Somogyi Hírlap, 2009. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

2009-02-13 / 37. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2009. FEBRUÁR 13., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP Segélyt kaptak, elsősegélyt adnak munkaláz-mérő Közfoglalkoztatás kórházakban, képzéssel, komolyan április 1-jétől Portástól buszkísérőig marcaliban a helyi Gamesz tudná a legtöbb munkát ad­ni: csapadékvíz-elvezetés, zöld területek karbantartá­sa, növényápolás, hegyi utak rendbetétele. Nem csak köz­területeken akadna tenniva­ló: munkaerőt kérhetnek az intézmények kézbesítésre, ta­karításra, szociális kisegítő munkára, de közfeladatot láthat el portás, kőműves vagy éppen buszkísérő is. Sü­tő László polgármester lakos­sági fórumokon is vázolta a lehetőségeket, köztük példá­ul az erdősítési program in­dítását. Azt is elmondta: sze­retnék, ha a jelenleg ismert szabályozási tervezet módo­sulna. A 95 százalékos tá­mogatást most csak bérre lehet használni. Azonban szükség lenne nyolc-tíz em­ber mellé egy-egy munka­vezetőre, illetve eszköz- és anyagvásárlásra is jó volna költeni. Mint amikor kerítés­festésben gondolkodnak, kell az ecset, a festék, ha erdősí­tésben, akkor csemetéket kell venni. - A pénz húsz-harminc százalékát kellene ilyen cé­lokra fordítani Ha erre a kormány nem hajlandó, két­ségesnek érzem a program sikerét, mert megint csak ar­ra korlátozódik majd, hogy például az árok szélén össze­szedjük a szemetet - tette hozzá Sütő László. ÓHATATLANUL FELMERÜL CtZ a kérdés is: lesz-e elegendő munka? Az érdekszövetség elnöke szerint kettéválnak majd a települések. A Mar­cali nagyságú vagy nagyobb települések ezt könnyen meg oldják. Azonban azok a kis­falvak, ahol sok a munka- nélküli, kínlódni fognak. - Célszerű lenne, ha nagy álla­mi cégek is megjelennének ezen a piacon, mint például a MÁV, az Autópálya-fenn­tartó, Közútkezelő - folytatta Sütő László. - Vegyük csak azt, hogy a fű az utak mellett nem évente egyszer-kétszer lenne lekaszálva, hanem többször. A vasutak mellett is folyamatosan lehetne takarí­tani. VIGMOND ERIKA (Folytatás az 1. oldalról) Segély helyett munkát! Az isme­rős, érthető okból megszületett szlogen tartalmát hónapokig ér­lelte, emésztette a közvélemény az elmúlt év végén. Több tele­pülés saját hatáskörben eljárva kötötte dolgos kezekhez a segé­lyezést. Akkor adott a köz pén­zéből, ha kapott is valamit a köz hasznára. A példa ragadós lett, miután napvilágot látott: mun­kával alig lehet többet keresni, mint segéllyel. Etnikai színeze­tet akkor csak halványan kapott a vita, de ma már képmutatás lenne elhallgatni: a dolgozó em­berek a cigányság munkavégzé­sét kevesellték. Azt nem tudni, és igazából nem is érdekes, milyen összeté­telű lesz a 800, egészségügyi ágazatban elhelyezkedő köz­foglalkoztatott. Azt igen, hogy néhány fontos kitételt tar­talmaz a felhívás. Bálint Attila mi­nisztériumi tanács­adó elmondta: a munkaügyi központok által re­gisztrált álláskeresői háttér kell hozzá. Nem fordulhat elő, hogy munkával rendelkező itt képez­ze magát tovább. Az is kizárt, hogy a magánszféra gyarapod­jon, hiszen csak önkormányza­ti, állami és egyházi, közfinan­szírozott, fekvőbetegeket is ellá­tó intézmény jelentkezhetett a felhívásra.- Fontos, hogy a közmunkára jelentkező, az intézmény és a munkaügyi kirendeltség együtt alakítják ki a közös jövőt - mondta Bálint Attila. - A kór­ház mint leendő foglalkoztató megismerheti a munkaerőt, és viszont. A program április elején kez­dődik, és az év végéig tart. Egy hónapos képzés után akár már az is elképzelhető, hogy a friss munkaerő a betegellátás speci­ális szakértelmet nem kívánó te­rületein dolgozzon kisegítőként. Az érettségivel rendelkezők ápolási asszisztensi, ápolói kép­zettségig is vihetik. Ez 2010-ben folytatódó OKJ-s, akkreditált képzéseket kíván. Erről beszélt Szabó Gyulá- né, a Kaposi Mór Oktató Kór- -ház ápolási igazgatója is kér­désünkre csütörtökön. Mint mondta, az ápolás komoly szak­Seg'esden 300 emberen kéne segíteni segély- lyel vagy köz­munkával. ma, 1200-1800 órás tanfolya­mokon oktatják.- A kórházunk hat-hat ápoló és ápolási asszisztens foglal­koztatására adta be a pályáza­tát - mondta Szabó Gyuláné. - A munkaügyi központ tájékozta­tása szerint az álláskeresők kö­zött megtalálhatjuk azokat, akikkel együtt szeretnék dol­gozni, illetve akiknek az esetle­ges továbbképzéséről is szó le­het. Ebben még vannak előt­tünk kérdőjelek. Segesd polgármestere nyitott minden olyan lehetőség előtt, amellyel az álláskeresők egyre növekvő táborán segíteni lehet. Bencze Imre azt mondta, úgy ér­zi, a kormány az önkormányza­tokra tesz további terheket ahe­lyett, hogy megoldást mutatna.- Két lehetőségünk van, vagy 20 százalékos önerővel segélyt fizetünk, és ennek nincsenek járulé­kos költségei, vagy ötszázalékos ön­erővel közmunkást alkalmazunk, akik­ről viszont nekünk kell gondoskodnunk, nekünk kell ellátni őket munkaruházat­tal, védőfelszereléssel - mondta Bencze Imre. A segesdi polgármester el­mondta: a gyakorlat azt mutatja, 30-40 közmunkásuk van, 90 na­pig tart az előírt foglalkoztatá­suk. Számításai alapján 120 kö­rüli közfoglalkoztatottat tudnak vállalni, rendszeres szociális já­radékot viszont már most is 150- en kapnak. Minderről közfoglal­koztatási terv készül, szociális kerekasztal tárgyalja, és egyez­tetnek a regionális munkaügyi központ kirendeltségével is.- Az sem kizárt, hogy év vé­gére háromszáz emberen kelle­ne segéllyel vagy közmunkával segítenünk - jegyezte meg a polgármester -, ami egy 2700 lelkes községben hatalmas szám lenne, hiszen már így is forráshiányosak vagyunk, az is­kolánknak például nem egészen 50 százalékát finanszírozza az állam. Nem panaszként emlí­tem mindezt, hanem tényként. Panasszal semmire sem me­gyünk, birkózunk a feladatok­kal, amíg az erőnkből futja... Segesden csütörtökön este közmeghallgatás után tárgyalta a település idei lehetőségeit a testület. ■ Balassa Tamás Jól sepernek. Most még a köztereken, évek múlva akár egy kórházban Is Rosszak a mutatók Csurgó térségében csurgó térségében - erről Ol­vasó Györgyné, a munkaügyi kirendeltség vezetője beszélt - 817-en állnak rajtra készen. A térség egyébként 2007-ig, más­fél éven keresztül volt Somogy leghátrányosabb helyzetű kis­térsége. Napjainkban 1799 ál­láskeresőt tartanak nyilván - minden másodiknak maxi­mum nyolc általánosa van -, 24,8 százalékos az álláskere­sési ráta, ami lényegesen rosz­szabb a régiós és megyei átlag­nál. A térség 18 településéből tizenkettő az országos átlagot meghaladja legalább 1,75-sző- rösen. Öt faluban 40,49 száza­lékos a munkanélküliség. Be­szédes adat: nincs a térségben olyan vállalkozás, ahol a fog­lalkoztatottak száma elérné a 250 főt Megtudtuk: a rendsze­res szociális segélyben része­sülők között három egyetemet végzett is van. varga andrea 3 JEGYZET KERCZA IMRE Ajándék a patikából szépen szaporodik a gyűj­teményem. Van már egy év­re is elegendő haj sampo­nom, az őszig biztosan kitart a mosogatószer is, színese­dik a tollgyűjteményem. Eb­ben a náthás időszakban di- rekt jól jön a papír zsebken­dő. A szél is hiába fújja ki a kezemet, van bőven kré­mem. És egyre több a jó ta­nács a fiókomban, valós és várható bajaim orvoslására. a gyógyszertárak ugyanis rászoktak az ajándékozásra. Azt is jelenti számomra ez-" az ajándékozási láz így az év elején, hogy több a pati­ka, s valamüyen módon meg akarnak fogni. Menek­vésem ugyanis nincs, mert a patikaszerekre, amelyek mellé az ajándékokat ka­pom, szükségem van. És azt megveszem bármilyen áron. Csak hát az ár... A gyógyszerek árának válto­zását nem lehet követni, nem is az a feladatom. De azt nem bánnám, ha az ilyen ajándékok árát levon­nák a gyógyszerekéből. Va­lamivel akkor olcsóbb len­ne, s nekem nem kéne rak­tározni a mosogatószert. recesszió van. És recesz- szióban ajánlani az árut kö­telező. Ezt tapasztalom má­sutt is: az év eleji leárazá­sok minden korábbit felül­múlnak. Ha végigmegyek az utcán, kiabálnak a kira­katból a sale-feliratok. Per­sze, ha magyarul írnák, azt is megérteném. De megér­tem azt is, hogy most, ami­kor mindenki arról beszél, hogy a hitelek drágulnak, nem szabad eladósodni, csökkenteni kell a vásárlást, megnézni, mire költjük a pénzt, versengjenek értem a kereskedők. Mert fogyasz­tó vagyok, potenciális vásár­ló. A boltban is, a patikában is. Azért jó lenne, ha úgy él­hetnénk, hogy a patikában kevesebbet kelljen költeni. még az ajándékról is le­mondanék. A miniszter szerint sikerintézmény a Kaposvári Egyetem megállapodás Lamperth Mónika a kutatóbázisra építő külföldi élelmiszer-előállítókat csábítana Somogyba Hiller István oktatási és kultu­rális miniszter egyenkénti meg­beszéléseket folytat a különbö­ző felsőoktatási intézményekkel. Ebbe a sorba illeszkedett bele csütörtöki látogatása a Kaposvá­ri Egyetemen.- Modern, dinamikus, inno­vatív egyetemet akarunk Ka­posváron - mondta Babinszky László, a Kaposvári Egyetem rektora. - Ennek szellemében alakítjuk át az oktatási struktú­ránkat. Olyan szakokat indí­tunk, amelyekre valóban szük­ség van. Csak így lehet az or­szágos és azon túli beiskolázá­sokat elérni. A kutatás és inno­váció területén megtaláljuk a kapcsolatokat a reál szférával. Nincs magas szintű oktatás ala­csony szintű kutatási eredmé­nyek mellett. A Kaposvári Egye­temen integrációs minőségbiz­tosítási rendszer is működik. Gazdálkodásunk stabil, nincs köztartozásunk, nincsenek kifi­zetetlen számláink, nincs likvi­ditási gondunk. Enélkül nem is lehetne tervezni.- A Kaposvári Egyetem a magyar felsőoktatás egyik si­keres intézménye - mondta Hiller István oktatási és kultu­rális miniszter. - Sikeres az * oktatásban, a gazdálkodásban B és a kutatás-fejlesztésben. ■$ Olyan felsőoktatási intézmény, | amely érti az idők szavát. A = magyar felsőoktatásban vala­Találkozó. Balról Babinszky László, jobbról Hiller István mikor a mennyiség volt a hí­vó szó, ma a minőség. Ezt a Kaposvári Egyetemen világo­san értik. Meghatározó az önálló szakmai arculat kiépí­tése. A párhuzamos képzések időszaka lejárt. Nem arra van szükség, hogy egy mintaegye­temnek sokféle lenyomata le­gyen, hanem arra, hogy meg­felelő irányok kerüljenek akk­reditálásra. A megfelelő irány pedig az, ahol a megszerzett diplomával el lehet helyezked­ni. A minőség legegyszerűbb fokmérője csak a munkaerőpi­ac ítélete lehet. Nagyra érté­kelem azt a törekvést, ami a kutatás-fejlesztésre, az inno­vációra, az oktatás és a kuta­tás összekapcsolására irányul. Lamperth Mónika országgyű­lési képviselő a továbblépéssel kapcsolatos megállapodást je­lentett be. - Az egyetem fejlesz­tése és a kutatás-fejlesztési ter­vek véghezvitele szempontjából fontos lenne, ha a kutatóbázis­ra alapozó élelmiszer-előállító cég települne a közeibe. Meg­egyeztünk abban, hogy napokon belül azokban az országokban, ahol tudunk olyan céget, ame­lyeket érdemes lenne megszólí­tani, elkezdem az ottani magyar nagykövet, gazdasági attasé megkeresését. Növelnénk az esélyét egy üyen cég Somogyba településének. ■ F. Szarka Á.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom