Somogyi Hírlap, 2009. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
2009-01-17 / 14. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2009. JANUAR 17., SZOMBAT 11 KULTÚRA Pilátus és a józanság tragikus bukása a helytartó Harc a közömbösség ellen, groteszkkel, fekete humorral a Csiky Gergely Színházban Mohácsi János ismét kényes témához nyúlt: Rolf Hochuth A helytartó című drámájában a Vatikán és a holokauszt kapcsolatát vitte színre a kaposvári Csiky Gergely Színházban. Vas András Pápa- vagy fasisztaellenes megnyilvánulás vagy egyszerűen egy vallási dráma. Már 1963-as bemutatásakor heves érzelmeket és ellenérzéseket váltott ki a katolikus egyházból Rolf Hochhuth drámája, s gyanítható, a Mohácsi János által a kaposvári Csiky Gergely Színház színpadára áhított darab ezúttal is meglehetős hullámokat gerjeszt. Mielőtt bárki egyházellenes támadásnak vélné ezt a bő négy órát, érdemes az elején tisztázni: német-svájci szerzője megfogalmazása szerint a darab - ahogyan eredeti címe is mutatja: Dér Stehvertreter. Ein christüches Trauerspiel - egy keresztény szomorújáték. Melyben Hochhuth a katolikus egyházat, közelebbről XII. Pius pápát a náci népirtással való hallgatólagos cinkossággal vádolja: szerinte a pápa bár tudott a holokausztról, nem volt hajlandó felmondani a náci Németországgal kötött konkordátumot, és felemelni szavát a zsidók legyilkolása ellen. A téma kemény, egy az egyben szinte megfoghatatlan, ábrá- zolhatatlan. Bő négy óra elteltével mégis úgy kel fel az ember a székéből, hogy észre sem veszi, mennyi idő is telt el az első csengetés óta. Nagy belső monológokat, lelki vívódást várt, helyette kapott egy pergő, zajos eseménysort, rengeteg üresnek, felszínesnek tűnő fecsegéssel. És folyamatos másodlagos, har- madlagos jelentéssel. A tartalom - ahogy Mohácsinál megszokott Mohácsi János a Vatikán és a náci Németország kapcsolatából bizarr szomorújátékot vitt színpadra- ugyanis a részletekben rejlik. Egy gesztus, egy utolsó pillanatban odavetett, szinte funkciót- lanul elszáhónak tűnő félmondat, szójáték. A néha már fájó groteszk, ahogyan százezrek, milliók sorsa-élete felett győzedelmeskedik a pillanat fontossága, s melyet aztán úgy tűnik, felold a rendező egy újabb kérészéletűnek tetsző, ám a gondolatot továbbvivő félmondattal. Tombol a fekete humor, mely aztán hirtelen, gyakran szinte átmenet nélkül átcsap fejbekó- lintó józanságba. Melyen tort ül a morbiditás és a bizarr - Mengele ajándéka barátnőjének: calais-i ikrek agymetszetei; az egyetlen auschwitzi túlélő Wotan, Eichmann görög teknőse; a pápát jobban érdekli a toszkán részvények árfolyama, mint a zsidók sorsa; a holokausztot elítélő enciklika helyett a pápa ördögöt űz Hitler csizmájának segítségével; sárga csillag kerül a papi reverendára; a pápa nem áh ki a zsidókért, majd Pilátusként kezet mos... A rendező a nehezebb utat választja, nem szájba rág, nem engedi meg magának azt a luxust, hogy a nézőt a látvány rendítse meg. A látvány és a hang csak eszköz, elgondolkodtat, felráz, a zene Kovács Mártont illeti érte a dicséret - pedig kiválóan kiegészít és magyaráz: a zsidó kisgyerek éneke, a Lili Marlen, A tintaceruzával írott tábori levél című magyar katonadal éppen a kellő pillanatban szólal meg. A történetet viszont a bujálkodó, okoskodó, komolytalankodó, szinte, már-már parodisztikusan kifordított szereplők - két kivétellel minden színész több alak bőrébe bújik - fecsegéseiből, konfliktusaiból épül fel és halad előre. Aztán hirtelen megtörik, s borzalmas kontrasztként civilbe öltözött színészek olvassák fel a túlélők visszaemlékezéseit. Majd visszavedlenek, s folytatódik az őrült játék. Melynek legkiérleltebb szereplője a Mengelét alakító Nagy Viktor, aki kiválóan formálja meg a kegyetlen zseni hangulat- változásait. Kocsis Pál túlságosan ártalmaüannak és tehetetlennek tűnik a holokauszt borzalmai miatt az egyháztól segítséget remélő Gerstein szerepében, míg Takács Géza, a segítőtársat, Fontana atyát megszemélyesítő figurája idealistább a kelleténél. Kovács Zsolt meggyőzően hozza az erkölcs és politika határán egyensúlyozó XQ. Piust, Szula László vatikáni bíborosként, Némedi Árpád Eich- mannként, Kelemen József a bujkáló zsidó, Jakobson szerepében, Leeső Péter római német rendőrfőnökként, Felhőfi Kiss László SS-Oberscharführerként tűnik ki. Nagy Ilona Helga-figu- rájából hiányzik az erkölcstelenség és a számítás, jobban sikerül Rácz Panni Carlotta-alakítása, aki érzékletesen mutatja be az emberi megalázottságot. Mohácsi megmutatja, milyen a hiábavaló harc a közömbösség ellen. Feszengve nézzük, s közben összeszorul a torkunk. Aktuális téma, idehaza különösképp. Illene törődni vele.. XII. Pius pápa EUGENto pacelli néven született Rómában 1876-ban. Négyéves korától apácák nevelték, 1899- ben szentelték áldozó pappá, két évvel később állt a Szentszék szolgálatába. XV. Benedek pápa avatta püspökké 1917-ben, hét évre rá berlini nuncius. Érsek, majd bíboros lett, s 1930-ban XI. Pius pápa államtitkára. 1939-ben, XI. Pius halála után Szent Péter 260. utódává, azaz pápává választották. A TÖRTÉNÉSZTÁRSADALOM megosztotta Vatikán II. világháborús magatartásával kapcsolatban: XII. Piusnak felróják, míg elődje határozottan állást foglalt a nácizmussal szemben, addig ő alapjában véve rokonszenvezett a tekintélyelvű-fasiszta állameszmével, és akkor sem tiltakozott, amikor már biztosan tudott a népirtásról. Akadnak, akik még sarkosabban fogalmaznak- Hitler pápájának nevezik, és a katolikus egyház nácikkal való kollabomlásával vádolják, illetve, hogy a katolikus egyház a háború végén segítette náci bűnösök eltűnését az igazságszolgáltatás elől A Vatikán szerint XII. Pius csendben próbálta menteni a zsidókat, s vannak akták, melyek szerint egy Hitler elleni puccsban is szerepet vállalt volna. A megmenekült zsidók szerint a pápa a lehető legjobb megoldást választotta, hiszen a titkos tevékenységgel nem hívta fel Hitler figyelmét a kelleténél jobban a Vatikánra. NEGYVENEGY enciklikája jelent meg és körülbelül ezerszer lépett fel nyilvánosan. Súlyos betegség után 1958. október 9-én halt meg Castel Gandolfóban. Szentté avatási eljárását 1967-ben, VI. Pál pápa idején kezdték meg, ám nem tisztázott második világháborús szerepe miatt erre azóta sem került sor. Egyetlen gyermek sem marad éhesen PENSIÓ17 KFT. Elkérték a szülők a tejszínes kukorica receptjét Bemutatkoztak a tabi tehetséges diákok Édesszájú kis ovisok. Az aranygaluskának mindig nagy a sikere Jó dolga van a Jutái úti tagóvoda szakácsnőjének, Banda Jánosné- nak; jó étvágyú gyerekek járnak ide - a két csoportban ötven ovis van -, akiknek élmény ebédet készíteni. Nem véletlen, hogy a gyerekek oda vannak Magdi néniért.- Mint általában a kisgyermekek, a mieink is édesszájúak: imádják az aranygaluskát, a mákos és túrós tésztát, de a porcukorral alaposan meghintett káposztás tészta is varázserővel bír - mondta Valkó Klára, a kaposvári Jutái úti tagóvoda vezetője. - A hús is szépen fogy, s a levest is rendesen eszik, amelyek közül a paradicsomos a legnépszerűbb. A főzelék már kevésbé kelendő; igaz, több gyerek az óvodában találkozik vele először. Gyakran van gyümölcs, amelyből még uzsonnára vagy másnapra is jut. Az egyik nap tejszínes kukorica volt az ebéd a Jutái úti tagóvodában. Sok gyermek csodálkozott rá az ételre, mivel korábban még nem találkoztak ilyennel. Amikor viszont megkóstolták, hatalmas sikert aratott. Sőt, odáig jutott a dolog, hogy több szülő is megkérte az óvónőket, szerezzék már meg a receptjét. Annyira ízlik ugyanis a gyermeküknek, hogy otthon is azt kérnek... A többi intézményhez hasonlóan a Jutái úti tagóvodában is véleményezhetik a heti étlapokat, de nem kérnek változtatást; jónak és változatosnak tartják.- Annak is megvan az előnye, hogy kis létszámú a mi óvodánk - folytatta Valkó Klára. - Mindig sok ételt kapunk; biztos, hogy itt egyetlen gyermek sem marad éhesen. Amúgy is nagyon jó a kapcsolatunk a Pensió 17 Kft.vel: bármilyen kérésünk is volt, mindig teljesítették. Arra is odafigyelnek, hogy ami a gyermekek elé kerül, az az egészséges táplálkozást szolgálja. Februárban, a farsangok idején rendezik a Jutái úti tagóvodában a hagyományos szülők bálját. A hidegtálakra nincs gondjuk, mivel azt a Pensió 17 Kft. állja; így a tombolákból és a különböző felajánlásokból befolyt összeget teljes egészében a gyerekekre, játékok vásárlására tudják fordítani. a Valkó Klára az egyik kis védencével Három műszakos ovi A LEGRÉGEBBI óvodák közé tartozik Kaposváron a jutái úti. Az 1955 óta működő óvoda a hőskorban még közel 150 gyerekkel üzemelt Miután sok szülő három műszakban dolgozott, így az óvoda is három műszakos volt Voltak gyerekek, akik napokig az óvodában laktak és aludtak,; csak délután találkoztak az édesanyjukkal. A nappalist éjszakai dada váltotta, aki a gyermekek álmára vigyázott Tizedik alkalommal hirdetett pályázatot a tehetséges diákjai bemutatkozására a Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola tabi tagintézménye a Rudnay-napok programjának keretében. Csütörtökön este a kollégium épületében diákok, szülők, pályázók és felkészítő tanárok előtt értékelték a pályázatokat, melyből kiállítás is nyílt. Bereczk József kollégiumvezető elmondta: képzőművészeti (grafika, festmény), irodalmi és egyéb (fotó) kategóriában nyújtottak be pályázatot a középiskola tanulói. Képzőművészeti kategóriában öt diák több mint negyven alkotását nézhették meg: Kovács Bianka változatos technikai megoldásaival, Zsupek Zsanett portréképeivel, Horváth Zita pedig aprólékosan kidolgozott grafikáival tűnt ki. Az egyéb kategóriában Weisz Ruben természet- fotói arattak elismerést.- Cseh Ágnes, Sánta Marianna, illetve Kovács Bea novellákkal jelentkezett - mondta a kollégium vezetője. - Utóbbi diák tavaly a keszthelyi Helikon-ünnepségen egyik novelláját bronz minősítéssel is jutalmazták. A tehetséges tanulók bemutatkozásának programját a korábbi éveknek megfelelően kultúrműsor színesítette. ■ Krutek József Öregdiákok is visszajöttek a Rudnay-napra AZ EST MEGLEPETÉSE VOLT két egykori diák - Szabó Gabriella és Győrfi Szabolcs - bemutatkozása. Gabriella ötödéves egyetemi hallgató festő szakon, Szabolcs pedig villamos mérnöknek készül. Szabó Gabi három alkotását hozta el az estre, míg Győrfi Szabolcs korábban írt három verse került felolvasásra. A RUDNAY KÖZÉPISKOLA két egykori tanulója erdélyi táncokat is bemutatott, mellyel nagy sikert arattak.