Somogyi Hírlap, 2009. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-16 / 13. szám

12 LADIK SOMOGYI HlRLAP - 2009. JANUÁR 16., PÉNTEK Szövevényes szerelmi szálak Shakespeare Ahogy tetszikében Novemberben a kaposvári Csiky Gergely Színházban jártunk, ahol Shakespeare Ahogy tetszik című művét tekinthettük meg. A mű dráma volt, műfajának ellenére rendkívül vicces. A történetben a főszereplő egy herceg lánya volt, Rozaünda, akit elűztek otthonról. A lány a hercegnek csak nevelt lánya volt, a helyzet furcsaságára utal, hogy Rozalindával a herceg vér szerinti lánya is elment a ház­tól. Egy erdőben bujkáltak udva­ri bohócukkal. Az erdőben Or-lan- do is bujkált, aki szerelmes volt Rozalindába. Rozaünda nem mondhatta meg Orlandónak, mit érez, hiszen a bujkálás miatt fér­finek öltözve járkált az erdőben. A fákon azonban megtalálta Orlan- do szerelmesleveleit és -verseit, amit neki szánt Eközben az udva­ri bolond is megismerkedett egy lánnyal, akibe beleszeretett Roza- linda férfialakjába is beleszeretett egy lány az erdőből, akit viszont nagyon szeretett egy másik fiú. Rozaünda próbálta oldani a hely­zetet, de az csak egyre bonyolul­tabb lett, mert itt már szinte min­denki mindenkibe szerelmes volt. Ezért a helyzet arra késztette, hogy elmondja Orlandónak, hogy ő valójában nem is egy fiú, hanem maga Rozaünda. Összehívta hát az esetben érintetteket, hogy el­mondja az igazságot, de előtte meg keüett ígérnie Orlandónak, hogy elfogja venni Rozaündát, és szeretni fogja őt, és a lánynak pe­dig meg keüett ígérnie, hogy ha nem fog ezután neki tetszeni, ak­kor szeretni fogja azt a fiút, aki pedig őt szereti. Ezután Rozaünda levetette férfigúnyáját, és kibon­totta a haját, így mindenki rácso­dálkozott a szépségére. Orlando Rozaündát elvette feleségül. így ért boldog véget a színdarab. Na­gyon szórakoztató volt. KAPOSMÉRŐI HUNYADI ISKOLA MÉDIAMÁNIA CSAPATA A történet vicces is és drámai Osztálytársunk az árva Olivér színházlátogatás A szomorú sorsú, árva kisfiú története mindenkit meghatott A 8. b osztály legutóbbi élménye az volt, hogy egyik osztálytársu­kat, Néber Árpádot a Csiky Ger­gely Színház Olivér! című darab­jába beválogatták. Most Ő fog nektek erről mesélni:- Charles Dickens egyik leg­népszerűbb regényében saját gyermekkori emlékeit idézi fel, amely akár egy nagyvárosi rémhistória, a rablóbandák, csavargók világától fülledt Lon­don mindennapjaiba enged élethű bepillantást a szeretetre méltó Twist OUver sorsán ke­resztül. A kisfiú árvaházban nevelkedik, ahonnan megszö­kik, s egy tolvajbanda fogadja be őt. A történetben együtt él­hetjük át Olivérrel a kalando­kat, titkokat, majd a főhős vál­ságos piüanatokban tapasztalja meg, hogy a baj ritkán jár egye­dül. Megismerkedünk barátai­val, eüenségeivel és ismerősei­vel. Végigkísérhetjük életét, küzdelmeit, illúziókat is, örö­mökét is, amelyeket egy gyer­mekkel semmiféle sorscsapás nem tud feledtetni. Rengeteg vi­szontagság után végül örökbe fogadja egy család, s ezzel véget vetnek testi-lelki szenvedései­nek. Többször filmesítették meg, musical is készült belőle, de egyik se olyan, mint az igazi olvasmány. December 25-én került sor színházunkban Lionel Bárt OU­ver! című musicaljének bérlet- szünetes bemutatójára Charles Dickens Twist OUver című regé­nyének zenés feldolgozásában, a nézők megismerhették a szo­morú sorsú, árvaházi kisfiú tör­ténetét. Az előadást Hamvai Kornél új fordításában Réthly Attila rendezte, a színpadon szí­nészeink meüett pedig bemutat­kozott 35 gyerekszereplő is. Ifjú és felnőtt nézőinknek egyaránt ajánljuk e megható, izgalmas, fordulatokban gazdag előadást. ZRÍNYI ILONA ÁLTALÁNOS ISKOLA KRÉMESEK CSAPATA Fergeteges koncert a harlemi gospel kórussal tradicionális zene Állva, vastapssal ünnepelte az amerikai énekeseket a magyar közönség Egy pénteki napon édesanyám­mal, nagynénémmel és két ba­rátjukkal leutaztam Pécsre, hogy meghaügassuk a vüág egyik leg­híresebb gospelkórusát, a Harle­mi kórust. A gospel egy zenei stí­lus, amelyet a keresztény vaüási életben használnak az amerikai emberek egyéni vagy közösségi hitük zenei kifejezésére. Kis várakozás után a színpadon megjelent három felnőtt férfi, egy idősebb nő, egy kislány és öt fiatal lány. Narancssárga, földig érő ruhát viseltek. Mindannyi­an énekeltek egy dalt, ezekben a többiek háttérénekesek voltak. Sok ismerős dalt hallottam, köztük az „I béliévé I can fly”-t, és az „Oh, happy day”-t. Legjob­ban a kislány tetszett. Hihetet­len, milyen gyönyörű és magas hangok jöttek ki a torkán! Az egyik férfiénekes humo­ros magánszámaival hívta fel magára a figyelmet. Lelvett egy sötét színű napszemüveget és egy basebaü-sapkát, és különfé­le vicces jeleneteket adott elő. Nem volt szerencsés a kórus A Harlem Gospel Kórus dalai mindenkit lenyűgöztek részéről, hogy megpróbálták bevonni a közönséget a dalok közötti szünetekben: ennek oka egyrészt kommunikációs prob­léma, másrészt a közönség lel­kesedésének hiánya volt. En­nek ellenére azért volt egy-két lelkes néző, köztük családom és én, akik feláüva, táncolva éne­keltek a kórussal együtt. Nagyon jól éreztük magun­kat. Még a sportcsarnokból ki­fele menet is énekeltünk. TOLDI ÁLTALÁNOS ISKOLA IRKAFIRKÁK CSAPATA Romantika: minden lány lelkében ott él Júlia szerelmi df^ma Tetszett a narrátor mondandója, így könnyebb lesz elemeznünk a történetet Beszámolók a lakóhelyről és a színházi élményről A legnagyobb kulturális élmény tavaly érte a csapatunkat. Az osztályfőnökünk szerzett szín­házlátogatásra 30 ezer forintot. Az osztályunk létszáma 19, mi­vel mindnyájan részt vettünk eb­ben a programban, éppen sike­rült mindenre beosztani a kapott összeget Valamennyien szegény családokból származunk, ritkán adódik lehetőségünk, hogy ilyen szép programban részesüljünk. Nem szegte kedvünket a hajnali felkelés sem, mert örültünk, hogy utazhattunk. Van olyan kö­zöttünk, aki életében először ült vonaton. Elsétáltunk Kaposvár belvárosáig, megnéztük a sétáló­utcát, a városházát és a szökőku- tat is. Rövid kitérőt tettünk a plázába, majd következett a cso­daszép Csiky Gergely Színházba a várva várt előadás: Rómeó és Júüa. Bár más „világban” játszó­dik a történet, az a vélemé­nyünk, hogy valamennyi mai lány lelkében is ott lakik egy Jú­lia, s mindegyik fiú ma is ott „bármennyire tagadja, egy Ró­meó”. Nem véletlenül mondják, hogy a színház a kultúra temp­loma, a hely egyszerűen lenyű­göző volt. A lépcsők fénye, a sző­nyeg bársonya, az erkélyek csil­logó arany díszítése elkáprázta­tott valamennyiünket. Hát még az előadás! Az öröm, hogy végre színházban láttunk színdarabot, felbecsülhetetlen volt. A Rómeó és Júlia nem szokványos előadás volt, itt-ott narrátor szakította meg a jeleneteket, s ezáltal kis­sé elemezhetőbbé vált az elő­adás. Egyáltalán nem bántuk, hogy így volt, mert kellő alapot nyújtott, hogy jövőre könnyeb­ben tudjuk majd elemezni ezt a szép szerelmi történetet. Az elő­adás végén fergeteges vastaps után összeszedelőzködtünk, majd átsétáltunk a vasútállo­másra, ahonnan hazavonatoz­tunk Vízvárra. Még ma is szíve­sen gondolunk vissza erre a nap­ra, és abban reménykedünk, hogy hátha kapunk még ilyen csodálatos ajándékot. A VÍZVÁRI DEÁK ISKOLA SZENT ISTVÁN TAGINTÉZMÉNYÉNEK KÓPÉ CSAPATA Fiatal szerelmesek. A Rómeó és Júlia lenyűgözte a diákokat Negyedik alkalommal hirdette meg a Somogyi Hírlap a Ladik médiavetélkedőt a hetedik-nyol­cadik osztályos általános iskolás tanulók részére a 2008/2009-es tanévben. Ezúttal is tesztkérdé­sekre kellett választ adniuk a tanulóknak, továbbá arra kértük őket, hogy mutassák be azt a települést, ahol élnek, valamint számoljanak be nekünk a leg­utóbbi olyan kulturális prog­ramjukról, ahol igazán jól érez­ték magukat. A versenyben részt vevő diá­kok és tanárok az első forduló eredményeit megtekinthetik a sonline.hu internetes portá­lunkon a Ladik-lógóra kattintva. ■ Meiszterics Eszter

Next

/
Oldalképek
Tartalom