Somogyi Hírlap, 2009. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

2009-02-08 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 6. szám

2009. FEBRUÁR 8., VASARNAP 7 INTERJÚ műgyűjtő Övé a világ legnagyobb, magánkézben lévő Munkácsy-gyűjteménye: jelenleg 41 alkotás van a birtokában. Pákh Imre szerint bárhonnét előkerülhet lappangó Munkáésy-festmény. SOKSZOR BESZÉLGETEK MUNKÁCSYVAL zenetörténészt ábrázol, aki Munkácsy barátja volt. A fest­mény egy magyar aukciós ház közvetítésével került hozzám. Igazi műremek. Már be is illesz­tettük a Munkácsy-tárlatba.- Igaz, hogy a művek felkuta­tása azért is sürgető, mert a képek alapozásához hasz­nált bitumen lassan feloldja a színeket, és a képek besöté­tednek?- Ez egy létező probléma, de szerencsére a helyzet nem any- nyira rossz, mint azt sokan hi­szik. A bitumenes technika az 1800-as évek második felében volt divatos a festészetben, ám Munkácsy nem minden alkotá­sát készítette így. Ráadásul a bi­tumen anyaga sem volt mindig egyforma. Van olyan képe, amely teljesen megszáradt, és tudunk olyanról is, amelynek az alapozása még most is ned­ves és sötétedik. Ilyen például a New York-i könyvtárban látható Milton című festmény, amely­nek a megmentéséért komoly erőfeszítéseket tesznek. Ezt a folyamatot megállítani nem le­het, de jelentősen lassítani igen. Amerikában létezik egy társaság, amely kifejlesztett egy speciális eljárást a műtár­gyak öregedésének megakadá­lyozására. Az első amerikai zászlót is ők kezelték, és infor­mációim szerint egyes Mun- kácsy-képeken is kipipálják ezt a csúcstechnológiát.- Ön Torgyán József tanács­adója volt, és...- Ez nem igaz. Jóskának a ba­rátja voltam és vagyok, összejá­runk, sokat sakkozik a fiammal, mert hogy Torgyán kiváló sak­kozó. Olykor előfordult, hogy ad­tam neki tanácsokat, de nem voltam a tanácsadója.- Akkor fogalmazzunk úgy, hogy ön köztudottan jobbolda­li elkötelezettségű ember. Van­nak Magyarországon politikai ambíciói?- A mostani túlpolitizált lég­kör nem igazán vonz ebbe az irányba. Amerikában négyéven­te van 3-4 politikailag aktív hó­nap, a többi időben mindenki beáll a sorba', és teszi a dolgát. Az emberek elfogadják azt, akit a többség megválasztott. Itt ez nem így működik. Viszont nem mondanék igazat, ha azt állíta­nám, hogy egyáltalán nem ér­dekel a politika. Ha úgy alakul­na, hogy valamiben hozzá tud­nék járulni a jelenlegi rettene­tes helyzet javításához, akkor szívesen segítenék. Viszont ma még nem töltök itthon annyi időt, hogy ezzel kapcsolatban bármi konkrétumot tudnék mondani. trágyagyárai voltak. Jelenleg befektető biotechnológiai vál­lalkozásokban. Összesen 41 Munkácsy-festménye van, töb­bek között övé d Golgota című kép is, amelyért egyszer egy­millión! forintot kínáltak, de ő közölte: a kép - amely jelen­leg a debreceni Déri Múzeum­ban látható - nem eladó. Munkácsy sokkal többet jelent számunkra egy fes­tőnél - állítja Pákh Imre műgyűjtő. Szerinte a leg­híresebb magyar művész alkotásainak nemzetegye­sítő erejük van. Dián Tamás- Felvetődött már önben, hogy jó lenne találkozni Mun- kácsyval?- Nevetni fog, de a képei előtt elmélkedve gyakran beszélge­tek a mesterrel. Nézem az ecset­kezelését, és csodálom a fantá­ziáját: hogyan képes több mint száz év elteltével is elvarázsolni közönségét? Természetesen ma­gát az embert is szeretném meg­ismerni, és erre szerencsére van is esély: a Nemzeti Galériában ugyanis több mint ezer, Mun­kácsy által írt levelet őriznek. Ezeket a jobbára franciául és né­metül írt sorokat a címzetteken kívül még szinte senki sem ol­vasta. Másfél éve szerveztünk egy csapatot, amelynek az a fel­adata, hogy ezt az anyagot fel­dolgozza. Bízom benne, hogy erejük van. Művészetének meg­ítéléséről pedig csak annyit, hogy 2010-ben Bécsben állítjuk ki a képeit, de Amerikából és Moszkvából is érdeklődnek a tárlat iránt.- Azért a róla szóló irodalmi alkotások is nagyban hozzájá­rulhattak a festő mai rene­szánszához. Dallos Sándornak az Aranyecset és A Nap sze­relmese című könyve hekerült a legolvasottabb magyar köte­tek közé.- Ezek a művek kétségtelenül sokat lendítettek Munkácsy népszerűségén, de azért azt mindig el szoktam mondani, hogy ezek csupán regények. Akik ez alapján ítélik meg Mun- kácsyt, jó, ha tudják: a valóság­ban néhány dolog nem úgy tör­tént, mint ahogy azt a szerző le­írta. Például annak a gyönyörű bécsi szerelemnek a története, amely a könyv szerint a festő egész életére kihatott, teljes mér­tékben fikció. A császárváros­ban Munkácsy csupán egy lány­nyal ismerkedett meg, és hogy finoman fogalmazzak, ő sem volt egy szépség. Munkácsy élete során több mint hatszáz művet alkotott, de ezeknek alig a felét ismerjük. A képek többségét Amerikában kell keresni. sok olyan információra bukka­nunk, amely árnyalja a Mun- kácsyról kialakult képet. Azt például már most tudjuk, hogy a festő korántsem volt olyan visz- szahúzódó, magának való alkat, ahogyan azt sokáig terjesztették róla. A leveleiből kitűnik, hogy igenis élvezte az őt körülvevő pompát és fényűzést.- Az utóbbi három év alatt tizenhat magyar városban rendezett Munkácsy-tárlatot, s ezek több mint egymillió lá­togatót vonzottak. Miért Uyen fontos ő nekünk?- Mert szükségünk van a le­gendákra, és Munkácsy egy iga­zi magyar hős. A története is szinte mesebeli: asztalosinas­ként kezdte, és mire betöltötte a 40. életévét, az egész világot meghódította. Párizsban palotái voltak, királyok, hercegek keres­ték a barátságát, ő volt minden idők legjobban fizetett élő festő­je. Nem csoda, ha büszkék va­gyunk rá. Néha elvegyülök a lá­togatók között és hallgatom, mi­ről beszélnek egymás között. Ez alapján mondhatom, hogy Mun­kácsy alkotásainak a szó legiga­zibb értelmében nemzetegyesítő- Ön egyszer azt mondta ma­gáról, hogy nem gyűjtője, ha­nem csupán vásárlója a ké­peknek. Mit értett ez alatt?- Azt, hogy nem vagyok mű­értő. Ha valami megtetszik, ak­kor konzultálok a szakértőim­mel, s ha az ő véleményük egy­becseng az enyémmel, megve­szem a kérdéses műalkotást. Gyűjtő az, aki 120 évvel ezelőtt vásárolt Munkácsyt, vagy aki manapság vesz kortárs alkotá­sokat. Az ő esetükben persze majd csak az unoka tudja meg, hogy mennyit ért a nagypapa megérzése.- Hallottam olyanokról, akik ki sem csomagolják a megvá­sárolt képet. Ön hol tartja őket?- Ha éppen nincsenek kiállít­va, akkor otthon, a falon. Fest­mények között élek. Ebből talán már az is leszűrhető, hogy nem befektetési céllal vásárolok, in­kább az érzelmeim vezérelnek. Nem a mennyiségre, hanem a minőségre törekszem, és ez a Munkácsy-képekre is igaz. Van olyan festménye, ami eladó, mégsem akarom megszerezni. Máskor viszont egy egyszerű ta­„Nem a mennyiségre, hanem a minőségre törekszem, és ez a Munkácsy-képekre is igaz.” nulmányáért minden követ rát. Ezért vettünk Budapesten Pákh Imre a héten mutatta be a nemrégiben előkerült férfiportrét megmozgatok.- Önről nagyon keveset tudni. Hogyan jutott el odáig, hogy ma a legnagyobb, magánkéz­ben lévő Munkácsy-gyűjte- mény birtokosa?- Munkácson születtem, akár­csak a festő. Egyetemistakorom­ban megismerkedtem egy ameri­kai lánnyal, elveüem, így sikerült kijutnom az Egyesült Államokba. Eleinte üzletkötőként dolgoztam, aztán ásványokkal és fémekkel kereskedtem, majd idővel műtrá­gyagyáraim lettek. A feleségem, aki Abraham Lincoln távoli roko­na volt, rengeteget segített nekem a beilleszkedésben és az érvénye­sülésben. Tizenhét évig éltünk együtt, majd ő megbetegedett és meghalt. 1996-ban nősültem új­ra, van egy 12 éves fiam, Sanyi- ka és egy 9 éves lányom, Betty. Amerikában élünk, de minden nyáron hazajövünk hosszabb időre, hogy itt szívják magukba a magyar nyelvet, az itteni kultú­is lakást.- Mi keltette fel az érdeklődé­sét a Munkácsy-képek iránt?- Volt a családunkban egy Munkácsy-rajz, aminek a törté­netét már nem tudom. Talán a festő egyik hazalátogatása során került Munkácsra, de az is lehet, hogy akkor, amikor sok alkotását összegyűjtötték, hogy múzeumot hozzanak létre belőlük. Ez köz- vetienül az első világháború előtt történt, s a terv végül is meghiú­sult. A lényeg az, ez a rajz volt az alap, amikor pedig Amerikába költöztem, feltűnt, milyen sok lappangó Munkácsy-festmény létezik. A 90-es évek elején piac­ra is került jó néhány, én pedig, ahogy mondani szokták, bevásá­roltam belőlük.- Nemrég alapítványt hozott létre, többek között a lappan­gó Munkácsy-képek felkuta­tására. Sok az elveszett fest­mény?- Munkácsy élete során több mint hatszáz művet alkotott, de ezeknek alig a felét ismerjük. A képek többségét amerikai gyűjtők vásárolták meg, vagyis nagy eséllyel a tengerentúlon kell kutatni a nyilvánosság szá­mára elveszett képek után. De bármikor, bárhonnét előkerül­hetnek Munkácsy-alkotások. Nemrég például egy francia auk­ciós ház kínált egy olyan portrét, aminek a létezéséről senki sem tudott. Ez egy Adolf Julién nevű Névjegy 1950.június 28-án született Munkácson. A Szentpétervári Egyetemen arab szakos diplo­mát szerzett 1972-ben, majd 1974-ben az Egyesült Álla­mokba költözött. A New York-i Egyetemen 1979-ben szerzett közgazdász diplomát, 1988 óta vállalkozó. Eleinte üzlet­kötőként dolgozott, majd mű­

Next

/
Oldalképek
Tartalom