Somogyi Hírlap, 2009. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
2009-02-13 / 37. szám
12 MEGYEI KORKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2009. FEBRUÁR 13., PENTEK ^SpERCES IMIIK-IIT Kellemes kihívás az új munka Kőbaltától a Szent Koronáig jubileum Helytörténeti olvasókönyv a csurgóiaknak Eltemették a bőgőt, megtapsolták Bangó Margitot Az ország egyetlen ön- kormányzati természet- védelmi őre volt Lehőcz László Dombóváron. 2008 novembere óta a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatóságának munkatársa, a Berzen- ce-Heresznye közti területért felel.- Mennyiben más az új feladata, mint a dombóvári?- Sokkal szerteágazóbb, ezáltal több, másfajta szakmai tudást is igényel. Ott természetvédelmi területekkel foglalkoztam, vagyonkezeléssel egyáltalán nem, ami itt velejárója a munkámnak. Turistaszezonban a túravezetés, oktatás is feladatom lesz. Ez nem teljesen új, mert előző munkahelyemen ökoiskolákban tartottam foglalkozásokat, ami kapcsolódik az eredeti szakmámhoz, ugyanis földrajz szakos tanár vagyok. Egyelőre a területtel, a gazdálkodókkal, intézményekkel, vállalkozókkal ismerkedem.- Melyik szeglete tetszik a nyugati tájegységnek?- Mindegyik. A dombos zákányi ugyanúgy, ahogy a gyepterületek Berzencénél, vagy az erdők Kaszónái. Érdekes, hogy tudtam ugyan: kevés a természetvédelmi őr, mégis meglepett, mekkora területek tartoznak hozzánk.- Nem bánta meg, hogy Dombóvártól 100 kilométerrel odébb új tevékenységbe kezdett?- ló döntés volt. Igen jó a csapatunk, és sok segítséget kaptam a kollégáktól. ■ Varga Andrea Szászfalvi László polgármester is köszöntötte Papp Imrénét a csurgói könyvbemutatón Kilenszázkilencven éve említette először Csurgót egy oklevél. A jubileumi év programsorozata egy - a lokálpatrióta Papp házaspár tollából született - könyvbemutatóval indult. Varga Andrea Dokumentumgyűjtemény, hely- történeti olvasókönyv, amely nagyon értékes lesz a kutatók számára - ezekkel a szavakkal méltatta Szabó Sándor vezető főtanácsos Papp Imre és Papp Im- réné könyvét, ami a Millennium tiszteletére íródott, s Csurgói krónika - A kőbaltától a Szent Koronáig címet kapta. Napjainkban már csak a szerzőpáros nő tagja - nyugdíjas pedagógus - él. Papp Imréné azt mondta: egy nagy közösség volt az elindítója helytörténeti gyűjtő- és kutatómunkájuknak. Rajz szertári anyaggyűjtéssel kezdődött a történet. Az öregek odaadták a tulipános ládát, egy diák a gyönyörűen hímzett halotti lepedő végét vágta le otthon és hozta el, sok lelkes segítő akadt. Né- ^ hány év alatt összeállt egy kiál- % lításra való néprajzi anyag, ren- j geteg kerámia, szövőszék, böl- | cső, bútor, szőttes, népiruha. c Gyermek- és felnőtt honismereti szakkör indult, pályamunkákat írtak népviseletről, népszokásokról, népi építészetről, s népdalokat, neveket gyűjtöttek. A tárgyak, dokumentumok megalapozták a városi múzeum állandó kiállítását. Pappné fonElkészült Csurgó sportkoncepciója. 2001- ben a képviselő-testület jóváhagyta a város hosszú távú sportcélú programját, amit azonban újra kellett gondolni, többek között a támogatási rendszer, illetve a sportszervezetekben történő változások miatt, valamint a tavaly elkészült városi tornacsarnok kapcsán. Utóbbi a legfiatalabb sporttos segítőként említette Witt Lászlónét is. A lokálpatrióta és jó értelemben megszállott házaspárt sokan biztatták: kutassák Csurgó történetét, keressék meg a csurlétesítmény, küzdőtere 1300 négyzetméteres. A koncepció átfogó: szó esik a sporthagyományokról, helyzetképet ad, s a sportlétesítményeket, sport- szervezeteket is górcső alá veszi. Kiderül: jelenleg 11 testnevelő tevékenykedik a település iskoláiban és hat edző a sport- szervezeteknél. Csurgó sportmúltjával kapcsolatosan az gói várat, A több évtizedes munka egy szelete olvasható a most bemutatott kiadványban. A könyvbemutatónak helyet adó közösségi ház kupolatermének széksorai megteltek ré1880-as évek végétől vannak adatok. Kevesen tudják, hogy korcsolyázóegylet is működött, amelynek előzménye, hogy 1894-ben korcsolyapályát létesítettek a Csokonai gimnázium parkjában. Négy év múlva - Somogybán az elsők között - kerékpáregyesület is alakult, s ugyanebben az időszakban felavatták az gi tanítványokkal, ismerősökkel. Rájuk nézve Papp Imréné így összegzett: mindenki feltétel nélkül segített, ezért sikerülhetett. első tekepályát. Napjainkban leginkább a labdajátékok, elsősorban a kézilabda viszi a város jó hírét. Korábban a labdasportok mellett a legmeghatározóbb szakosztály a modellező volt - még Európa-bajnokságot is rendeztek Csurgón -, amely több világbajnokot nevelt, ám 2007- ben megszűnt. ■ Varga Andrea Évszázados hagyománya van a muzsikus cigányoknál, hogy február elején eltemetik hangszereiket, jelképesen véget vetnek a télnek. Kiss Tibomé, a csurgói Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke elmondta: a csurgói bőgőtemetést tizennégy év óta - amióta önkormányzatuk működik - megszervezik. Ezúttal Kalányos István könyvbemutatójával kezdődött a program, majd kadarkúti, bélavári, drávafoki csoportok táncos műsorával folytatódott. Elfogadta meghívásukat a népszerű művész, Bangó Margit is. Sikert aratott a bőgő látványos eltemetése, egy fehér lepellel takarták le, és az azt kísérő rigmusok. Hajnalig tartó bállal zárult a rendezvény. ■ Varga A. Eötvös gondolatai még ma is időszerűek Az iskola tanulóinak kétharmada vett részt a versenyeken, és kilencvenötén kaptak közülük jutalmat - hangzott el a csurgói Eötvös-napon, amely az Eötvös lózsef általános iskola hagyományos februári ünnepsége, tisztelgés a névadó előtt. Évről évre ilyenkor jutalmazzák a háziversenyeken sikeresen szerepelő diákokat. A két legügyesebb pedig, Fodor Adrienn és Knapp Eszter - egyik az alsó, másik a felső tagozatból - az Eötvös Iskola Gyermekeiért Alapítvány jutalmát kapta Horváthné Juhász Katalin elnöktől. Mindennek nyitányaként reggel egy műveltségi versenynyel indult a nap, ahol a 6. A osztály csapata remekelt. Az ezt követő ünnepségen Bpröczki Imréné igazgatóhelyettes emlékezett a politikus-íróra, vallás- és közoktatásügyi miniszterre. Arról is beszélt: Eötvös gondolatai ma is időszerűek, és számos kritikus, az oktatásügyet érintő felvetése ugyancsak aktuális, feladatok napjainkra is maradtak e téren. Az osztályok képviselői virággal emlékeztek Eötvös arcképénél. Táncház, sport- program várta még az érdeklődőket. ■ V. A. Korcsolyapályától a sportcsarnokig csurgói koncepció Érdekes adatok a múltból, feladatok a jövőre ÖSSZEÁLLÍTÁSUNK CSURGÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT Tablókon a százéves megyei múzeum élete Epek és fogyatékosok együtt játszottak esély Számos családi és más programra jut a többmilliós támogatásból A százéves fennállását ünneplő megyei múzeum életébe pillanthatunk be a csurgói városi múzeumban látható tárlaton. A Somogy megyei múzeumi szervezet jogelődje 1909-ben alakult meg; gyűjteményeit 1936-ban nyilvánították közgyűjtemény- nyé. Napjainkban a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága megyeszerte ellátja a muzeális intézmények szakmai felügyeletét. A tablókon osztályainak, műhelyeinek életét bemutató képek láthatóak. Megfigyelhetőek a munkafolyamatok, melyek eredményeképp oly sok megmentett, restaurált alkotás, tárgy kerül az Intézmény kiállítási vitrinjeibe. A megyei múzeum életébe nyújt bepillantást a friss tárlat Folytatódhat a Szülőklub programja, 368 ezer forintot nyertek hozzá Felnőttképzés, nyári napközi, erdei iskola, strandolás, balatoni kirándulás, családi programok... Számos dologra jut abból a 17,4 millió forintból, amit a csurgó kistérségi családsegítő és gyermek- jóléti szolgálat nyert a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében. A pályázatot hátrányos helyzetű gyerekek, fiatalok beilleszkedési esélyeit segítő programokra írták ki. A megvalósítás júniusban kezdődik, a zárás jövő augusztus. Porkoláb Lajosné intézmény- vezető elmondta: a támogatásnak köszönhetően folytathatják, például a korrepetálást is, amit nyugdíjas pedagógusokkal évek óta csinálnak. Emellett művészeti tevékenységekre, zenére, táncra, cigány néprajzra is jut. Munkatársaik a romológustól a lelkészen, a pszichopedagógu- son keresztül a zenetanárig sokféle képzettségűek, így helyben van a szakember. Megtudtuk: Szülőklub-programjuk is folytatódhat, 368 ezer forintot nyertek hozzá. Lényege, hogy a fogyatékkal élő gyerekeket nevelő szülők szakemberekkel találkozhatnak, beszélhetnek problémáikról és részesévé válnak egy önsegítő csoportnak. A találkozások ideje alatt a gyerekeknek felügyeletet biztosítanak. A tapasztalatok bizonyítják: érdemes. A térség valamennyi szegletéből érkeztek szülők, gyerekek. Mindez egy tolerancianappal indult, mert a szülők kérték, hogy ép és fogyatékos gyerekeknek közös programja legyen. Fontos elem még, hogy a szülőket intézménylátogatásra viszik, olyan lakásotthonokat mutatnak meg, ahol fogyatékosok élhetnek. Ugyanis minden szülő aggódik: mi lesz fogyatékos gyerekével, ha ő már nem tud róla gondoskodni. ■ Varga Andrea
