Somogyi Hírlap, 2009. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
2009-02-15 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 7. szám
4 2009. FEBRUÁR 15., VASÁRNAP A HÉT TÉMÁJA Veszprém Tíz napon belül Magyarországra hozhatják Raffael Sándort, aki a rendőrség szerint szíven szúrta Marian Cozmát. Idehaza nem nyugszanak a kedélyek, politikai ügy lett a bűntettből. „ROSSZ HELYEN VOLTAM ROSSZ IDŐBEN” á si-t | Cg-Q .3 (£ *J (jjr) Europress - Híra... [ Totál Command... | \§, AFP | Image Fór... | j? Adobe Photoshop | ^ Roma demonstráció Siófokon, és Sztojka Iván levele, mielőtt feladta magát Hírek percről percre • gyorsított eljárásban adják ki az osztrák hatóságok a Grazban fogva tartott Raffael Sándort és Németh Győzőt. így akár néhány napon belül már hazakerülhet a két gyanúsított. • előzetes letartóztatásba helyezte a Veszprémi Városi Bíróság szombaton Sztojka Ivánt, mert alaposan gyanúsítható a bűn- cselekményben való részvétellel. Az ügyvédje szerint ügyfele fenntartja, hogy nem ő szúrt. • soron kívüli vizsgálatot rendelt el az országos rendőrfőkapitány, hogy feloldják az ő és a Veszprémi Városi Bíróság elnökének nyilatkozatai közötti ellentmondást. Bencze József országos rendőrfőkapitány azt állította: a február 8-án hajnalban történt gyilkosság feltételezett elkövetői ellen csak délután ötkor tudták kiadni a körözést az ügyeletes bíró elérhetetlensége miatt. A Veszprémi Városi Bíróság elnöke viszont azt állította, a bíró elérhető volt, ám senki nem kereste őt. Pro és kontra Ketyegő bombán ülünk, a romák helyzetével sürgősen foglalkozni kell - így vélekednek a szakemberek azok után, hogy a veszprémi gyilkosság súlyos romaellenes érzelmeket szabadított fel. Europress-összeállítás A veszprémi gyilkosság után egy szó bizonyosan meggyökeresedik a magyar köznyelvben: a cigánybűnözés. Még akkor is, ha ezt a legtöbben politikailag helytelennek tartják. Bíró András polgárjogi aktivista úgy gondolja, hogy másképpen kell beszélni erről a problémáról, de nagyon aggasztónak tartja, hogy Veszprém után tulajdonképpen mindkét politikai oldal elfogadja a „cigánybűnözés” koncepcióját, ezzel pedig valójában a szélsőjobb álláspontja és beszédmódja legitimi- zálódik. „Az, hogy nekünk komolyan és nyíltan kell erről beszélni, az nem egyszerűsödhet le arra, hogy a cigánybűnözést elfogadjuk” - mondta Bíró András, hozzátéve, hogy ez számára abban testesült meg, hogy a miskolci rendőrkapitány melletti szimpátiatüntetésen az összes párt képviseltette magát. Mint mondta, a roma problematikát nem szabad kriminalizálni, és a választ a rendőrségre bízni. „Ettől lehet, hogy pillanatnyilag megnyugszanak a kedélyek, de hogy itt ketyegő bomba van, az nem vitás” - fogalmazott. Hankiss Elemér szociológus a héten arról beszélt: korábban sokkal pozitívabb volt a cigányok és a magyarok kapcsolata, a gondok a Kádár-rendszerben kezdődtek. „Árokásó, nyomorult segédmunkásokat csináltak belőlük, és megfosztották őket korábbi tudásuktól. Mivel azonban ma már nincs szükség a korábbi méretekben a segédmunkás tömegekre, rászorulnak a társadalomra és a segélyekre. Ez feszültséget gerjeszt, és érthető, hogy rengeteg a konfliktus.” Hankiss Elemér szerint erre a problémára az egyik megoldás az lenne, ha újraélesztenék és tartalommal töltenék fel a cigányság hagyományos szerveződéseit. legyen bár fideszes vagy MSZP-s, fővárosi vagy vidéki, diplomás vagy nem diplomás, a cigányellenesség az egész magyar társadalomra jellemző. A Progresszív Intézet felmérése Nagy László Tibor, az Országos Kriminológiai Intézet tudományos munkatársa szerint a bűnözés multikulturális jelenség, a társadalmi környezet komoly hatást gyakorol az elkövetés módjára és számára, még ha ez nem is mindig azonnal jelentkezik. „A rosszabb közhangulat is befolyásolja mindezt” - tette hozzá Nagy László Tibor. Azzal kapcsolatban, hogy ugyan tavaly kevesebb bűncselekmény vált ismertté, mint 2 007-ben, de az elkövetés módja sokszor brutálisai)!) lett, a kutató úgy vélekedett, mivel az agresszió a társadalom sok területén jelen van, könnyen lehet, hogy ez az elkövetés módjában is kifejti hatását. Nagy László Tibor emlékeztetett arra, hogy a szegénység is kiválthatja a bűnözést: olyan társamat a lakosság 81 százaléka osztja a cigányellenes nézeteket A felmérés, amely 1196 ember megkérdezésén alapult és egy nagyobb kérdőív részeként vizsgálta a problémát, azt musadalmi csoportok esetében, ahol megélhetési gondok vannak - például a hajléktalanok között -, hamarabb robbannak az indulatok. A szakember hangsúlyozta, az, hogy a jövőben több rendőr lesz a közterületeken, csak tüneti, de nem hosszú távú kezelése a problémának. „Ideig-óráig jelent csak visszatartó erőt a nagyobb rendőri jelenlét. Legfeljebb megnyugtathatja a lakosságot olyan területeken, ahol korábban konfliktusok, például tömegverekedések voltak” - húzta alá Nagy László Tibor. Kiszelly Zoltán politológus úgy látja, az ország olyan területein, ahol rossz a közbiztonság, rosszak a megélhetés körülményei, az emberek, így a cigányok is azt lopnak, amit érnek: akkutatta ki, hogy a magyar társadalom nagy többsége az erőszakos asszimiláció pártján áll, azaz Kiből 8-an vannak arról meggyőződve, hogy a cigányokat rá kellene szoktatni arra, hogy ugyanúgy éljenek, mint a magyarok. 82 százalék ért egyet azzal, hogy a cigányok gondjai megoldódnának, ha végre elkezdenének dolgozni. EZ ARRA VILÁGÍT RÁ, hogy ű megkérdezettek négyötöde szerint a cigányok nem szeretnek dolgozni, és ez a legfőbb oka hátrányos helyzetüknek is. A megkérdezettek iskolai vég zettsége kevés szerepet játszik a cigányellenességben, a diplomások 76, míg az alsó fokú végzettségűek 81 százaléka cigányellenes. A baloldaliak 79, a jobboldaliak 85 százaléka ért egyet a cigányellenes nézetekkel mulátort, rézkábelt vagy a szomszéd csirkéjét, de mindezt a megélhetésükért teszik. Kiszelly szerint a Jobbik rájött arra, hogy ez főként a romák által lakott kistelepüléseken létező probléma. Felismerte, hogy a rendőrség ezt nem tudja kezelni, ezért megszervezte a Magyar Gárdát. „A Magyar Gárda nem követ el erőszakot, a törvénysértés vörös vonalát soha nem fogja átlépni. Azt a célt szolgálja, hogy önvédelmi mozgalomként a közrend érzetét keltse” - magyarázta a politológus. Mint hozzátette, nem a közbiztonságot szolgálja a gárda, hanem a cselekvés látsza^ mathemihaly gozott, és magyar származású cigánynak vallja magát. Évtizedek óta kutatja a romák hazai történetét. Azt állítja: a múlt heti egyértelműen cigányellenes hangulatot nemcsak a tragikus veszprémi gyilkosság szította fel ennyire, ez a miskolci rendőr- kapitány nyilatkozatával kezd& dött, ami Máthé Mihály szerint felháborító és törvénysértő volt. szerinte ugyanis a legtöbb bajt éppen az okozza, hogy a többségi társadalom rosszindulatú előítéletekkel közelít a romákhoz, az pedig aggasztó, hogy ez egyre inkább hangot kaphat a közéletben is. tát kelti a jobboldali szavazókban. Kiszelly úgy véli, ezért nem véletlen, hogy a héten a Fidesz is elkezdett cigányok által elkövetett bűncselekményekről beszélni, éppen azért, hogy e szavazók Jobbikhoz történő átszivárgását megakadályozza. Arra a kérdésünkre, hogy miképpen viszonyulnak az emberek a Jobbik által kreált cigánybűnözés fogalmához, Kiszelly úgy válaszolt, a többség valószínűleg elfogadja. „Politikai értelemben jól megválasztott fogalom a cigánybűnözés, mert a korábbi előítéleteket a mindennapi tapasztalatokkal ötvözi. Olyan, mint Szlovákiában a magyargyűlölet” - fűzte hozzá a politológus. a szakember kiemelte, a rendszerváltás óta folyamatosan romlik a magyar cigányság helyzete. Mára második generáció nő fel úgy, hogy nincs munkája. A többségi társadalomnak esélye sincs normális közegben, például munka közben megismerni a cigányokat. Az iskolákban ugyanez a helyzet. A legtöbb helyen elkülönítve tanulnak a cigány gyerekek. Az évekkel ezelőtt elkezdődött roma integrációs programnak nincsenek látható eredményei. a volt TiázT azt mondta: a cigány emberek többsége nagy szegénységben él és tisztességes ember, ezért egy ilyen gaztett éppen olyan félelemmel tölti el őket, mint a Magyar Gárda. Tudják ugyanis, hogy attól, hogy ilyen bűncselekmények történnek, még inkább erősödik a gyűlölet irántuk. GYURCSÁNY FERENC MINISZTERELNÖK „A bűnre nem mentség, ha valaki a társadalom egyik vagy másik szegletéhez, csoportjához tartozik. Sem mentség, sem ürügy nem lehet a társadalmi hovatartozás, sem előnyös, sem hátrányos megkülönböztetésre nem lehet alap. ” ORBÁN VIKTOR, A FIDESZ ELNÖKE ....világossá kell tenni, ho gy a közbiztonság esetében a cigány származású bűnelkövetők, súlyos bűncselekményeket elkövetők aránya jelentős mértékben, napról napra fokozódó mértékben, érzékelhető mértékben növekszik”. „Aki erről nem beszél, becsukja a szemét, nem érzi úgy, hogy eljött az egyenes beszéd ideje, az súlyosbítja a bajt. ” DEBRECZENYI JÁNOS. VESZPRÉM POLGÁRMESTERE „...A gálád bűntett elkövetői elsősorban magyarok, és nem az számít, hogy milyen kisebbséghez tartozónak vallják magukat. ” DRASKOVICS TIBOR IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTER „a bűnnek nincs bőrszíne, csak áldozata és következménye. ” BAYER ZSOLT PUBLICISTA „NEM. AZ ELKÖVETŐK nem magyar állampolgárok. Ahhoz, hogy valaki magyar vagy akármilyen állampolgár legyen, ahhoz embernek kell lenni. Ezek pedig nem emberek. Hanem állatok. És a vesztünkre törnek. ” Mit gondol a cigányokkal kapcsolatos állításokról? A magyarok 81 százaléka romaellenes, függetlenül attól, milyen szavazó „Már a második roma generáció nő fel munka nélkül"
