Somogyi Hírlap, 2009. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

2009-02-25 / 47. szám

12 VILÁGJÁRÓ SOMOGYI HÍRLAP - 2009. FEBRUÁR 25., SZERDA Embervadász a bedrótozott Afrikából Namíbia Tíz hónapig tart a vadászidény, a fekete kontinens igazi paradicsom a honi nimródoknak Bank József negyven éve Kaposvárról lépett le. Ma Namíbiában él, az egyet­len magyar származású professional fehér vadász Néhány napot a szülővá­rosában töltött, ekkor be­szélgettünk. F. Szarka Ágnes- Alig múlt húszéves, amikor elhagyta Kaposvárt és az or­szágot. Kalandvágy hajtotta?- Nagyon csóró családból származom, de kapaszkodott a család, nyitottak egy Lacikony­hát. Kezdtünk kicsit anyagilag helyrerázkódni. ‘68-ban a saját kocsimmal mentem hivatalo­san Jugoszláviába, onnan dob­bantottam. Maribornál gépkocsival áttör­tem a sorompót. Ausztriában persze őrizetbe vettek. Akkor még a Somogyi Néplapban is szerepeltem, mondván üres a vádlottak padja, de a bíróság mégis ítélkezik. Ez voltam én. Börtönbüntetést nem kaptam, de teljes vagyonelkobzásra ítéltek. Végre is hajtották ren­desen.-Ausztriából miért pont Na­míbiába vándorolt ki?- Először Svédországba akar­tam menni, de egy haverom el­magyarázta, hogy Európában nincs túl sok keresnivalóm. Vagy azért néznek le, mert bu­tább vagyok az ottaniaknál, ha okosabb vagy, akkor azért. Ke­restünk egy olyan országot, ahol szinte mindenki bevándor­ló. Dél-Attika volt az egyik vá­lasztás, Amerika a másik. Afri­ka jött be előbb. Hajóval men­tünk Dél-Attikába, három hétig tartott az út.- Mielőtt elment, vadászott itt­hon is?- Nem, csak álmodoztam ró­la. Abban az időben nem tartoz­tam abba a körbe, aki vadász­hatott. Kint elkezdtem dolgozni, de nem tudtam se németül, se angolul. Négy évet húztam le, nagyon kemény volt. Délnyu­gat-Attika vonzott. Namíbia tíz­szer akkora, mint Magyaror­szág, minden négyzetkilométe­rére két ember jut. Soha nem voltam annak a híve, hogy vala­kinek dolgozzam. Szerettem a magam ura lenni. Mindenből megpróbáltam pénzt csinálni. Trógeroltam szenet és dolgoz­tam urániumbányában. Itt na­gyon jó pénzt fizettek, kezdtem magam összeszedni. Használt kocsikkal kereskedtem, teher­autókkal, terepjárókkal. Köz­ben megismertem a felesége­met, ő német farmerlány volt. Az apósomnak tizenegyezer hektáros területe volt, tele vad­dal. Itt kezdtem vadászni, majd vadásztatni, inkább csak Bank József 1946-ban született Kapos­váron. 1968-ban hagmiiaz==sm tfMfMátftftMfítí'. Í76-BAN megnősült. 1983 tol hivatásos vadász­taid Namíbiában. KÉT GYERMEKE VAN, lánya idegenforgalmi szakember, fia asztalos. f\ •a osWlNGULÚ SAFAR1S haveri alapon. Fantasztikus volt. JÓZSEF BAH* PO.Boi- Namíbiában is kell vadász- vizsgát tenni?- Közben azt is megcsinál­tam, a legmagasabb szintű pa­pírom van. Professional fehér vadász vagyok. Ilyen címmel magyar ember rajtam kívül nem rendelkezik. Mind többet vadásztattam, és mind jobban hanyagoltam az üzletemet. Az autóüzletbe rengeteg pénzt kel­lett belefektetni. Megvettem a használt autót, feljavítottam, vártam a vevőt, és még garan­ciát is vállaltam. Most nem kell üzlethelyiség. Nálam van a gyakorlat, a vadásznál a pénz. Tíz nap múlva amikor haza­megy, nála van a gyakorlat, ná­lam pedig a pénz. Ennél jobb üzlet nincsen.- Akkor most emberre vadá­szik?- Visszatérő vendégeim van­nak. Nálunk tíz hónap a vadász­szezon. Az idei évre már nem is tudok vendéget fogadni, már 2010-et adom el. Inkább család- és barátlátogatáson vagyok.- A gazdasági válság nem ron­tott az üzleten? Bár Namíbia vadászati szempontból a legol­csóbb kategóriába tartozik. ?»oft sr tesüL f iiéi:. Bank József: Minden vadászatot megörökítettem. Az életemet tartalmazzák ezek a fotóalbumok- Az én vendégeimet nem érinti a válság. Magyarországon valaki meglő egy 11-12 kilós gím bikát, az belekerül másfél­kétmillió forintba. Ennyi pénz­ből nálam tíz napot vadászik és lő hat-, nyolcféle vadat,'a kudu bikától a varacskos disznón át a kafferbivalyig vagy a leopár­dig. Amit akar, és akár világre­kordért is zsákmányolhat. Szin­te olcsóbb nálunk a vadászat, mint itthon. Aki egyszer bele­kóstolt, nem tud elszakadni. A vörös tehénantilop gyakori zsákmánya az afrikai vadászatnak- Milyenek külföldön a ma­gyar vadászok?- Szinte a világ összes náció­ját vadásztattam, ma már csak magyar vendégeim vannak. Nincs velük probléma.- Namíbiát bedrótozott Afri­kának is nevezik, mivel „ker­ti” vadászat van.- De egy kert több ezer hek­tár. Törvény, hogy minden far­mot egyméter húsz centi maga­san be kell keríteni. A farmon belül pedig mindenki úgy keríti le a területet, ahogy akarja. Ha valaki szarvasmarha-tenyész­téssel foglalkozik, egyes terület­részeket pihentetnie kell. Aki vadásztat, az nem szabdalja fel. 48 ezer hektáron vadásztatok, az ország egész területén. Ne­kem nincs farmom, 38 gazdától megvettem a vadászati jogot Attól függően, hogy mit akar lő­ni a vendég, arra a területre me­gyünk. Legyen az a Kalahári si­vatag, vagy az Okavangó delta.- Igazán nagy rekord?- Nem az számít, hogy világ­rekordért lövessek. Törekszem arra, hogy igazán szép, komoly trófeákkal és felejthetetlen él­ménnyel jöjjenek haza a vadá­szaim. Szinte még a vadászat­nál is fontosabb, hogy miként érkeznek meg a trófeák. Elront­hatja az egész vadászatot, ha tö­rötten, sérülten kapja meg a va­dász őket.- Mennyi ideig lehet valaki nagy fehér vadász?- Hát, én is félek az öregség­től, de szerencsére nincs semmi gondom. Még három-négy évet szeretném csinálni. Nagyon ke­mény terepen vadászunk, ren­geteget kell menni. Talán ez tartja bennem az erőt, meg az a hamisítatlan, tiszta levegő.- Boldog ember. Abból él, azt csinálja, amit más csak hobbi­szinten űz, vagy csak álmai­ban.- Én Ausztriában széntróger- ként is boldog ember voltam, akkor is, amikor áttörtem a so­rompót. Mindig feltaláltam ma­gamat, és haladtam előre. Van két szép gyerekem, több mint harminc éve tartó házasságom. Köszönettel tartozom az Isten­nek, hogy azt csinálhatom, amit szeretek. Elértem, amit akar­tam, nincs semmire gondom.- Mi volt a legveszélyesebb? Kafferbivaly, leopárd?- A leopárd! Délután három körül mentünk kudut keresni. Egy völgybe, egy kis tó mellé cserkeltünk, amikor a fekete nyomkeresőm megállt. Mi nem láttunk semmit, a nyomkereső mondta, hogy a bokornál moz­dul valami. Lemerevedtünk. Egy leopárd lépett ki kecsesen a bokor mögül. Fantasztikusan jó szelünk volt. Mondom a ven­dégnek, készüljön a lövésre, de nem merte elvállalni. Még egy kicsit kivártam, távolodott tő­lem, több mint 120 méterről, szabad kézből meglőttem. Még most is borsódzik a bőröm!- Ebben a pár napban, amíg itthon volt, vadászott?- Isten ments, pedig hívtak! Csak nem fogok a jó meleg szo­bából kimenni abba a zord téli hidegbe, hogy órákat üljek egy magaslesen. Felszólítás nélkül lőnek mindenkire, aki a kerítéshez közelít owambo törzs A lakosság mintegy negyven százaléka analfabéta, de a feketéknél nincs jobb nyomolvasó Namíbia Dél-Afrikában találha­tó, függetlenségét 1990-ben nyerte el. Szomszédai Dél-Afri­ka, Botswana, Angola és Zim­babwe. Területe: 824 268 négy­zetkilométer, ami 13 alkotmá­nyos régióra oszlik. A tengerpartja 1 572 kilomé­ter hosszú. A legmagasabb he­gye a 2579 méter magas Brand- berg. Öt állandó folyója - a Ku- nene, az Okavangó, a Zambezi, a Kwando és az Orange - az or­szág határain helyezkedik el. Fontos ásványkincse a gyémánt, az urán, a réz, az arany, a h'tíum, az ón, a vezet, a cink, a gáz, a kadmium, a só, a szén és a vas. A lakosság 86 százaléka feke­te, 6,6 fehér, 7,4 százalék keve­rék. A lakosság fele tartozik az Owambo törzshöz, kilenc száza­léka a Kavangos törzshöz. A csapadékos terület kivéte­lével éghajlata száraz. Az orszá­got félsivatagi országnak tart­ják, ahol az aszályok gyakran isméüődnek. A nyári nappali hőmérséklet elérheti akár a 42 Celsius-fokot is, miközben a téli éjszakákon -5 fokra csökken. Namíbia növényvilágának 14 övezetét különítík el. Köztük a sivatagot, az erdős szavanná­kat, a tüskebokor-erdőket, a tör­pebokros területeket és bok­ros szavannákat. Az országnak több mint 120 fafaja van. A nagy emlősök csoportjában megtaláljuk az elefántot, a zsi­ráfot, az orrszarvút és ez olyan veszélyeztetett fajokat, mint a bivaly, a fekete orrszarvú, a ge­párd, a vad kutya, az oroszlán, a vízi antilop. A Dél-Afrikában is­mert 887 madárfajból 620 meg­található Namíbiában. Az ország becsült lélekszáma 1,7 millió. A hivatalos nyelve az angol, bár a németet, az af- rikaanst és a bantu nyelvet is beszélik széles körben. A becs­lések szerint a lakosság 40 szá­zaléka tud írni, olvasni. Namíbia földje nemcsak a botanikusok és a régészek, ha­nem a geológusok számára is a szó legszorosabb értelmében valódi kincsesbánya. Az ország délnyugati partszegélye a kon­Namíbiában most nyár van, a napi hőmérséklet eléri a 40 fokot is cessziós gyémántbányák terü­lete. Az őrök felszólítás nélkül lőnek mindenkire, aki engedély nélkül megközelítí a háromszo­ros biztosítású szögesdrót kerí­tést. Az itt található gyémánt minősége világviszonylatban az egyik legjobb. Érdekes, hogy ez a gyémánt is a dél-afrikai kür­tőkből származik, de itt főleg az értékesebb ékszergyémánt dú- sult fel, míg a kürtőkben az ipa­ri és az ékszergyémánt előfor­dulási aránya közel azonos. Tor- latgyémántról van ugyanis szó, a Dél-Afrikából eredő folyók hordalékában több száz kilomé­teres vándorlás után a kemé­nyebb ékszergyémánt megma­rad, míg a rosszabb minőségű, puhább ipari gyémánt elkopik. Namíbiában a geológia a lai­kusok számára is tartogat lát­ványos érdekességeket. A csak 1993-ban védetté nyilvánított Megkövesedett Erdő kovasavval áütatott 200 miiló éves fatör­zsei - legalábbis ami belőlük megmaradt a kalapácsos ama­tőr ásványgyűjtők jóvoltából - között velvícsiák rejtőznek. - Valódi és élő fosszíliák szinte szimbiózisban! Grootfontein kö­zelében a meghatározhatatlan korú Hóba, meteorit impozáns, kisebb konténer nagyságú vas­nikkel darabja - a „gyűjtők" itt vasfűrészt használtak, kisebb sikerrel - tapintható közelség­be hozza a világegyetemet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom