Somogyi Hírlap, 2008. december (19. évfolyam, 280-304. szám)

2008-12-07 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 49. szám

4 2008. DECEMBER 7., VASARNAP A HÉT TÉMÁJA Mi a jó magyar pálinkafajták titka? Válaszol Piros László, a Magyar Pálinka Lovag rend nagymestere göcseji körte: Vas és Zala legnemesebb gyümölcseiből készül, a helyiek csak tüskekörtének hívják. szabolcsi alma: a nemzet­közi hírű szabolcsi jonatán adja legalább az 50 száza­lékát. szatmári szilva: a penyigei kék szilva igazi különleges­ség, a nedű 70 százalékát ez adja, míg a maradék har­mincat a besztercei szilva. ÚJFEHÉRTÓI MEGGY: a fürtös meggy és a debreceni b& termő meggy adja meg különleges zamatát. békési szilva: a békési vörös szilva semmivel nem összehasonlítható íze adja az aromáját. KECSKEMÉTI BARACK: f& ként a kecskeméti kajszi- barack az alapgyümölcse, de lehet benne némi rózsa­barack is. GÖNCI BARACK: a Miskolc környéki sárgabarack ki­vételes zamatanyaga adja finom ízét. Igazi hungarikum született, méltó vetélytárs Egy év alatt 45 százalék­kal nőtt a valódi pálinkák fogyasztása Magyarorszá­gon. A piac és az ital is tisztult: a törvény szerint sem aromát, sem színezé­ket, de még cukrot sem lehet a pálinkához tenni. Fábos Erika - Németh Márk Több mint hat éve, 2002 nyarán fogadták el azt a rendeletet, amely elindította a magyar pá­linka azóta is töretlen siker­sztoriját. A szabályozás szerint annak hatályba lépése óta pálin­ka elnevezéssel csak a kizárólag Magyarországon termett és ter­melt gyümölcs felhasználásával készült, hazánkban cefrézett, pá­rolt, érlelt és palackozott italt le­het illetni. Nem tartalmazhat semmilyen hozzáadott anyagot, így cukrot, ízesítőt és színezéket sem. 2004-re sikerült azt is elér­nie hazánknak, hogy az egész Európai Unióban csak mi és Ausztria négy tartománya hasz­nálhassa a pálinka elnevezést. Az idén novemberben ötpárti konszenzussal elfogadott pálin­katörvény pedig kimondja, hogy az italokat ízesíteni, színesíteni, édesíteni nem lehet. A szigorú szabályozás hatásá­ra megtisztult a piac, szép lassan eltűntek a kommersz löttyök, és a gyártók megjelentek az igazi, tiszta minőségi pálinkákkal. Ez persze az árakban is tükröződött, korábban hét-nyolcszáz forintért is lehetett kapni gyümölcsízesíté­sű röviditalokat, az igazi pálinka üvegenkénti ára azonban gyak­ran az öt-hatezer forintot is meg­haladhatja. Az ital alkoholtartal­ma is „finomult”, ötven százalék helyett manapság már inkább a negyvenszázalékos a megszo­kott. „Évente mintegy 1,5 millió liter pálinka kerül forgalomba ha­zánkban, de a jelentős mennyisé­gű bérfőzetés keretében elő­állított pálinka miatt az egy főre eső pálinkafogyasztás nagyjából egy liter” - mondta lapunknak Nagy András, a Magyar Szesz­ipari Szövetség és Terméktanács ügyvezető igazgatója. A fogyasztói szokások azonban az elmúlt évek során fokozatosan megváltoztak. Kezd tudatosulni a magyar fogyasztókban, hogy a pálinka a kulturált ünneplést, az ízek élvezetét szolgálja, és nem azt, hogy minél gyorsabban be­rúgjanak tőle az emberek. A mi­nőségi magyar pálinkák meg­hódították a hazai éttermeket, szó­rakozóhelyeket is, hiszen mára egyetlen igényes vendéglátó-ipari egység sem engedheti meg magá­nak, hogy a hungarikum hiányoz­zon a kínálatából. „Csupa pozitív változást hozott a rendelet, sikerült vele elérni, hogy a pálinka rangot kapjon, és ténylegesen is a magyar nép nemzeti italává váljon” - véli Piros László, a Magyar Pálinka Lovagrend Egyesületének nagy­mestere. Ez szerinte azért is fon­tos, mert a nemzetközi piacon is csak azok a termékek válhatnak sikeressé, amelyeket a saját hazá­jukban elfogadnak, szeretnek. Piros László szerint a pálinka adottságai alapján lehet esély ar­ra, hogy hasonló karriert fusson be, mint a whisky, a tequila és a vodka. Főképpen mert az előb­biekkel ellentétben nem gaboná­ból, hanem ízgazdag gyümöl­csökből készül. Azonban a külföldi piacokra való betöréshez jóval több pénz­re lenne szükség a pálinka nép­szerűsítésére idén elkülönített 150 millió forintnál. Ezt az össze­get főleg a belföldi népszerűsítés­re, a különböző pálinkás rendez­vények támogatására használták. „A mostam válság miatt már an­nak is örülnénk, ha jövőre is ugyanennyiből lehetne gazdál­kodni” - mondta Nagy András, aki szerint a külföldi promócióra ennél egy nullával hosszabb ösz- szeg lenne szükséges. Ennek el­lenére ahol tudnak - például a nemzetközi szeszipari konferen­ciákon, amelyekből Budapesten is rendeztek néhányat -, min­dent megtesznek a hazai italok népszerűsítésére a résztvevők között. „A skót whiskyszövetség elnöke például á pálinka nagy ra­jongójává vált, miután megkós­toltattuk vele a nedűt” - számolt be lapunknak egy apró sikerről Nagy András. A pálinkafőzők állítják: az el­múlt években sokkal népszerűbb lett a pálinka itthon, mint koráb­ban volt. A statisztika is ezt tá­masztja alá: a valódi pálinkák fogyasztása egy év alatt 45 száza­lékkal nőtt. Igaz, azzal még lesz dolguk a főzdéknek, hogy azt is elhitessék minél több fogyasztó­val: megéri tájékozódni pálinka- ivás előtt. „Az a tapasztalat, hogy még mindig sokan vásárolnak úgy pá­linkát, hogy csak az ital csomago­lását nézik: ha van a címkéjén egy szép gyümölcsábra, van ben­ne méz vagy úszkál benne gyü­mölcs, megveszik - mondta Békési Zoltán, a Békési Pálinka- főzde tulajdonosa és a Kisüsti, Pálinkafőzők Országos Egyesüle­tének elnöke. - Ez becsapós, a polcokon ugyanis pont annyi pálinkaszerű ital van, mint amennyi valódi pálinka. Könnyű tehát melléfogni.” „Novemberben született meg a pálinkatörvény, amely nagyon fontos nekünk és a fogyasztók­nak is - mondta Békési Zoltán. - A pálinkafőzőknek azért, mert egy világos törvény született, amely nemcsak szabályoz, de azt is rögzíti, hogy az állam segít ab­ban, hogy a pálinka valóban országérték legyen. A fogyasztók­nak pedig azért fontos, mert az ál­lam garantált biztosítékokat ad a minőségre például azzal, hogy a többitől eltérő színű, így könnyen megkülönböztethető zárjeggyel látja el a valódi kisüsti pálinkákat. Az a tapasztalatom, hogy egyre inkább van egy igényes fogyasz­tói réteg is, amely ért a pálinkához - tette hozzá Békési. - Tisztában vannak a fajtákkal, és valóban nemcsak az alkoholt, hanem a gyümölcsélményt keresik.” több tucat rendezvényt tar­tottak országszerte Szent Miklós napján, a pálinka ün­nepén. Ezek egyikén, a föld­művelésügyi tárca épületének árkádsora alatt a Magyar Pá­linka Lovagrend elöljárói már péntek délután osztogatták a szabolcsi almapárlatot. volt, aki nem akarta elapróz­ni, így eleve egy háromliteres műanyag kannával érkezett a minisztérium épüle­te elé, hátha az ár­kádsor egyik végé­ben felállított lát- ványfőzdéből csur- ran-cseppen számá­ra egy kis hunga­rikum. A tudósító is ezen az oldalon kezdte a kóstolga­tást egy kis szabol­csi almával, amely amúgy aperitifként szolgált a háromnapos rendezvény elé. eközben piros László, a Ma­gyar Pálinka Lovagrend nagy­mestere éppen „pálinkás jó reg geltet!” kívánt az egybegyűltek­nek, és rögtön megegyezte: hiá­ba esik szakadatlanul, ha vala­ki szereti a jó pálinkát, az nem bánja, ha elázik. Ennek jegyé ben egyre többen áztunk, mi­közben a Zsindetyes Pálinka- főzde mézes ribizlijével szemez­tünk kitartóan. A Prekop Pálinkafőzde ágyas meggyesének kóstolgatása közben feltűnt a rendezvény fő­védnöke, Gráf József agrár­miniszter, aki éppen új ízekre vadászott Elárulta, hogy a kedvencei mindig azok a ne­dűk, amelyek valamilyen kü­1. A pálinkát nem szabad jégbe hűteni, és nem szokás egy húzásra meginni. Ezzel szemben szobahőmérsékleten javasolt fogyasztani öblös pohárkából, hogy fel­szabadulhassanak az illat- és ízanyagok. 2. miután a poharunkba ke­rült az ital, körkörös mozdula­tokat téve a kezünkkel, meg lönleges, vadon termő növény­ből készülnek. így legutóbb éppen egy kiváló som-, illetve kökénypálinka fogta meg lég inkább. A miniszter szerint ez az év valóban a pálinka éve Magyarországon, hiszen a név levédésével igazi hungarikum született, amelyre büszkék lehetünk. Gráf József szerint minden nemzetnek van saját itala, amelyről híres, s a mi italunk felveszi a versenyt a cseh Becherovkától az olasz grappáig, minden nemzet spe­ciális nedűjével A lényeg az, hogy előbb itthon kell nép­szerűvé válnia a finom gyü­mölcspárlatoknak, hogy aztán a külföldi, hazánkba látogat­va, majd a saját országában vásárolva is keresse ezen magyar termékeket mindenesetre az árkádsor alatt bátran megállapíthattuk, hogy a hazai népszerűség nőttön nő, hiszen a rendezvény megnyitása után jel órával már kisebb sorok kígyóztak a tavalyi év pálinkáját készítő Bolyhosék pultja előtt az ágyas cigánymeggyre várva. Ők is közelebb kerültek a hosszú élet titkához Takács Zoltán győződhetünk az ital tisztasá­gáról, áttetszőségéről. 3. ezután az orrunké a fő­szerep, a pohár fölé hajolva ló tegezzük be a gyümölcsillatot 4. csak ezután jön maga a kóstolás: apró kortyokat vegyünk a szánkba, és ne nyeljük le azonnal, hanem a borhoz hasonlóan klelges- sük a nyelvünkkel. Pálinkafajták népszerűsége a fogyasztók körében FORRÁS: GFK HUNGÁRIA PÁLINKAPIACI FELMÉRÉSE AZ AGRÁRMARKETING CENTRUM MEGBÍZÁSÁBÓL EUROPRESS-GRAFIKA Gráf József a kökénypálinkára esküszik A helyes pálinkaivás négy lépése

Next

/
Oldalképek
Tartalom