Somogyi Hírlap, 2009. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

2009-02-07 / 32. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2009. FEBRUÁR 7., SZOMBAT 13 PORTRÉ Elménk fogságában éljük életünket keleti bölcs Napkelettől napnyugatig járt a tanító, aki végül Siófokon talált otthonra Dicsőfi Endre a keleti tanok alapján azt mondja: velünk magyarokkal is az a baj, hogy nem éljük meg teljességgel az életet. Ebben a tekintetben bőven van mit tanulnunk a világ túlsó felén élőktől FOTÓ: GÁTI KORNÉL Gondolatébresztő beszél­getés. Leginkább így jelle­mezhetném azt a másfél órát, amit Dicsőfi Endre orvos, természetgyógyász, író, költő, tanító társaságá­ban töltöttünk. S hogy mi a tanítás? Éljük meg az élet teljességét. Kolumbán Tünde Napkelettől napnyugatig bejárta a világot, mígnem Siófokon tele­pedett le Dicsőfi Endre, aki - hogy csak egy széles körben is­mert tanítását említsem - elhoz­ta Magyarországra az egyik leg­népszerűbb masszázstechnikát, a thai masszázst. A sokoldalú ember jógát, keleti mozgáskul­túrát és életfilozófiát tanít ne­künk, a 90 százalékban nega­tívnak mondott magyaroknak, hogy életünkben a napi küzdel­mek mellett vagy helyett megél­hessük a testi és szellemi teljes­séget, az elme szabadságát. Szombat délutánonként la­kása ajtaja nyitva áll azok előtt, akik tanulni, változtatni akar­nak, vagy egyszerűen csak el szeretnének csendesedni. Két­kedve kérdezem, hogy csak úgy bejelentkezés nélkül jön, aki csak akar? Dicsőfi Endre szá­mára azonban ez a világ legter­mészetesebb dolgának tűnik, hogy az otthona közösségi térré alakul mindenféle kényszeres előjegyzés nélkül. A beszélgetés kezdetén arról beszél, hogy az emberek több­sége saját elméjének fogságá­ban él. Elmeséli, hogy a keleti topmendzserek akár fél évre is képesek hátat fordítani a Rolls Roysokkal és egyéb státusz­szimbólumokkal körbebástyá- zott anyagiasuk világnak, és ha besokallnak, beköltöznek egy buddhista kolostorba, ahol ko­paszon, mezítláb élik a minden­napjaikat, meditálnak és meg­tisztulnak. Ezzel szemben a világ másik felén, például nálunk, hiába megy el bárki kéthetes kikap­csolódásra a földi édennek is nevezhető turistaparadicso­mokba, akkor sem képes ki­kapcsolni. - Idehaza ez nem megy. A Kádári szellemi eltu- nyulás helyett bejött a globa- lista elnyomorodás, és tulaj­donképpen ennek a válságát él­jük. Nem gazdasági válság van, hanem tudati. Az ember illúziókban él, amiket elfogad realitásnak. Pél­dául, hogy a pénznek van rea­litása, pedig nincs - mondja Dicsőfi Endre. A tanító szerint nagy baj, hogy az anyagit nem követte szellemi globalizáció, ami annyit tenne, hogy meríte­ni lehetne az egész emberiség szellemi anyagából. - Mi min­dig abban gondolkodunk, hogy az egyik kizárja a másikat. Ha én keresztény vagyok, nem lehetek buddhista. De va­jon miért ne lehetnék? A keresz­ténység miről szól: a szeretetről, a buddhizmus pedig a megvilá­gosodásról. A szeretetben meg­világosodunk, és kész - hang­zik a határozott válasz. Ez a faj­ta globalizáció egyébként Di­Tovább él jól a jógázó dicsőfi endre sokat tapasz­talt ember. 1969-ben hagyta el Magyarországot, mert megunta a gulyáskommu­nizmust. Németországban telepedett le, majd bejárta a világot: élt többek között Athoszban, a görög szerzete­sek között is, ahová egy id& ben még nőnemű kecskét sem engedtek be. A ‘90-es évek elején tért vissza Ma­gyarországra, azóta az ag rármémöki és orvosi diplo­mával bíró férfi önismereti és szellemi hagyományokkal dolgozó csoportokat vezet és oktat Több mint 150 jóga- ászanát, gyakorlatot ismer, és úgy tartja: aki jógázik, nemcsak hosszabb, de mi­nőségibb életre is számíthat. csőfi Endre lakásában tökélete­sen nyomon követhető, ahol jól megfér egymás mellett a keresz­tény ikon, a buddhaszobor és az egyiptomi papirusz. Dicsőfi Endre úgy látja: az, hogy a magyarok meglátása szerint betegek, annak is be­tudható, hogy nem vagyunk hajlandóak tanulni. Pedig az, hogy miként éljük meg teljes­séggel, boldogan az életet, elsa­játítható tudomány. Csakhogy mi konokan ellenállunk a taní­tásnak, s emiatt a teljes élet helyett kialakulnak bennünk a függőségek. Dicsőfi a taoiz- mus tanítását idézi: amíg vala­ki fiatal, nem érdekli a tao, amikor középkorú, nincs ideje a taóra, mire idős lesz: nincs ereje hozzá.- így van ez valahogy nálunk is. Nincs időnk elcsendesedni. Először csak a ballagáson, majd az érettségin akarunk túl lenni, ami után úgy gondoljuk: hogy vár ránk a nagy szabad­ság. Aztán jön az egyetem, ami még nagyobb kihívás, majd ha azt elvégeztem, akkor érkez­nek a gyerekek, akiket fel kell nevelni. Akkor azt mondjuk, hogy na, majd ha nyugdíjba megyek. De addigra az ember egy roncs... Thalföldön élt a legszívesebben a siófoki világutazó, aki a gulyáskommunizmus elől ment el itthonról Igyekeznek megelőzni a méhnyakrákot Méhnyakrák-megelőzési prog­ram indult hazánkban a Honvé­delmi Minisztérium (HM) támo­gatásával. Európában minden 18. percben meghal egy nő méh­nyakrákban. Becslések szerint évente közel 60 ezer új méh­nyakrákos esetet diagnosztizál­nak - tájékoztatott a szaktárca. Hazánkban az elmúít időszakban ötszázan haltak meg méhnyak­rákban évente. Ezért a HM fővéd­nökségével megelőző programot szervezett a honvéd önkéntes kölcsönös kiegészítő egészség- biztosító pénztár. A pénztártagok, valamint közeli hozzátartozóik szűrőprogramokon vehetnek részt, illetve védőoltásokat igé­nyelhetnek. ■ Harsányi M. Gőzmalomban a tepsivárról régészet Kiállítóhelyet keresnek a helytörténetnek Két évvel ezelőtt helytörténeti szakkör alakult Batéban, ma már honismereti egyesületként működik. Több ezer helytörténe­ti tárgyat, rengeteg fotót és doku­mentumot szedtek össze Baté múltjából. - Valahogy elszoktak az emberek a kultúrától - mond­ta Rántás Béla, az egyesület el­nöke. - Kísérte is némi gáncsos- kodás a kezdeti lépéseinket, de már az első kiállításunkkal sike­rül meggyőzni a kétkedőket. Batéban egykor sokan foglalkoz­tak kendertermesztéssel. A gé­peket sikerült megmentenünk, most állandó kiállításhoz kere­sünk helyet. A régi gőzmalom al­kalmas lenne erre a célra. Birto­kunkban van egy 1950-ben ké­Kántás Béla: elszoktak mára az emberek a kultúrától Batéban is szült film, ami az akkori Batét mutatta be. A vetítéskor igencsak elérzékenyültek az idősek, hi­szen saját magukat látták vi­szont. A falunak a középkorban vára is volt, a „tepsivár”. Szinte minden építkezéskor kerül elő a földből cserépdarab, régi pénz, hálósúly. A vár helyét tudjuk, de még nem tárták fel, talán egy­szer majd sikerül. Szeretnénk Baté monográfiáját kiadni, a kéziratot Czéh Ernő készítette, 1996-ig követte nyomon a tele­pülés mindennapjait. Nemcsak kiadni akarjuk a munkáját, ha­nem folytatni is. Tervezünk még múzeumlátogatásokat is, mind­ez az érdeklődők száma mellett pénzkérdés. ■ F. Szarka Ágnes Színre lépett 3Z Új Toyota. Pénteken mutatták be a harmadik generációs Avensist a kaposvári KOTO Autóházban. Kétfajta karosszériával gyártják a középkategóriás járművet. Három-három benzines, illetve dízelmotorral készítik a modellt

Next

/
Oldalképek
Tartalom