Somogyi Hírlap, 2009. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-18 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 3. szám

10 2009. JANUÁR 18., VASÁRNAP XII. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM MOZAIK Százmilliós bélyeg az évfordulóra százmillió forintnál is töb­bet érhet az a bélyegritka­ság, amelyet a budapesti Bélyegmúzeumban állítot­tak ki a ritkaság felfedezé­sének 70. évfordulója alkal­mából. Az úgynevezett Nagymánya-tévnyomatot, amelyet a Magyar Királyi Posta a bécsi döntés emlé­kére bocsátott ki, eddig még soha nem láthatta a nagyközönség. Franco Nero lesz az Operabál díszvendége a magyar Állami Operaház 125. évadja jegyében rende­zik az idei Operabált feb­ruár 21-én. Á díszvendég Franco Nero lesz. A rendez­vényen fellép Mága Zoltán hegedűművész és Tokody Ilona is. A jegyek 70 ezer forintnál kezdődnek. Franco Nero nyitja meg a bált A Világemlékezet listáján Bolyai János Appendixe az UNESCO Világemlékezet listájára került Bolyai János Appendix című műve, mi­után a Magyar Világemlé­kezet Nemzeti Bizottsága a hazai szellemi hagyatékok közül 2007-ben első helyen ezt a művet javasolta. Megkapta az építési engedélyt a dunai bálna A FERENCVÁROSI ön­kormányzat kiadta a jog­erős építési engedélyt a közraktárak komplexumára épülő kulturális- és be­vásárlóközpontra, az úgy­nevezett CET-re. A 27 ezer négyzetméteres épületet a világhírű holland Kas Oosterhuis tervezte, és várhatóan 2010 nyarára készül el. Megnyílt a virtuális Prado a Google-on A MADRIDI PRADO képtár tizennégy műalkotásának háromdimenziós bemutató­ját is megtalálhatjuk mostantól a Google internetes földrajzi bön­gészőprogramjában. így az érdeklődők számító­gépükön csodálhatják meg a világhírű festményeket, köztük Rubens, Velázquez vagy Hieronymus Bosch alkotásait. Időutazás régi slágerekre mary zsuzsi Az énekes a Táncdalfesztiválnak köszönheti sikereit Mary Zsuzsi mintha visz- szaforgatta volna az idő kerekét négy évtizeddel. Táncdalfesztiválra készül és szerelmes, pont mint negyven éve. Fábos Erika Mary Zsuzsit 1968-ban ismerte meg az ország, akkor, amikor megnyerte a Táncdalfesztivált. A Mama című szám, amelyet énekelt, óriási siker lett. Két hét alatt százezer példányt adtak el belőle. A sláger azonban nem csak ismertséget, boldogságot is hozott Mary Zsuzsinak. „Első férjem, Dobos Attila szerzeménye volt a dal, és a kö­zös munka óriási szerelmet ho­zott - mondta Mary Zsuzsi. - Úsztam a boldogságban. A Tánc­dalfesztivál miatt sztárként ün­nepeltek, jártuk az országot, színházi szerepeket kaptam, fil­mekben játszottam, és álom­párként tekintettek ránk. A csoda két kerek évig tartott, aztán elindultunk szeren­csét próbálni Németország­ba. Idegen volt a hely, sen­kit nem ismertünk. Lassan megromlott a kapcsola­tunk, én pedig beleszeret­tem Klapka Györgybe.” Mary Zsuzsi akkor fel­hagyott addigi életével, és csak a családi boldogság­nak élt. Pedig mindig is énekesnőnek készült. Négy­évesen már az asztalon állva énekelt, nagyapja pedig cite- rán kísérte. így aztán szülei is beletörődtek, hogy nem folytatja a családi hagyomá­nyokat, azaz nem orvos lesz, hanem előadóművész. Német­országban huszonnyolc éven ke­resztül mégis mindössze egy­szer énekelt. Lányával léptek fel, inkább csak a móka kedvéért. „Arra voltam kíváncsi, hogy tudok-e még énekelni - mondta Mary Zsuzsi. - Miután a gyere­keim megszülettek, eszembe sem jutott, hogy karriert kéne csinálnom. Amikor nagyok let­tek, és a házasságom is tönkre­ment, úgy gondoltam, haza kel­lene jönni. Volt bennem féle­lem, de belevágtam. Itthon va­lahogy újra egyértelmű volt, hogy énekelni szeretnék. Elkezdtem, és azóta min­den hétvégére tele van a naptáram. Nekem is hihe- teüen az egész, de ez is jól mutatja, mekkora ereje volt a Táncdalfesztiválnak. Harminc évre eltűntem a kö­Nevjegy Mary Zsuzsi újra szerelmes. Ma már a rosszindulatú megjegyzé­sekkel sem törődik. zönség elől, az átlag családanyák életét éltem Németországban, és ekkora kihagyás után is újra szeretnek az emberek.” Az egykori rendezvény sze­rinte példaértékű lehet ma is. „A Táncdalfesztivál az valami csoda volt. Egy egész ország nézte. Aki ott szerepelt, az valódi sztár lett. Nem egy-két évre, ahogy manapság, ha­nem évtizedekre. Ma ha va­laki két-három évre eltűnik, lehetetlen, hogy visszatérjen. Mindent ennek köszönhetek.” Mary Zsuzsi úgy érzi, újra éli fiatalkori sikereit. Felkérték, hogy szerepeljen a szolnoki Táncdalfesztiválon, és újra szerelmes lett. Azt mondja, ez az utolsó szerelem az életé­ben, és sokat küz­dött önmagával, hogy vállalja-e az érzéseit. Úgy dön­tött, nehi foglalkozik a rosszindulatú meg­jegyzésekkel, nem fél a holnaptól, hanem be­levág: felvállalja 40 évvel fiatalabb szerelmét. 1947. OKTÓBER 13-ÁN született Szegeden. 1968- ban a Mama című számmal megnyerte a Tánc­dalfesztivált. 1969- ben a debreceni színházban játszott. 1970- 1998-iG Német­országban élt 1998-BAN költözött vissza Magyarországra. CSALÁD: első férje Dobos Attila, második férje Klapka György volt. Első házasságából egy, a másodikból négy gyermeke van. Háromszoros nagymama. hobbi: éneklés, tánc, szeret friss levegőn lenni, és gyűjti a cipőket Milliókat érhet Putyin pingálmánya Szentpétervár Az orosz miniszterelnök egy ház ablakát festette meg Vlagyimir Putyin orosz kor­mányfő festményét árverezik el hamarosan Szentpéterváron. A kép már megtekinthető az ot­tani Európa szállóban. A Carsz- koje Szeló-i Karnevál Alapítvány, amely a város számos kulturális projektjét támogatja, már három éve rendez Karácsonyi ABC cím­mel vásárt, s ennek egyik attrak­ciója, hogy neves emberek a megadott témára képet festenek, amelyet később elárvereznek. Idén a téma a karácsony előt­ti éjszakák volt. Eddig mindkét alkalommal Valentyina Matvi- jenko szentpétervári kormány­zó vitte el a pálmát: az első évben az árverés 2,2 millió rubelt ho­zott. A tavalyi bevétel már 20,5 Putyin Minta című képe minden eddigi árverési rekordot megdönthet millió rubel volt, s ebből a kor­mányzó medvét ábrázoló képéért 11 milliót fizetett egy vállalkozó. Idén Matvijenko Metyel - Hó­vihar - című képe aligha kelhet majd versenyre a kormányfő al­kotásával. Putyin képén egy sár­gára festett ablakkeret, körülöt­te fehér függöny látható. A keret alá Putyin lendületes betűkkel odaírta a mű címét - Uzor (Min­ta) -, a függöny fehér felső ré­szére pedig hatalmas szignót he­lyezett el. Az alkotást némileg feljavították az alapítvány mű­vészei. Az árverés bevételét ezúttal a város gyermekkórházainak és néhány felújításra szoruló temp­lomnak juttatják. ■ EHEEHH3 Szoba kilátás nélkül „HÁT AKKOR itt fogunk élni”- nézett ki az ablakon a szétlőtt Budapestre az édes­anya Gothár Péter filmjé­ben, a Megáll az időben 1956. november 4-én. Ehhez képest Georgianának, Devonshire hercegnőjének (Keira Knlghüey) csak egy rideg férjet kell elviselnie, ablaka a kastélyparkra néz, élete maga a szabadság még egy olyan korban is, amely­ben a nőknek még ahhoz sem volt joguk, hogy a saját sorsukat irányítsák. A FILMRENDEZŐKNEK tulaj­donképpen könnyű dolguk van, ha drámát akarnak, térdig gázolhatnak a tragi­kus sorsokban: Saul Dibb például úgy gondolta, Geor- giana sorsán keresztül ra­gadja meg a női lét kiszol­gáltatottságát - gyönyörűen fényképezett tájban (Pados Keira Knightley remekel Gyula), korhű díszletek és fel-felsíró vonósok között. A TÖRTÉNET akár egy roman­tikus regény is lehetne: az álmodozó lány férjhez megy Devonshire hercegéhez (Ralph Fiennes), aki fiút akar tőle. A mogorva főúr azonban kedvesebb a ku­tyáihoz, mint gyönyörű fele­ségéhez. Georgiana közben beleszeret egy feltörekvő po­litikusba, Charles Greybe, ám viszonyuk csak arra jó, hogy még kétségbeejtőbbé tegye a hercegnő életét. A FILM remek színészi játék­ra ad lehetőséget. Fiennes- ra például szinte ráöntötték a szavakkal kínlódó főúr szerepét, Keira Knightley pedig a teljes színészi esz­köztárával ostromolja a néző szívét. Noha a történet akár ma is játszódhatna, nyelve­zete, finoman szőtt dialógjai tökéletesen megidézik a XVIÜ. századi Angliát, amelyben a dolgok fontossá­gát az jelezte, hogy mekkora hallgatás övezte őket. A mesterien megkomponált képekből, a remek történet­vezetésből, az alaposan fel­épített karakterekből ösz- szességében egy szép, le­tisztult film született, amely minden romantikust meg- könnyeztet. ■ M. G. A hercegnő (angol-francia-olasz történelmi dráma)

Next

/
Oldalképek
Tartalom