május végén Budapesten rendeznek meg. A könyvtárvezető hozzátette: a rendezvény célja, tisztelegni Benedek Elek előtt, valamint az olvasás fontosságának hangsú­lyozása, a mesemondás közös­ségteremtő élményének visz- szaadása. Érdeklődni és jelent­kezni április 20-áig lehet a két intézménynél. ■ Meiszterics Eszter Mesét mondtak Csokonyavisontán Benedek elek székely mese­mondóra emlékeztek a csokonyavisontai diákok, majd zsűri előtt mutatták be tudásukat. Hagyomány a Xantus János Általános Iskolában, hogy az alsótagozatosoknak vers- és mesemondó versenyt hirdet­nek. Az első forduló után ti­zenkilencen jutottak a döntő­be. A résztvevők nemcsak tré­fás verseket adtak elő, ha­nem Móra Ferenc, illetve Be­nedek Elek műveiből is. Az elsősöknél Posztos Róbert, a másodikosoknál Dombi Adél nyert, a harmadik-negyedik osztályosok között pedig Péterfai Kitti és Sebők Seron lett az első. gamos adrienne A kistérségeket is sújtja a gazdasági válság Köröndi adomány a tabiaknak eivi léktár lat A dinasztia tagjai folytatják a mesterséget A nemzetközi gazdasági válság hatásairól, a lehetséges kompen- zálási módokról, programokról hallhatnak előadásokat ezekben a hetekben Somogy megye kis­térségeiben az érdeklődők. A programsorozat csurgói állomá­sát a Vidékünk a Jövőnk Szövet­ség és a Magyarországi LEADER Közhasznú Egyesület szervezte pénteken. Füstös Jánosnak, a Vi­dékünk a Jövőnk Szövetség elnö­kének köszöntője után Olvasó Györgynétől, a helyi munkaügyi kirendeltség vezetőjétől megtud­tuk: a csurgói kistérségben 27,4 százalékos az álláskeresési mu­tató. Egy településen ötven szá­zalék feletti, s mindössze egyben húsz százalék alatti. A hitellehetőségek szűkülé­se, a gazdasági válság világ­szerte elsősorban a mikro-, kis- és közepes vállalkozásokat (KKV) sújtja. A vállalkozások 99 százaléka Magyarországon is mikro-, kis- és közepes vállal­kozás, amelyek ugyan csak a negyedét adják az ország ex­portjának, de a munkavállalók kétharmadát foglalkoztatják. A gazdasági válság KKV-kra ne­hezedő nyomását kívánja eny­híteni az 1 400 milliárd forintos válságkezelő és gazdaságélén­kítő csomag. A részletekről Zsirmon Endre, a Nemzeti Fej­lesztési Ügynökség kistérségi koordinátora heszélt. ■ Varga Andrea Sokan voltak a Magyar Néprajzi Gyűjtemény házában, akik kí­váncsiak a múlt hagyatékára, a népi tárgyi kultúra emlékeire, a művészi fazekasmunkákra. Csepinszky Mária, aki néhány éve Tabnak ajándékozta gazdag nép­rajzi gyűjteményét, azt mondta: 1970-től járt Erdélyben. Koron- don ismerkedett meg Máthé Ka­ti Istvánnal és családjával, akik­kel örök barátságot kötött. Szom­baton nyitották meg a tiszteletük­re rendezett emlékkiállítást. A híres köröndi fazekasdi­nasztia tagjai több mint száz al­kotást adtak Tabnak, amelyek a Magyar Néprajzi Gyűjtemény házában méltó helyre kerültek.- Csepinszky Máriát igazi él­mény érte, amikor találkozhatott Máthé Kati Istvánnal és felesé­gével, Margit nénivel - mondta a megnyitón Budai Ilona népdal­énekes. - Kezébe vehette mun­kájukat, de kíváncsi volt az éle­tükre is. Ez kötötte össze Máriát és a fazekascsaládot sok éven és sok száz kilométeren át. Máthé Kati Istvánnak és Var­ga Margitnak hét gyermeke szü­letett. Negyedik gyermekük, Ist­ván a kiállítás után azt mond­ta: a fazekasmunkát 13 évesen édesapjától tanulta. Három gyermeke is ápolja a népművé­szeti hagyományt. A tárgyakat felesége díszíti, de a kilenc- és tízéves unokák is tanulják a mesterséget. ■ Krutek József Fiatalok és idősebbek is érdeklő­déssel nézték a fazekasremekeket Hazajár a sikeres bogiári klubba a jazz-trombitás Visszatérő vendég Balaton- bogláron a jazz-trombitás Feke­te-Kovács Kornél, aki szomba­ton kvintettjével lépett a Helyi­érték Egyesület jazz-klubjának színpadára. A művész rendsze­resen fellép Bogláron, több for­máció tagjaként, vezetőjeként zenélt a környékbeli jazz-rajon- gók kedvére. Decemberben Dés Andrással alkotott duóját hallgathatta a si­keres klub közönsége. A hétvé­gén a műfaj olyan jeles hazai képviselőivel érkezett, mint a zongorista-tehetség, Szakcsi- Lakatos Róbert és a bőgős Hárs Viktor. A doboknál Mohay And­rást, gitáron Oláh Szabolcsot hallhatták az érdeklődők. ■ F. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom