Somogyi Hírlap, 2009. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

2009-02-18 / 41. szám

2009. FEBRUÁR 18., SZERDA 7 Nem kell az új lakás: tovább vergődött tavaly a hazai építőipar Tovább folytatódott tavaly a ma­gyar építőipar teljesítményének visszaesése: a 2007. évi jelentős csökkenés után 2008-ban 5,1 szá­zalékkal volt alacsonyabb az elő­ző évinél. Ezen belül az épületek építése esett vissza a legnagyobb, 10,6 százalékos mértékben, ez fő­leg a jóval kevesebb iroda-, illetve ipari- és raktárépület-átadásnak tudható be. Az egyéb építmények építése a 2007-es 20 százalékos csökke­nés után a tavalyi év második fe­lében nőtt; az emelkedésben üt­és autópálya-építéseknek, köz­műépítéseknek, vasútvonal-kor­szerűsítéseknek volt szerepük. Tavaly a legnagyobb építőipari alágazat, a szerkezetkész épüle­tek és egyéb építmények építése 5,8, az épületgépészeti szerelés termelése 8,3 százalékkal maradt el az előző évhez képest. ■ Az építőipar teljes szerződésállománya 22,5 százalékkal esett Az építőipar visszaesése az idén is folytatódik, erre utal, hogy az iparág cégeinek december vé­gi szerződésállománya 22,5 szá­zalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. Ezen belül az épüle­tek építésére vonatkozó szerző­dések állománya 35,9, az egyéb építményeké 1,8 százalékkal csökkent. Az épületek építésére kötött szerződések az év minden hónapjában az egy évvel korábbi szint alatt maradtak, és 2008-ban 35,4 százalékkal csökkentek az előző évihez viszonyítva. Egyéb építményekre 2008-ban egyne­gyedével több szerződést kötöt­tek, mint egy évvel korábban. A növekedés az infrastruktúra fej­lesztésére év közben kötött szer­ződéseknek köszönhető. ■ N. M. Az árak bezzeg nem csökkentek AZ Építőipar termelői árai 2008-ban átlagosan 5,8 száza­lékkal voltak magasabbak, mint az előző évben. Az utolsó negyedévben az előző év azo­nos időszakához viszonyítva az emelkedés 6,2 százalék volt, ezen belül az építőiparban leg­nagyobb súlyt képviselő szerkezetkész épületek és egyéb építmények alágazatban az árak 6,4 százalékkal nőttek. KÖZÉLET&GAZDASÁG mány költségvetési politikáját, amelynek eredményét a felvett óriási összegű IMF-hitelben lát­ták megnyilvánulni. Hazánkat egyébként elsősor­ban minőségi termékek felvevő­piacaként (a válaszadók 20 szá­zaléka), illetve gyártási helyszín­ként (16 százalék) értékelik a külföldi vállalatok. Cseh- és Len­gyelország szintén ebben a két kategóriában kapta a legmaga­sabb pontszámokat, míg Romá­nia, Bulgária és Szerbia főként alacsonyabb értékű termékek vásárlójaként lehet érdekes. A válság ellenére vonzó marad térségünk a kül­földi tőke számára. Ha­zánk pozíciója a régióban folyamatosan romlik. Europress Lengyelországot kivéve térsé­günk minden állama legalább olyan vonzó lesz a külföldi beru­házók számára a következő há­rom évben, mint amilyen eddig volt. Ez derül ki az Atradius kö­veteléskezelő és hitelbiztosító cég által közzétett felmérésből, amelyet 300, Kelet-Közép-Euró- pában jelen lévő vagy ott a közel­jövőben megjelenést tervező vál­lalat vezetőjének a megkérdezé­se alapján készített az Econo- mist Intelligence Unit (EIU) lon­doni gazdaságelemző. Jóllehet a válaszadók az idén Kelet-Közép-Európa országaiban is gazdasági nehézségekre szá­mítanak, hároméves távlatban már 90 százalékuk az innen származó nyereség növekedését várja. Ez egybevág az EIU üzleti környezet indexének legutóbbi (a most kiadott felméréstől füg­getlen) kiadásával: abban a tér­ség minden állama nagyobb ér­tékeket kapott a 2009-13-as, mint a 2004-08-as időszakra. El­sősorban a régió piaci növekedé­si lehetőségei csábítják beruhá­zásra és kereskedelmi megjele­nésre a térségen kívüli cégeket, de a válaszadók negyede-ötöde a fejlett országok lassulását is meg­jelölte motivációként. Hazánkat az elmúlt három év­ben a megkérdezett cégek 24 százaléka kezelte kiemelt célországként, míg a következő három esztendőre vonatkozóan 27 százalékuk nyilatkozott így. Eszerint hazánk - Lengyelor­szág, Csehország és a látványo­san feltörő Románia mögött - a régió negyedik legvonzóbb be­ruházási célpontja lehet. Nem­csak az elgondolkodtató ugyan­akkor, hogy (igaz, csak egyetlen ponttal) most már keleti szom­szédunk is vonzóbb nálunk, ha­nem az is, hogy a beruházók ál­tal említett akadályok közül a gazdasági instabilitás tekinteté­ben - Szerbiával holtversenyben - a régió sereghajtójának számít Magyarország. Különösen gyen­gének ítélték a megkérdezett üzletemberek a Gyurcsány-kor­Akadályok a külföldi beruházók előtt* Mxt- instabilitás instabilitás hiánya vállalat- megfelelő hatékony struktúra irányítás jogi kömy, ügyfélszéig. Lengyelország 19 ________11___________20_________16__________24____________15_________11________9 Cs ehország 9 _ 10 19 15____ 17 __ 18 JO ___ 6 ___ Sz továkia 14________11___________17_________14__________14____________12_________7_________7 Magyar ország 9 10__________26_________14______ 15______14__________9 7_____ Ro mánia_________26________12___________23_________29__________20___________21_________16 13____ Bu lgária ____21 14 22 28 19___________23 18 12 Sz erbia__________26________29__________26_________27 13____________19_________17 15 * A válaszadók százalékában, több válasz is lehetséges volt foriUs: atradius A poznani (Lengyelország) óváros: a befektetők továbbra is vonzónak tartják Kelet-Közép-Európát Vonzó marad Közép-Európa elemzés Magyarországon a gazdasági insljbilitás a legfőbb gond Drámai a helyzet az ingatlanbefektetési piacon válság Ötödére esett Magyarországon a beruházások összege tavaly az előző évihez képest Drámai mértékben, csaknem 60 százalékkal csökkent tavaly a ke­reskedelmi célú ingaüanbefekte- tések globális összege - derül ki egy friss elemzésből. Míg 2007- ben még 1050 milliárd dollár ér­tékű befektetést eszközöltek a piaci szereplők, a múlt évben már csak 435 müliárdnyit. Ilyen ala­csony összegre 2004 óta nem volt példa. A befektetők az idén is óva­tosak maradhatnak: 2009-ben 412 milliárd dollárt tehet ki az in­vesztíciók összege. Magyarországon összesen 525 millió dollár értékű kereskedel­mi célú ingatlanbefektetés tör­tént tavaly, ez nagyjából az ötödé a 2007-ben mért rekordnagysá­gú, 2,45 milliárdos összegnek. Nagyjából félmllliárd dollárnyi befektetés történt tavaly hazánkban München a legvonzóbb Münchent tartja az ingat­lanbefektetők szempontjából a legvonzóbb európai nagy­városnak egy friss felmérés. Az anyag készítői ötszáz szakértőt kérdeztek meg, akiknek 27 nagyvárost kel­lett osztályozniuk. A bajor főváros kedvező megítélését több tényezőnek, a kormány gazdaságélénkítő erőfeszíté­seinek, a munkanélküliség csökkenésének, a gyorsan növekvő népességnek, vala­mint a nagyobb vásárlóerő­nek köszönheti. A befektetések értéke Észak- Amerikában csökkent a legna­gyobb mértékben: 116 milliárd dollárra esett vissza tavaly ez az összeg a 2007-es 437 milliárdról. A visszaesés következtében a régió elveszítette a világ legnép­szerűbb befektetési célpontjai­nak rangsorában 2007-ben meg­szerzett vezető pozícióját. A többi földrészen is jelentősen visszaesett az ingatlanbefekteté­sek értéke. Európában 178 milli­árd dollárra csökkent, ez 52 szá­zalékkal alacsonyabb, mint a 2007-ben befektetett 367 milli­árd. Ázsiában pedig 131 milliárd- ra esett vissza az összeg, ez 45 százalékkal kisebb, mint a 2007- es 237 milliárd dollár. ■ G. M. A háztartások felében már van internet TÖBB HÁZTARTÁSNAK Van internet-hozzáférése, mint vezetékes telefonja - derül ki a KutatóCentrum és a MASMI Hungary Piackutató Intézet közös felméréséből. A kutatás szerint minden második magyar háztartás rendelkezik vüághálós kap­csolattal, minden további ti­zedik pedig fél éven belül tervezi annak bevezetését. A leggyakoribb (43 százalé­kos arány) a kábeles elérés, ezt követi az ADSL 34 száza­lékos részesedéssel. Máris megszűnhet a napi standolás március 1-jétől megszűn­het a kötelező napi stando­lás - az MTI úgy tudja, hogy az MSZP és a Fidesz az er­ről szóló javaslatról már a napokban megállapodhat, így hétfőn már megszavaz­hatják a jogszabály-módosí­tást. A fideszes javaslat visszavonná a napi stando­lást, eltörölné a készpénzes fizetést 250 ezer forintban maximáló szabályt és a há­zipénztár rendszerének szi­gorítását is. Az MSZP ez utóbbit megtartaná. Mobilbankolás szegényeknek mobiltelefonos bankolás, kifejezetten szegényeknek - 12,5 millió dollárt, azaz mintegy 3 milliárd forintot ad erre a célra Bili Gates Microsoft-alapító alapítvá­nyán keresztül. A fejlődő or­szágokban 1,7 milliárd em­bernek nincs bankszámlája, van viszont mobiltelefonja - fejtegette a milliárdos, aki szerint a mobilbankolás a szegénységből kivezető út - lehet. Gates elképzelései szerint átutalni és pénzt le­kötni is lehetne a szolgálta­tás keretében. Gates a mobilban hisz Összeomló Ukrajna: titkosított adatok titkosította az ukrán GDP- adatot a kijevi kormány. Ukrán sajtóértesülések sze­rint legalábbis a kijevi sta­tisztikai hivatal a kormány tiltására nem publikálhatta hétfőn a gazdaság teljesít­ményét jelző legfrissebb számokat. A hivatalos in­doklás szerint a GDP eddigi számítási módja pontatlan volt. Elemzők szerint az uk­rán gazdaság szabályosan összeomlott, a GDP az idén akár 15 százalékkal (!) is csökkenhet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom