Somogyi Hírlap, 2009. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

2009-03-18 / 65. szám

Eszak-Afrika vonzó virágoskertje strandidő Tunéziában már kora tavasszal belekóstolhatunk a nyárba A tunéziai városok közepén lévő medinában mindenki találhat kedvére való szuveníreket is Sehol ne igyunk csapvizet, viszont a taxisoktól nem kell félnünk Tenger, pálmafák, napsü­tés - mindenkinek ez jut eszébe Tunéziáról. A leg­inkább európainak tartott afrikai ország azonban ennél jóval többet kínál. Kocsis Tímea Ahogy beköszönt a tavasz, a nap­fényre kiéhezett európai turisták tömegével indulnak Tunézia felé. Nem csoda, hiszen az észak-afri­kai országban a néhány téli hóna­pot leszámítva garantált a strand­idő. A szezon március végétől ok­tóberig tart, bár nyáron csak a legelszántabbak merészkednek ide, hiszen júliusban és augusz­tusban kibírhatatlan a hőség. Akit nem elégít ki a heveré- szés, az is temérdek látnivalót ta­lálhat az országban. Tunézia viha­ros történelmét nehéz lenne né­hány sorban összefoglalni. A te­rület őslakosai a berberek voltak, az igazi felvirágzás azonban a fö­níciaiakkal kezdődött, akik fejlett kereskedőbirodalmat hoztak lét­re, és megalapították Karthágót. Az ókori évszázadokat a görögök­kel, majd a rómaiakkal való ál­landó háborúskodás jellemezte, utóbbiak törölték el a föld színé­ről Karthágót a pun háborúk so­rán. Az egykori nyüzsgő város maradványait ma turisták ezrei keresik fel, akárcsak a többi óko­ri emléket, például a monumen­tális Ej Jem amfiteátrumot. Később az ország a vandálok, majd Bizánc uralma alá került, majd az arab hódítóknak köszön­hetően megkezdődött az iszlám fölemelkedése. Megszületett az új főváros, Tömsz, ami másfél millió lakosával nyüzsgő metropolis. A spanyol, török, majd francia uralom jelentősen befolyásolta Tunézia mai arculatát. Az ország a huszadik század közepétől vált függetlenné, és az utóbbi évtize­dekben hatalmas fejlődésnek in­dult. Köszönhető ez elsősorban az idegenforgalomnak, amely az egyik legnagyobb és legbiztosabb bevételi forrás. Tudják ezt a he­lyiek is, ezért minden turistát tárt karokkal fogadnak. higiénia: jóllehet, a négy- vagy annál több csillagos szállo­dákban a higiéniai viszonyok jók, de csapvizet sehol ne igyunk. Nem árt az uta­zásunkra magunkkal vinni egy kisebb házi patikát, amelyben feltétlenül legyen egy doboz bélflóra-regeneráló készítmény. PÉNZNEM: tunéziai dinár (TND). Az európai bankkár­tyákat Tunéziában nem lehet használni, azonban a hitel­kártyákat sok üzletben elfo­gadják fizetőeszközként. Az el nem költött tunéziai dinár ki­zárólag a repülőtéri bankban váltható vissza, az összeg ma­ximum 100 dinár lehet. közlekedés: városon belül a legkedveltebb közlekedési esz­köz a sárga taxi, amely igen olcsó, ráadásul mindenhol megtalálható. Egyes területe­ken bizonyos útwnalak fix­árasak. Tunézia jól kiépített autóbusz- és vasúthálózattal rendelkezik, az útiköltség nem magas. Mindegy, hogy Monastirban, Sousse-ban vagy Tuniszban já­runk, a régi városrész, a medina falain belül található a bazár. Itt elsősorban kézműves terméke­ket, cipőket, táskákat, ékszereket és kerámiákat árulnak, elképesz­tő választékban. A „csak nézelő­döm, de nem veszek semmit” elv pár perc után megdől. A tuné­ziaiak rámenős kereskedők: előbb-utóbb rásóznak valamit a határozatlan turistára. A vásárt azonban sokféleképpen megköt­hetjük. Ha ügyesen alkuszunk, akár az eredeti ár feléért, harma­dáért mienk lehet a kiszemelt áru. Aki visszariad az alkutól, vásá­rolhat hagyományos üzletekben is, ahol európai mértékkel mérve szintén fillérekbe kerül műiden. A vízi sportok hívei mellett Tu­néziát egyre nagyobb számban keresik fel a golf szerelmesei. Gyönyörűen karbantartott golf­pályák találhatók Hammamet- ben, El Kantaoui-ban, Monastir­ban és Djerba szigetén. A legtöbb közülük egész évben használha­tó, és mindenütt kínálnak okta­tást, illetve felszerelésbérlést is. Ha elfáradtunk az egész napos golfozásban, akkor keressük fel a szállodákban található különle­ges thalasso központok valame­lyikét. A tengervíz gyógyító ere­jét felhasználó centrumokban a hagyományos masszázstól kezd­ve a stressz elleni kezeléseken át a légúti, reumatikus vagy ízületi problémákat orvosoló kúrákig minden igénybe vehető. A tenger mélyéről származó algás és isza­pos pakolások gyógyhatásúk mellett csodásán feszesítik a bőrt A legtöbb szállodában megkós­tolhatjuk a tunéziai konyha re­mekeit, a kuszkuszt, a vékony tésztába göngyölt tojásos finom­ságot, a briket és a friss salátákat. A francia kor eredményei a pék­sütemények. Aki ide utazik, az az édességeket sem hagyhatja ki: is­teni a cukormázba forgatott man­dula és mogyoró, de a rettentően édes, mézes, diós süteményekből sokszor egyetlen falat is elég. A la­komát leöblíthetjük valamilyen jófajta helyi borral vagy a fügéből készült röviditallal, a boukhával. Életmód rovatunk heti oldalainak témái KEDD AUTÓ & MOTOR ► SZERDA UTAZÁS CSÜTÖRTÖK EGÉSZSÉG PÉNTEK ÍNYENCSÉGEK SZOMBAT CSALÁD & NEVELÉS Luxusszálló épül Lepencén várhatóan 2011 tavaszán nyílik meg az a 180 szobás luxusszálló, amelynek elő­készületeit nemrég kezdték meg az egykori Lepencei Strandfürdő területén. Az egyedi arculattal és különle­ges szolgáltatásokkal készü­lő hotelben termálvizes és wellness szolgáltatásokkal várják majd a vendégeket. Romantikus kalandok „tündérországban'’ a hölgyvilág legújabb szá­mában Erdélybe invitáljuk az olvasókat. A vidék termé­szeti kincsekben és látniva­lókban igen gazdag, ráadá­sul közel van, és mind a szállás, mind az étkezés nagyon olcsó. A Hargita, a Gyilkos-tó és a Szent Anna tó mellett érdemes felkeres­ni a nagyvárosokat is, ame­lyek egyre szépülnek. Michelin-kalauz immár századszor SZÁZADIK ALKA' ÓMMAL jelent meg a Michelin-kalauz, amely idén csupán egyetlen vendéglátóhelyet, a francia Le Bristolt emelte fel a há­romcsillagos éttermek közé. A 2009-es kalauz 548 étter­met vonultat fel. Tavaszi fesztivál ezúttal pécsi programokkal is Kincset érő termálvizek az országban gyógyulás Egy pihentető hétvége mindenkinek jár egy fürdőben Az idei kulturális évad első je­lentős seregszemléje a Pécsi Ta­vaszi Fesztivál. A katolikus kul­túrkörhöz kapcsolódó esemé­nyek és a város sokvallású vol­ta is előtérbe kerül. A nemzetkö­zi Haydn-év kapcsán pedig a ze­neszerző magyarországi kötő­déseit és egyházzenei művek sorát mutatják be. ■ Termálvíznek vagy hévíznek ne­vezzük azokat a természetes vi­zeket, amelyek legalacsonyabb hőmérséklete 30 Celsius-fok. Magyarországon sok helyen tör elő gyógyító hatású termálvíz, amely területenként változó ve- gyianyag-tartalmának köszönhe­tően más és más bajra hoz eny­hülést. Az első fürdőket ezen a tá­jon a rómaiak építették. A török hódoltság korából is maradtak fenn gyógyfürdők, például a ma is működő Rác és Rudas fürdő. Budapesten 14 helyen össze­sen 123 forrásból fakad termál­víz. Hazánk más vidékein, így Hévízen, Zalakaroson, Bükfür­dőn vagy Gyulán is régóta hasz­nosítják a föld kincsét. ■ A főváros egyik legpatinásabb gyógyfürdőjének számít a Gellert A legnépszerűbb termálfürdők GELLERT GYÓGYFÜRDŐ (1118 Budapest, Kelenhegyi út. 4.) SZÉCHENYI GYÓGYFÜRDŐ (1146 Budapest, Állatkerti körút 11.) SÁRVÁRI GYÓGYFÜRDŐ (9600 Sárvár, Vadkert u. 1.) HÉVÍZ TŐFÜRDŐ (8380 Hé­víz, Dr. Schulhof sétány 1.) HAJDÚSZOBOSZLÓ TERMÁL­FÜRDŐ (4200 Hajdúszobosz­ló, Szent István park 1-3.) GYULAI VÁRFÜRDŐ (5700 Gyula, Várkert u. 2.) I Ui JLiJEj JL IWJLUrJL# HIRDETÉS k Érvényes: 2009.03.01-04.30 Kivéve: 2009.04.10-137\ E-mail: info@szelesteikastely.hu , ~J 3 nap / 2 éj Szállás félpanziós ellátással, udi gyógyfürdő-használat, vezeteti túra az arborétumbűé. f I Ar: 21.000 Ft-tól/ fő kétágyas szobában^^^^^^^^^^^A 3—4 Hármat fizet négyet

Next

/
Oldalképek
Tartalom