Somogyi Hírlap, 2009. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-31 / 26. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2009. JANUAR 31., SZOMBAT 3 MEGYEI KÖRKÉP Járás tanácsa: jobban járnánk? ügyes hivatalok Egyszerre működik pazarul és pazarlón az önkormányzatiság (Folytatás az 1, oldalról) Háromezermilliárd forintnál töb­bet költ a magyar állam a helyi önkormányzatok működésére. A helyi közigazgatás rendszere azonban legalább ennyire a fel­adatokról szól. Forrásunk azt mondja: csak a települési ügyin­tézés lelkeinek-motorjainak, az olykor egyedüli értelmiségi jegy­zőknek háromezer államigazga­tási hatáskörük van. A kis falvak­ban nincs rá se kapacitás, se szaktudás, hogy egyebek között építéshatósági és környezetvédel­mi feladatokat magas szinten szervezzenek. Kétharmados par­lamenti többség híján a kormány a kistérségeken kezdett önkor­mányzati reformba. Ösztönző normatívákkal bírta rá a telepü­léseket a közös fel­adatellátásra. Bezeréti Katalin polgármester, a ti­zenhárom települést felölelő balatonföld- vári társulás elnöke kérdésemre kedvező tapasztalatokat sorol.- A szociális szolgáltató köz­pont a családsegítő, gyermekjó­léti, házigondozási feladatokat közmegelégedésre ellátja, és eb­ben könnyű volt társulni, mert a normatívákból fenntartható a há­lózat - mondja a polgármester. - A labort és az éjszakai orvosi ügyeletet települési hozzájárulás­sal tartjuk fönn, ezek is jól mű­ködnek. Bálványosról nem kell Siófokra menni vérvételre, a nő­vér leveszi, elviszi a laborba: egy nap alatt megvan az eredmény. Az elnök szerint a társulások kritikus pontja mindenütt az ok­tatás, ami annál drágább, minél kisebb a település. Mindenki at­tól retteg, az ő iskolája megszű­nik, de nem így van. Az intéz­mény önálló egység marad, kö­zös pénzügyekkel, közös tanter­vekkel, a pedagógusoknak is át- járhatóan.- Szerintem egyébként nem az önkormányzatok száma sok, egy pár fős testület finanszírozása nem tétel, főleg hogy sok helyütt lemondanak a tiszteletdíjról - mondja Bezeréti Katalin. - A hi­vatal viszont sok: lélekszámhoz kötött határt kellene szabni, hol lehet önálló intézmény. Körjegy­zőséget sem ésszerű 2-3 telepü­lésnek alkotni, többnek kellene. Somogy aprófalvas szerkezete miatt a tekintetben szerencsés, hogy a kis falvak olykor kénysze­rűen ugyan, de bátrabban társul­nak. Óvatosak is, beszélgetnek, hogy lehetne jobban csinálni. Meghatá­rozhatják, hogy a fa­lugondnok segítsen az ügyintézésben, vagy hogy készpén­zes adóbefizetés révén ne kelljen a szomszéd falu postájáig menni. Minden párbeszéd kérdése, ami azonban olykor a süketek párbe­széde: ekkor uralkodik el a poli­tika.- A színvonaljavulásnál és ésszerűbb gazdálkodásnál néhol fontosabb a politikacsinálás - mondja Takács János zimányi polgármester. - Pedig az* össze­vonás vagy a társulás szakmai feladat, hatékonysága és szaksze­rűsége lemérhető. A szociális ügyeket például a lakossághoz közel kell intézni, hi­szen itt fontos az ember- és a hely­ismeret. Nem lehet utaztatni se­gélyért a szűkölködőt, emeli ki szakértőnk. ■ Balassa Tamás ■ A társulások tudnak adni megfelelő szakértelmet. Hivatalos csatorna. 211 település már körjegyzőségben lát el feladatokat Kevés vétlen tévedés ELŐFORDULT MÁR SOMOGYBÁN, hogy nem létező szociális intéz­ményi gondozottak után igé­nyelt normatívát önkormányza­ti intézmény. A bevételek alap­jául szolgáló adatközlésben szakmai hiba még ma is előfor­dul, hiszen a jogszabályok és ágazati rendelkezések együttes értelmezése nem mindig sike­rül, szándékos tévedésre, trük­közésre azonban nem utalnak jelek. Lábadiné Csaba Anikó, a pécsi regionális igazgatóság he­lyettes vezetője szerint ez nagy bátorság lenne, a pontos köz­léstől számítva ugyanis kama­tot kell fizetni az alap nélkül felhasznált közpénzért. A törvény az elmúlt évtől köte­lezi a Magyar Államkincstárt az önkormányzatok helyszíni vizsgálatára. A 400 millió fo­rint fölötti költségvetésű telepü­léseken az állami támogatási jogcímek felét nézték át tavaly. Idén az arány nincs meghatá­rozva. A 400 milliósnál kisebb büdzsék fölött rendelkező tele­püléseket legalább négyévente vizsgálják, visszamenőleg is. Önkormányzati kiadás Lélektani határ 1000 lakosnál: már csak harmincnégy önálló polgármesteri hivatal van Somogybán AZ ÖNKORMÁNYZATOK KONCENTRÁLTSÁGÁT JELZŐ MUTATÓK A KÜLÖNBÖZŐ ORSZÁGOKBAN Ország Cseh Köztársaság Lakosság (millió fő) Települési önkormányzatok száma Egy települési önkormányzatra jutó lakos (ezer fő) 10,3 6237 1500 Magyarország 10,2 3175 3 100 Horvátország 4,8 542 8 000 Svédország 8,9 286 30 900 Nagy-Britannla 58,7 491 . 118 503 Zimány is betársult ZIMÁNY ÉS ORGI ez évtől a Magyaratád-patalomi kör­jegyzőségbetagozódott. A zimányiak már átéltek ha­sonlót, amikor Orcihoz csat­lakoztak. Takács János pol­gármester szerint a fogadta­tás jó. Maradt a faluban ügyintéző, van ügyfélfogadá­si rend, így nem kell utazni­uk a lakosoknak. Tagóvodá­juk pedig az igalihoz tár­sult: ezzel évi ötmillió forin­tot takarítanak meg. AZ ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMA a demokratikus átalakulással magyarázható: az önállóság nagy kincs volt a tanácsi rend­szerben nélkülöző vagy éppen kisemmizett falvaknak. De ha­mar kiderült: a hitelek támasza után önálló lábra állt piacgaz­daságban a közfeladatellátás ésszerűsítést igényel. A harma­dik köztársaság első szabad vá­lasztása óta a somogyi települé­sek száma az elválásokkal va­lamelyest nőtt. Körjegyzőség ak­kor 57 működött, ma 75 van, 211 településsel. Az önálló hi­vatalok száma ma már csak 34 a megyében. Közigazgatási szakértőnk szerint a lélektani határ 1000 lakos körül lehet. Ez elég a nagyság érzéséhez, de kevés lehet a hatékonysághoz. másik kérdés, kell-e ennyi ön- kormányzat? Európa legtöbb országában több lakos jut egy választott döntéshozó testületre. Az államberendezkedés kultu­rális hagyományaival számolva is szembetűnő: Magyarország az „élmezőnyben” van. Somogy még inkább: a magas település­szám és a viszonylag alacsony népsűrűség miatt nálunk 1326 lakos jut egy önkormányzatra. JEGYZET Tanuljuk a demokráciát tanuljuk a demokráciát - általánosságban így véleke­dett egy szakember a köz­élet szereplőinek és a médi­ának a viszonyát elemezve. a demokráciában alapve­tő, pártatlan és a tényeket szem előtt tartó tájékozta­tást ismerjük el azzal: tudo­másul vesszük, hogy a hír­adások jó ideje nem a „Min­den nagyon szép, minden nagyon jó...” kezdetű, össze­tett mondat különböző kife­jezésmódjait jelentik. Tanul­juk a demokráciát, amikor természetesként éljük meg, hogy ugyanazon hír elolva­sása után az egyik ember elismerően csettint; míg a másiknak fülét-farkát be- húzva-kell magyarázattal szolgálnia. És mindezt hol­nap fordítva. Tanuljuk a de­mokráciát, amikor megért­jük: a hír szerzője nem „szeret vagy nem szeret” já­tékot játszik, hanem kívül­állóként tolmácsol látotta­kat, hallottakat és amit ta­pasztalt. tanulja a demokráciát a hír szerzője is, akinek a szakma szabályait szem előtt tartva a fent részletezett tájékozta­tás elvei szerint kell működ­nie. Tanulja a demokráciát akkor is, amikor tudomásul veszi: a vélemény szabad. Bármely kisváros polgár- mesterének, alpolgármeste­rének lehetősége van hosz- szasan fejtegetni: nem szeret bennünket a gonosz megyei lap, mert foglalkozott bizo­nyos témákkal és idézett a mienkkel ellentétes nyilat­kozatokat. Bárki állíthatja: szüntelen „heccelés” zajlik, mert jegyzetírók felemleget­tek egy gépkocsibeszerzést vagy papírra vetették: van, ahol mostohagyerek a kul­túra. Jegyzetírók, akiknek véleménye ezen az egy ha­sábon ugyanolyan szabad, mint bárki másé. tanuljuk a demokráciát! Ne vegyük el senkitől, amit ma­gunk sem szívesen adnánk! Ugrott a támogatás: négymilliós bodrogi pulyka-bukta gazdaság Kimerült a központi keret, a gazdák hoppon maradtak, attól félnek, hogy nem tudnak fizetni Csaknem négymillió forintot bu­kott egy bodrogi pulykatenyész­tő. Végh János támogatást kért, de elutasítást kapott. A család élete romokban hever. Utolsó re­ményük a fellebezés. A jövő hé­ten ismét próbálkoznak a Mező- gazdasági és Vidékfejlesztési Hi­vatalnál (MVH). Állatjóléti támogatást igé­nyelt a bodrogi agrártermelő. Abban bízott: megkapja azt, amit korábban ígértek. Az MVH a héten azonban elutasító hatá­rozatot postázott Bodrogra. Eb­ben az áll: az országos keret ki­merült.- Gyalázat, ami a mezőgazda­ságban van - adta ki mérgét Végh János. - Az ősszel 2,3 mil­lió forint támogatásra számítot­tam, ám az MVH egy fillért sem utalt ki. A héten 1,6 milliós ké­relmünket utasították el. Elfo­gyott a központi pénz, s ez rög­tön azt jelenti: a magunkfajta termelők elesnek mindenféle segítségtől. Két felújításra szoruló istálló a falu szélén: ezekben tartják a pulykákat. A tető több helyen beomlott, elkelne a cserepezés, a rosszul szigetelt épületből dől a meleg. A telepre vezető út alig járható. Talpunk alatt fröcsögött a sár. A havas-latyakos udvaron nemrég az állatszállító teherau­tó is megsüllyedt.- Támogatás nélkül kilátásta­lan a helyzet - így Végh János. Drága erőgépekre nem futja, a jó barát viszont mindig segít a szállításban Kimerült a keret A SZAKTÁRCA tavaly 10 mil­liárd forintot különített el az állatjóléti támogatásra - közölte Baranyai Sándor, az MVH vezetője. Egymilliárd 47 millió forint jutott a puly­katartók támogatására. So­mogybán 137 kérelem érke­zett a hivatalba. Nyolcvan igénylést elutasítottak: ezek között 70 pulykatartó volt.- Szükség van az anyagi se­gítségre - emelte ki. - A szaktárca a terméktanács­csal együtt a források bizto­sításán dolgozik.- Pedig nem sokmilliós terepjá­róra vágyom, és nem is a kocs­mában vertem volna el az álla­mi adományt. Húsz éve gazdál­kodom. Az utolsó fillérig a telep fejlesztésére költöttem volna a támogatást. Etetőt, kazánt, ven­tilátort szeretnék vásárolni. Nem tudom, hogy enélkül med­dig húzzuk ki. Kétséges, mit hoz a jövő. A férfinak két fia van: a kisebbik Írországba költözött. A nagyob­bik még bírja a leterhelést. Ap­jával együtt látja el az állatokat. Már amíg pulykáznak. Végh János eldöntötte: felle- bezést nyújt be a hivatalhoz. Úgy érzi: ez az utolsó dobása. ■ Harsányi Miklós

Next

/
Oldalképek
Tartalom