Somogyi Hírlap, 2009. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
2009-01-25 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 4. szám
5 2009. JANUÁR 25., VASÁRNAP SZTORI Meg kell küzdeni a frekvenciákért rádiók A Danubius és a Sláger pályázatra kényszerülhet, a pártok az Alkotmánybíróságra várnak A frekvencia állami tulajdon, és szép bevétele van belőle A (RÁDIÓ)FREKVENCIÁK - els& sorban gazdasági jelentőségük miatt - kizárólagos állami tulajdonban vannak. Az állam gazdálkodik velük. A frekvenciasávok felosztásának szabályait kormányrendelet határozza meg - összhangban a nemzetközi szerződésekkel és EU-joggal. A kormányrendelet mellékletét képezi egy felosztási táblázat, ami meghatározza, mely frekvenciasávok használhatók polgári vagy közös - polgári és nem polgári - célokra (műsorszórásra, órajelsugárzásra, rádiónavigációra stb). A kormánynak legalább háromévenként felül kell vizsgálnia a felosztást RENDELET HATÁROZZA meg a három frekvenciaelosztási módot Ezek: az érkezési sorrend, a pályázat és az árverés. Előbb frekvenciakijelölés szükséges, majd rádióengedély. A rádió- engedély legfeljebb öt évre szól, és meghosszabbítható. A jogi vita most arról szól, megy-e ez pályázat nélkül is. tendert a frekvenciaszerződés lejárta előtt 18 hónappal meg kellett volna hirdetni. Mivel az ORTT pályáztatási jogát egy időre felfüggesztették, ez nem történt meg, s most irreálisan rövid idő alatt akarnak döntést hozni.” Heal Edina elmondta: a jelenlegi helyzet hatása már a mindennapokban érezhető. Nehezebben tudnak hosszú távú együttműködést kialakítani üzleti partnereikkel, s a hirdetők is érezhetően elbizonytalanodtak. „A világ számos országában eladják a frekvenciát, s amíg a rádió törvényt nem sért, hagyják dolgozni” - jelentette ki. Szűkszavúbb volt Tiszttartó Titusz, a Danubius Rádió program- és marketing vezérigazgató-helyettese. Kijelentette, hogy szerintük a helyzet háromféle módon rendeződhet: dönthet úgy az Alkotmánybíróság, hogy nem osztja Sólyom László köz- társasági elnök aggodalmait, és az elfogadott törvénymódosítás mégis hatályba lép. Pályázat útján is kijelölheti az ORTT a frekvencia használóját, vagy a parlamenti döntéshozóknak sikerül megállapodniuk egy új médiatörvényben. „Mi mind a három verzióra szakmailag felkészültünk - jelentette ki. - Bárhogy is alakuljanak a dolgok, hosszú távra tervezünk, és hiszünk abban, hogy ott leszünk az éterben.” sága 2009. november 19-én lejár, a médiatörvény pedig kötelezi az ORTT-t, hogy amennyiben egy lejáró jogosultság megújításának nincsen helye, tizenkét hónappal a lejárat előtt tegyen közzé nyilvános pályázati felhívást” - mondta az elnök. Ez alapján Majtényi szerint nem lehet vitás, hogy ez a rendelkezés érvényesítendő a két országos rádiós frekvencia hasznosítása ügyében is. De miért nem hajlandók erre a pártok delegáltjai? A rádiókat akarják előnyökhöz juttatni annak ellenére, hogy e próbálkozásukat Sólyom László megakasztotta? Vagy éppen a törvényességet tartják szem előtt? Szalai Annamária, az ORTT fideszes delegáltja szerint most egyértelműen a törvényalkotók térfelén van a labda. A kurátor úgy gondolja, a jelenlegi helyzetben, amikor a köztársasági elnök az Alkotmánybíróságnak véleményezésre küldte a média- törvényt, a jogai- kalmazó - vagyis ®" a testület - nem tud jó megoldást. Ezért is döntött úgy nemrégiben az ORTT, hogy az Alkotmánybíróság döntéséig nem M t •— Boros Lajos, Bochkor Gábor és Voga János egy külső helyszínen ír ki pályázatot. Szalai Annamária kifejtette: a hatályos törvény nem igazít el a kérdésben. A kurátor, aki egyébként pályáztatáspárti, hangsúlyozta, nincs arra szabály, mi történik akkor, ha egy rádiónak az ötéves hosz- szabbítás után lejár a frekvenciaengedélye. Szalai azt tartaná a legjobbnak, ha az Országgyűlés új médiatörvényt alkotna. Ezzel egyébként nem is kell megvárni az Alkotmánybíróság határozatát. „Egyelőre várni kell, hátha a közeljövőben dönt az Alkotmánybíróság, de azért túl hosz- szú ideig nem lehet hezitálni” - mondta lapunknak Gyuricza Péter, akit az MSZP jelölt az ORTT- be. Gyuricza szerint január végéig, február elejéig érdemes várni az Alkotmánybíróság döntésével, utána viszont át kell gondolni, mit tehet a testület. Ha sokáig nincs döntés, ki kell írni a pályázatot, persze számolni kell azzal, hogy ezt az alkotmánybírósági határozat felülírhatja. Maguk a rádiók természetesen a pályázat nélküli hosszabbításnak örülnének, annál is inkább, mert az Est Media bejelentette: szívesen elindulna az egyik frekvenciáért, ha megpályáztatnák. „Őszintén szólva nem tudom elképzelni, hogy a Sláger Rádió eltűnjön a magyar médiapiacról” - jelentette ki Heal Edina, a kereskedelmi rádió vezérigazgatója. Mint mondta, ha ez mégis megtörténne, az rossz üzenet lenne a befektetőknek, hiszen azt látnák, hogy 12 év után, amikor a vállalkozásba tett pénz kezdene megtérülni, az állam partvonalon kívülre helyez egy céget. „Természetesen mi is hívei vagyunk a piaci versenynek, de erősen kérdéses, hogy a jelenlegi helyzetben le lehet-e vezényelni egy átlátható, tiszta és jogszerű pályázatot - mondta. - Ezt a Pályázat továbbra sincs, de elképzelhető, hogy novembertől elhallgat a Danubius és a Sláger Rádió. Ha jön más adó jobb ajánlattal, új műsorok születhetnek. Ambrus Vilmos -Dián Tamás-Vég Márton Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) elnöke tovább harcol saját testületének tagjai ellen. Majtényi László továbbra sem érti, miért nem hajlandók a pártok által delegált tagok kiírni a pályázatot a Danubius és a Sláger Rádió frekvenciájára, holott ez törvényi kötelezettség lenne. „A következő, februári testületi ülésen is ott lesz a frekvenciapályáztatás ügye. Nem vagyok jós, de remélem, hogy a bizottság megváltoztatja korábbi döntését” - mondta lapunknak Majtényi László. Az elnök tovább-J ra is fenntartja különvéle- ■ ményét, amelyben törvény- ■ sértőnek nevezte a testület- ■ nek azt a határozatát, ami- ■ nek értelmében a Sláger és i!‘ a Danubius frekvenciáinak I megpályáztatását elhalaszt- ják. Ezt azzal indokolta, hogy V a médiatörvény módosítását a ™ köztársasági elnök nem írta alá, hanem véleményezésre megküldte az Alkotmánybíróságnak. így nem léphetett hatályba az a módosítás, amely szerint a két nagy rádió pályázat nélkül újabb öt évre megkapta volna a frekvenciát. Majtényi szerint a hatályos jogszabályok alkalmazására köteles állami szervek, köztük az ORTT törvényes döntést kizárólag a média- törvény hatályos rendelkezései szerint hozhat. „Az országos rádiós frekvenciákkal jelenleg rendelkező Danubius és Sláger Rádió műsorszolgáltatási jogosultEzerkilós kölyöksztárok az állatkerti rinocéroszok között gondoskodó gondozó Easy boy, Lulu, Layla és Lisimba mellett Czifra Péter is fontos tagja az orrszarvúcsaládnak A budapesti állatkertben a hét közepén és az eső ellenére is többen ácsorognak Lisimba kifutója előtt. Az orrszarvúbébi még csak három hónapos, de már 250 kilós, ezért ha jókedvűen is, de lomhán játszadozik édesanyja mellett. Szüvát és narancsot kapott reggeli után, ez a nagy öröm oka. A két és fél mázsás „apróság” az állatkert orrszarvúcsaládjának negyedik tagja. Testvére, Layla is híres lett, mert az első olyan orrszarvú volt a világon, amely mesterséges megtermékenyítés után egészségesen született. „Layla a napokban lesz kétéves, már több mint két tonna, de még gyerek - mondta Czifra Péter, a Fővárosi Állat- és Növénykert állatgondozója, aki az anyja helyett nevelte fel Laylát, és most a kis Lisimbáról is gondoskodik. - Laylát gyakorlatilag a születésétől fogva én neveltem. A patásoknál előfordul, hogy az első elléskor az anya nem fogadja el az utódot, ezért kellett segíteni. Layla, amikor formában volt, több mint negyven liter tejet ivott meg egy nap. Születésekor két hétig haza se mentem, nak bújni, mint egy cica. Persze egy cicánál veszélyesebbek: például a nagyoknak csak a fejük több száz kilót nyom, tehát ha az ölembe hajtanák, eltörne a combcsontom. Egy kifejlett példány ugyanis úgy 2,5-3 ezer kilós. Ezért persze elég lassú moz- gásúak, de ha látom, hogy valamitől megijednek vagy idegesek, helyből kiugrók a kerítésen. Amióta egyébként a kis kölyök megszületett, a nagyok is népszerűbbek lettek. Akik annak idején eljöttek megnézni Laylát, rendszeresen visszatérnek.” Czifra Péter nem csak gondozója volt Laylának, szinte születésétől anyja helyett nevelte fel az orrszarvút Lisimba a legfiatalabb kedvenc beköltöztem az állatkertbe, és itt laktam vele.” Pedig Czifra Pétert otthon is állatkert várja. Degu, tengerimalac, pintyek, kanári és galambok tartoznak a házi gyűjteményhez. Az állatgondozó hét évvel ezelőtt önkéntesként került az állatkertbe. Fegyvernekről költözött a fővárosba szerencsét próbálni. Azt mondja, csak annak köszönheti, hogy Budapesten is maradt, hogy felvették az állatkertbe dolgozni. A várost ugyanis nem szereti, de mindig ez a munka volt az álma. „Pedig nem könnyű: reggel fél hétkor már itt vagyok, nincsenek ünnepek meg hétvégék sem, az állatokról mindig gondoskodni kell. Biztosan sokan el sem hiszik, de az orrszarvúk nemcsak akkor kedvesek, amikor még csak ilyen picik és esetlenek. Felnőttkorban is mindegyik egy igazi egyéniség. A picik anyja, Lulu például igazi nő, nagyon hisztis. Layla nagyon kedves, Lisimba egy bohóc, az apuka, Easy boy pedig nyugodt és türelmes. Mindannyian teljesen elfogadnak és igénylik, hogy simogassam őket, s úgy tudBambi-faktor: avagy kiből lesz kedvenc? az állatkertben született kölykök közül Knut, a kis jegesmed- vebocs volt eddig a legnagyobb világsztár. A berlini mackó hónapokig szerepelt a sajtóban. A budapesti állatkert „apróságai” közül eddig Bömbi, a kisoroszlán és Layla, az első mesterségesen született orrszarvúbébi volt a nagy kedvenc.- a különféle állatok népszerűségét több tényező is befolyásolja - mondta Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője. - Az ezzel kapcsolatos kutatás szerint az állatkerti látogatók számára fontos szempont az állatok mérete, színe, az emberhez fűződő rokonságuk mértéke, és vélt vagy valós veszélyességük. Mindezt a tudósok Bambi-faktornak nevezik. a kevésbé népszerű állatoknál sok esetben előítéletek, téves ismeretek vezetnek ahhoz, hogy az emberek többsége nem igazán rajong értük. Ezeket az állatokat szokás - Schmidt Egon nyomán - „nemszeretem állatoknak” nevezni.
