Somogyi Hírlap, 2009. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-24 / 20. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP - 2009. JANUÁR 24., SZOMBAT KAPOSVÁR VÁROS NAPJA A francia nyelv tanulásához nyújtott segítséget ismerték el Messze került, de nem távolra díszpolgár Szíjártó István vallja: legnagyobb remekművünk a helyes élet Szíjártó István: életem meghatározóan fontos éveit töltöttem Kaposváron Nem szokványos, hogy Kapos­vár egyik legrangosabb kitünte­tését testvérvárosi polgármester kapja. Jóéi Guerriau, Kaposvár franciaországi testvérvárosá­nak, Saint-Sebastien-Sur-Loire- nak a polgármestere az idén megkapta a Kaposvár városért kitüntetést. Szita Károly polgár- mester szerint azért tartották ér­demesnek a díjra, mert rendkí­vül sokat tett, saját vagyonából is finanszírozta kaposvári diákok franciaországi nyelvtanulását. Olyan struktúrát dolgozott ki, ami lehetővé teszi, hogy éves szinten 20-25 diák ingyen tanul­hat nyelvet Franciaországban érettségi, nyelvvizsga előtt. Jóéi Guerriau szerint annak is köszönhető a két város közötti rendkívül élő kapcsolat, hogy közel egy időben lettek polgár- mesterek, s azóta megszakítás nélkül vezetik a két várost Ez egyenletesebbé teszi a kapcsolat fejlődését - mondta -, aminek kiépítésében nagy segítség volt a két város testvérvárosi baráti körének a tevékenysége. Május­ra tárgyalásokat tervezünk egy lehetséges afrikai projektről, melynek lényege, hogy a már élő francia-afrikai humanitárius kezdeményezéshez csatlakozik Kaposvár is. A júliusi football- fesztiválra érkezik egy francia csapat is, szeptemberben pedig kaposvári sportolók utaznak Saint-Sebastien-ba. Egy uniós pályázaton is részt vesz a két vá­ros, mely támogatást nyújt a cse- rediákprogramhoz, s elősegíti az európai polgárrá válást 2010-re pedig tervben van egy Rippl-Ró- nai-kiállítás a franciaországi Saint-Sebastien-Sur-Loire-ban. ■ Márkus Kata Jóéi Guerriau: örülnénk annak, ha Kaposvár is miélőbb csatlakozhatna az afrikai projektünkhöz Az idén Szíjártó István egyetemi docens, a Bala­ton Akadémia alapító el­nöke lett Kaposvár dísz­polgára. Márkus Kata- Éppen húsz évet tanított Ka­posváron, először a Táncsics gimnáziumban, majd a tanító­képző főiskolán. Milyen érzé­sekkel gondol vissza erre a két évtizedre?- Életem meghatározóan fon­tos és nagyon szép évei voltak ezek. Mindig örömmel megyek az érettségi találkozókra, büszke vagyok a hozzám őszült diákok sikereire, s minden beszélgetést ott tudok folytatni, ahol annak idején azt abbahagytuk. Ugyan­ez vonatkozik régi barátaimra, osztálytársaimra, ha messze ke­rültem is, nem távolra. Lélekben ugyanannak érzem magam, mint fél évszázada, s ez nagy ajándék. Cicero szavaival: „Az a vágyam, hogy idős koromban haljak meg fiatalon.” Ez eddig teljesülni látszik.- Huszonöt éve Budapesten él, pestinek vagy kaposvárinak vallja magát?- Kaposvárinak. Bár a Hunya­di tér, az Andrássy út, a belváros nagyszerű környezet, májustól, amikor Pest már csak a turisták­nak kellemes, igyekszünk Szár­szóra. Kisgyerek koromtól éven­te két hónapot a Balatonon töltöt­tem, szóval kicsit balatoni is va­gyok.- Két évtizedes fennállásához közelít a talán némi túlzással ötödik gyermekének tekinthe­tő Balaton Akadémia. 1991-es megalakulása óta változtak alapvető célkitűzései?- A Széchenyi Bicentenárium évében még nagyon kevés diák vett részt a felsőoktatásban. Tíz évvel később már meghaladtuk az európai átlagot. Tehát ma már nincs szükség új graduális kép­zőhelyekre, de hiszem, hogy a posztgraduális képzés, a másod- diplomák szerzése, a minőségi továbbképzés változatlanul fon­tos. A felsőoktatás mellett a kul­túraközvetítés, népművelés és könyvkiadás is célunk volt. A hármas feladatból az utóbbi ket­tőt ma is folytatjuk, a Balaton Akadémia könyvek 67. kötete van nyomdában.- A 18 év alatt miért költözött az akadémia székhelye három­szor is?- Nagy tévedéseim egyike, hogy a tulajdont sosem tartot­tam fontosnak. Úgy gondoltam a „Sis Honestusl-Légy becsületes!” jelmondathoz nem illik a tulaj­donért való marakodás. így bér­leti szerződést kötöttem a Veszp­rém Megyei Önkormányzattal első otthonunk, a balatonalmá- di-vörösberényi volt jezsuita rendház ötéves bérletére. Ennek lejártakor az akkor már más ösz- szetételű testület felmondta a bérleti szerződést. Hívtak Bala- tonboglárra, 1996-ban egy cam- pust létesítettünk egy félbeha­gyott épületet bérelve. Az öt év lejártával egyfős szavazattöbb­séggel elköszönt tőlünk az ön- kormányzat. Rövid szünet követ­kezett, ám akkor is úgy gondol­tam, hogy százhúsz főiskolai diploma, húsz másoddiploma és száznál több OKJ-s tanfolyami végzettség nem rossz mérlege a hétéves oktatásnak, pláne, hogy ezekhez egyetlen fillér állami tá­mogatást nem vettünk igénybe. 2001 nyarán aztán újrakezdtem átmeneti befogadást kérve és kapva a balatonőszödi faluház­ba, majd 2003 tavaszától Keszt­Szijártó István irodalomtörténész 1942-ben született Kapos­váron. 1966-8A N végzett az ELTE-n. 1965-76-ig a Táncsics Mi­hály Gimnázium tanára. 1976-84-ig a Tanítóképző Főiskola docense. 1984- 93-iG az ELTE BTK XX. századi irodalom tan­székének docense, az Eöt­vös Collegium tanára és igazgatója. 1993- tól a Balaton Aka­démia tanára és igazgató­ja. 1986-88-ig a Széchenyi Társaság alapító főtitká­ra. 1989-töl a Magyarok Vi­lágszövetségének elnöksé­gi tagja. 2000-2001 az anyaországi régió elnöke. 1994- től az Eötvös József Collegium Baráti Körének elnöke. A Százak Taná­csának titkára. 1985- ben az irodalomtu­dományok kandidátusa. Nyolc könyv szerzője, százhuszonöt könyv szer­kesztője. nős, felesége Csepinszky Márta fényképész. GYERMEKEIK: István (1965), Karolina és Krisz­tina (1967), Vera (1976). Mind a négy gyermekük családos, tizenkettő uno­kájuk van. helyen, a Festetics-kastélyban varrnak a rendezvényeink.- A Szent György-könyvek há­nyadik köteténél tartanak, kik­nek szólnak a kiskönyvek?- A 15-16-17. kötetek várnak nyomtatásra, s további 13 felké­rést adtam ki. A Papp Árpád ál­tal összeállított Magyarok Bibliá­ja volt az első Szent György-kö- tet, mely közös munkára hívott minden írástudót. Fiataloknak szólnak a könyvek, akik nem akarnak 600 oldalas könyveket böngészni, mégis szeretnének tudni valamit a keleti gyökerek­ről, a népesedés kérdéseiről, a kivándorlásról, a Szent Korona üzenetéről, a tudomány, az isten­hit és az erkölcs kapcsolatáról.- Mit tart eddigi élete legna­gyobb sikerének?- Diákkoromtól vallom: legna­gyobb remekművünk a helyes élet A köröttem levő emberek sorsa fontosabb számomra, mint az ideák, elvont teóriák.- Kudarcának?- A szó hagyományos értelmé­ben bizonyos, hogy sok kudar­com volt, de mert nem pusztán elszenvedője, hanem bizonyos mértékben okozója is voltam ezeknek, rá tudtam magam kényszeríteni, hogy végiggon­doljam a kérdéseket így ezek nem keserűséggé, hanem izgal­mas szellemi feladvánnyá vál­tak. A Százak Tanácsának ala­kulásától ügyvivője vagyok. Hogy hiába beszélünk, nem hallgatnak ránk miniszterek, bankosok? Kudarc. De biztos, hogy ez az igazi kudarc?- A napi teendők közt jut idő a szépszámú unokára?- 12 unokám van, 7 lány és 5 fiú, áprilisra reméljük a tizen­harmadikát. A sok családi ün­nepnek köszönhetően hetente találkozunk, nyaranta pedig a Balatonon van a családi főhadi­szállás. Ilyenkor gyakran ülünk 22-en, a legszűkebb család, az asztal körül.- Mivel és hol tud igazán ki­kapcsolódni?- A munkám jelentette egész életemben a legfontosabb tevé­kenységet. Mióta nincsenek óra­rend szerinti előadásaim, az időmből sokkal többet fordítha­tok a felkészülésekre. Mások munkáinak megjelentetése is gyakran teljesen új területekre irányítja a figyelmemet. A spor­tolás egész életemben nagysze­rű kikapcsolódás volt, most is az. A színház, a hangversenyek, az irodalmi rendezvények is él­ményt jelentenek. Az autózás is kikapcsol, 45 évesen vettem elő­ször autót, öreg bogárhátut. Az újságolvasás néhány rokonszen­ves kávéházban, jó beszélgeté­sekkel tökéletes kikapcsolódást jelentenek. Az utazás repülőn, vonaton, sátorral vagy szállodá­ban ma is nagy szerelmem, mert nagy élmény más országokat, embereket megismerni. Szita Károly: egy sikertelen ország sikeres városa Kaposvár ünnepi közgyűlés Rendezett tanácsú várossá nyilvánításának 136. évfordulóját ünnepelte pénteken Kaposvár Az elmúlt év felemás érzéseket keltve búcsúzott tőlünk - kezd­te az ünnepi közgyűlésen beszé­dét Szita Károly polgármester a színházban. - Reményteljes év elé néztünk tavaly, és megannyi veszéllyel teli lett a hátunk mö­gött hagyott 366 nap. Egy siker­telen ország sikeres városa let­tünk. Sikeres, mert a mi közös­ségünk szinte elsőként adott vá­laszt az előttünk tornyosuló aka­dályra, amelyet a válság okozott. Sikeres, hiszen a város polgárai megajándékoztak a legtöbbel: a bizalommal, amikor Kaposvár az Év települése lett hazánkban. A köszöntő után 23 olyan ka­posvárinak adott át kitüntetést Szita Károly, akik munkájukkal hozzájárultak Kaposvár hírne­vének öregbítéséhez. Szíjártó István, Kaposvár új díszpolgára mondott köszönetét a kitüntettek nevében. Azt mondta: értelmiségi felelőssé­günk, hogy az értékeket ne fél­jünk világosan kimondani, és a felismert igazságot soha ne hagyjuk cserben. A becsületet, őszinteséget, a tehetséggel és szorgalommal megszerzett tu­dást, a tiszta jellemet Legyetek azok, akik valóban vagytok, és ne azok, akiknek mondanak benneteket - adta útravalóul üzenetét az ünneplőknek Szíjártó István -, s ne felejtsétek azt a különleges örökséget, amit Magyarország jelent! IP*®' ~M ' KÉPGALÉRIA WWW.SONUNE.HU Sikerkovácsok. 2009-ben is elismerték a munkát a város ünnepnapján Akik még kitüntetést kaptak a város napján KAPOSVÁR VÁROSÉRT-DÍJAT ka­pott Gera Katalin szobrászmű­vész, Gyócsi János nyugalma­zott szülész-nőgyógyász főorvos, Jóéi Guerriau, Sait-Sebastien- Sur-Loire polgármestere és a Kassai Lovasíjász Iskola. KAPOSVÁR VÁROS SZOLGÁLATÁÉRT elismerésben részesült Balatincz Istvánné, az Együd művelődési ház gondnoka, Brunner Róbert, a Brunner Sütőipari Kft tulajdo­nosa, Csonka Endre, a KVG Zrt nyugdíjas részlegvezetője, Gom­bos Gusztáváé kereskedő, Gróf Regina, a polgármesteri hivatal személyzeti referense, Hege- düsné Sztantics Katalin, a nép­jóléti igazgatóság irodavezetője, Hodics Károly órásmester, Jusits Zsolt, a Roxinház igazgatója, Lukács Ákos, a Kaposi Mór kór­házfőorvosa, Miklós Endréné, a Táncsics gimnázium tanára, Nincsevics János, a színház nyu­galmazott közönségszervezője, Ráczné Varga Mária, a hivatal gazdasági igazgatóságának iro­davezetője, Sajtiné Kis Katalin, a Gárdonyi iskola tanítója, Sza­bó Ferenc, a Szabó Fogaskerék­gyártó Kft vezetője, Végh János, a Mozgáskorlátozottak megyei egyesületének titkára. AZ ÉV SPORTOLÓJA DŰAT KAPTA Gyenesei Leila, Szigeti Krisztián, és a Kaposvári Rákóczi FC lab­darúgócsapata.

Next

/
Oldalképek
Tartalom