Somogyi Hírlap, 2009. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-08 / 6. szám

12 SOMOGYI HÍRLAP - 2009. JANUÁR 8., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP Milliós adósság: pénzük után futnak a csurgói térség kistelepülései Tovaúsznak a fonyódi részvények hajózás A helyi MSZP-s képviselő szerint elhibázott döntés született Hetvennégymillió forint a Csur­gói kistérséget alkotó 18 település kintlévősége. Csurgónak 22,9 millió, utána Berzence következik 11,5 millió forinttal. Porrogszent- pálon a legcsekélyebb, 4 ezer fo­rint. Az összesítést annak kap­csán végezte el a kistérség többcé­lú társulása, hogy felmerült: létre­hozzák az adóvégrehajtásra irá­nyuló társulást. Mint indokolták: a helyi adók be nem fizetése megnehezíti az önkormányzatok működését. A jogszabály ugyanakkor lehető­séget biztosít a speciális végre­hajtási társulás létrehozására. A társulás tevékenysége kiterjed­hetne az egyes helyi adókra, a gépjárműadóra, az idegen he­lyekről kimutatott tartozásokra, a szabálysértési és egyéb végre­hajtási bírságokra. Nem terjed­ne ki viszont a polgári jogi szer­ződésszegésből eredő pénzügyi végrehajtásokra, hiszen ez önál­ló bírósági végrehajtó feladata. A polgármesterek egyelőre el­vi döntést hoztak arról, hogy szükség van a szervezetre. A végrehajtási társulás megalakí­tása egyébként a települési ön- kormányzatok kizárólagos ha­tásköre, a képviselő-testületek­nek egyenként minősített több­séggel kell megszavazniuk. A kintlévőségek teljes behajtására nincs lehetőség, de a szervezet közreműködésével csökkenhet a tartozás, és javulhat az önkéntes teljesítés. ■ Varga A. Régi értékekkel, újított külsővel várnak Buzsákra Bejelentkezésre télen is fogadják a látogatókat a buzsáki tájház­ban, melynek a közelmúltban mindhárom épületét felújították. Tapolcai József polgármester be­számolt arról: felújították a tető- szerkezetet, elvégezték a külső felújítási munkákat a több mint harminc éve tájházként működő tömésházon. Az egykori magtár és istálló a XIX. század életébe ad betekintést. Itt helyezték el a te­lepülés ma is élő népművészetét bemutató anyagot. A híres buzsá­ki rátétes, vézás és boszorkányos hímzések mellett a fafaragók munkái láthatók. ■ F. T. Eladta a Balatoni Hajózá­si Zrt.-ben birtokolt rész­vényeinek kisebb hánya­dát a fonyódi önkor­mányzat. Füleki Tímea A képviselő-testület döntése ér­telmében Siófoknak értékesíte­nek 1,14 százalékot hétszázalé­kos tulajdonrészükből. Ez azon­ban nem feltétlenül jelenti, hogy a részvények teljes egészében Siófokhoz kerülhetnek, a szindi­kátusi szerződés értelmében a vevőnek meg kell kérdezni a töb­bi tulajdonost esetleges vásárlá­si szándékáról. Amennyiben a további húsz önkormányzat kö­zül más is igényt tart a fonyódi részvényekre, úgy egyenlő arányban vehetik meg azokat. Hídvégi József polgármester szerint azért döntöttek a hajó­zási részvények eladása mel­lett, mert a város nem akart to­vábbi hitelt felvenni, hogy a mai határidővel előírt tőkeeme­lést végrehajtsa. Tavaly ugyanis azzal került a hajózási társaság részvényeinek állami hányada a tulajdonos önkormányzatok­hoz: a települések hajózási va­gyonukkal arányos összegben járulnak hozzá a cég törzstőké­jének emeléséhez. A fonyódi polgármester szerint az eladott, 40 millió forint névértékű rész­vény árából - az 53 milliós tel­jes eladási árból - fedezni tud­ják a fennmaradó részhez szük­séges tőkeemelést, és a kritikus állapotú ravatalozó felújítása is megoldható lesz. Kollmann Ger­gely, az egyetlen MSZP-s képvi­Hajózási részvény vagy luxusautó? Kollmann Gergely szerint ezúttal rosszul választottak kollégái Földvár aggódik a túl nagy befolyás miatt korábban egyebek mellett Balatonfóldváron merült fel, hogy az önkormányzat további hajózási részvényeket vásárolna, ha valamelyik tulajdonos érté­kesíteni fog. BEZERÉn kataun polgármester szerdán azt mondta: a követke­ző testületi ülésen újra nepirend- re kerül a kérdés, tekintettel arra, hogy Fonyód és Balatonvilágos is elad részvénye­ket. A földvári polgármester ki­emelte: problémásnak véli, ha bármely tulajdonos túl nagy be­folyásra tesz szert részvények megvételével. Siófok a cég tavalyi átalakulása óta 20 százalékos szavazati aránnyal rendelkezik. selő ugyanakkor kifejtette: ke­mény vita előzte meg a határo­zathozatalt, melyben egyedüli­ként az értékesítés ellen érvelt.- Fonyódnak a legnagyobb beruházás várományosaként alapvető érdeke lett volna, hogy növelje befolyását a Balatoni Ha­józási Zrt.-ben - utalt a második balatoni kompjáratra Kollmann Gergely. Vélekedése szerint a vételár megállapítása szakmai­lag nem volt megfelelő, s továb­bi vitákra adhat okot. Kollmann hozzátette: nem kényszerült vol­na hitelfelvételre Fonyód a rész­vények eladása nélkül, mivel a szükséges törzstőkeemelést tel­jes egészében fedezte volna, ha a képviselők a hátralévő két év­ben lemondanak tiszteletdíjuk­ról és nem vásárolnak luxusau­tót az önkormányzatnak. Sok gondot okoz a varjú, pedig kevés van belőle év madara Aki szenved a zajos szárnyasoktól, az igazán nehezen azonosul a védelmével Eddig is sok fejfáfást okoztak a vetési varjak, idén pedig még fokozottabb figyelmet kap. A kék vércsét és a vetési varjút vá­lasztották a 2009-es év madará­nak. A Magyar Madártani Egye­sület 29 év óta választja meg az év madarát. A szempontok kö­zött elsődleges a faj veszélyezte­tettsége. A magyar vetésivarjú- állomány pedig az utóbbi évti­keretében a természetvédelmi szakemberek fokozottan ellen­őrzik a magyarországi és nyugat-romániai vetési- varjú-telepeket. A pro­jektben részt vevő nem­zeti parkok és a Magyar Madártani Egyesület munkatársai szükség esetén műfészkeket is kihelyeznek, s azt zedben az erő­teljes gyérítés miatt draszti­kusan lecsök­kent. Súlyosan ve­szélyeztetetett a kékvércse-populá- ció is. Az EU LIFE alapjának támogatá­sával létrejött Kékvér cse-védelmi program remélik: sikerül megállítani az «állomány fogyatkozását. Nehezen azonosulnak a véde­lemmel azok, akik szenvednek a varjak lármájától és ürüléké­től. A madár ugyanis nagyon sok településre beköltözött, mert kevés a természetes éle­lemlelő helye. Csurgón a gim­náziumnál szenvednek a varjú­tól. Különösen fészkelés idején csapnak nagy lármát, az arbo­rétum sétányán pedig több nagy fát is ki kellett vágni, mert megégtek a madár ürülékétől. Segesden, Marcaliban és más településeken sem ismeretlen a probléma. Jó tudni: a védett kék vércsé­nek 500 ezer, a védett vetési varjúnak 10 ezer forint az esz­mei értéke.. ■ Varga Andrea szdsz: Kiemelten kell kezelni a helyi gazdaság fejlesztését, az oktatási intézményeket és a kultúrát Huszadik születésnapját ünnep­li a Szabad Demokraták Szövetsé­ge. Ez alkalomból tervekről, lehe­tőségekről kérdeztük Pintér Ló- rándot, az SZDSZ megyei elnökét, kaposvári frakcióvezetőjét.- Hogy látja az SZDSZ Kapos­vár fejlődésének lehetőségeit?- Kaposváron új városfejlesz­tési koncepcióra lenne szükség. A rendszerváltás óta, de már a 80-as évek második felétől úgy 2001-ig Kaposváron intenzív fej­lődési szakasz zajlott. Robbanás­szerűen javult a kereskedelmi kínálat, egyes városrészek szin­te kicserélődtek, létrejött mind­az, ami Európában egy hasonló méretű várostól elvárható. Ez volt Kaposvár fejlődésének „mennyiségi” szakasza. 2001 után ez a fejlődési szakasz las­sanként kifulladt, új, „minőségi” szakaszt kellett volna nyitni, ahol egyre inkább a gazdaságfej­lesztést, az oktatás minőségének javítását, a kultúrát kellett volna előtérbe állítani, mert Kaposvár jelentős vonzáskörzete miatt is ezek a városias funkciók a hang­súlyosak. A városvezetés ezzel ma sem kíván szembenézni, en­nek következménye, hogy az ok­tatás fejlesztése helyett például a Cseri parkban épülő kalandpark a kiemelt beruházás.- Milyen javaslatai voltak az SZDSZ-nek?- Az eredményeket óvni kell, úgy gondoljuk azonban, három területre kell kiemelten figyelni. A helyi gazdaságot kell a város­nak minden eszközzel segítenie, oktatási intézményeinket kell al­kalmassá tenni, hogy megfelelje­nek a kor követelményeinek, il­letve Kaposvár mint nyitott, be­fogadó kulturális központ szere­pét kell erősíteni. Ilyen intézke­dések ösztönöznék a kaposvári fiatalokat is leginkább arra, hogy itthon maradjanak vagy is­koláikat követően hazatérjenek. A gazdasági versenyképesség ja­vítása érdekében tettünk javas­latot arra, hogy a 2,5 milliós adó­alap felett 1,85%-ra csökkenjen az iparűzési adó, készüljön rész­letes gazdaságfejlesztési és szak­képzési koncepció, amelynek fő irányaira korábban javaslatot nyújtottunk be, érdemben segít­se a város a fiatal vállalkozókat, a városi közgyűlés szerkezete pedig a gazdaságfejlesztési cé­lokhoz igazodjon. Fontos javasla­tunk volt az is, hogy a költségve­tésben vezessünk be kiadási pla­font, azaz a kiadások összege ne haladja meg a bevételeket, és ne legyen működési hiány, mert 2-3 éven belül az éves szinten fize­tendő adósság „letaglózza” a vá­rost, gátolja a fejlődést, és a vál­lalkozásoktól, a lakosságtól töb­bet von el. Ezért nem kapott többséget az a javaslatunk, hogy az autóbusz-viteldíjak ne emel-. kedjenek akkor, amikor az üzemanyagárak zuhannak. Nem halogatható tovább az okta­tási intézmények fejlesztése, for­rást kell teremteni az épületek javítására, az oktatási eszközök korszerűsítésére. A kulturális vezetésnek is meg kell újulnia, én sajnálattal látom, hogy Ka­posvár vezetése ma sem tudja megérteni azokat az előnyöket, amelyeket egy az egész ország számára vonzó, nyitott kulturá­lis központ hoz magával.- És mi a helyzet a megyével?- Támogatjuk a regionális in­tézményrendszer újragondolá­sát, az azonos feladatkörű intéz­ményeket egy megyében kell „bokorszerűen” elhelyezni, tá­mogatjuk az infrastrukturális beruházásokat, soha nem épült és újul meg ennyi út Somogy­bán, mint az elmúlt években. Például az M7-es, a 67-es, a 68- as út, a jövőben előtérbe kell he­lyeznünk a több megyén átívelő M9-es autóút építését. Fontos, hogy a kistelepülések életminő­sége közelítsen a városihoz, fon­tos a környezetvédelem, a me­gye déli részén a munkanélküli­ség csökkenése, így Barcson képviselőink révén támogatjuk a gyógy- és a kapcsolódó konfe­renciaturizmus fejlődését, a mű­velődési központ bővítését szín­ház- és koncertteremmel és a he­lyi iskolafelújítási programot. ▲

Next

/
Oldalképek
Tartalom