Somogyi Hírlap, 2008. december (19. évfolyam, 280-304. szám)

2008-12-27 / 301. szám

SOMOGY) HÍRLAP - 2008. DECEMBER 27., SZOMBAT MEGYEI KORKÉP 5 Egypalacknyi áldás Marcaliban hagyomány Borszentelésre vitték a szőlősgazdák boraikat a plébániatemplomba Gondosan letakart kosa­rakban, táskákban, dí­szes szatyrokban úgy hatvan palack vörös- és fehérborral érkeztek a gazdák a templomba. Vigmond Erika ]ános-napi borszentelésre hívta a bortermelőket Kiss Iván címze­tes prépost, Marcali esperesplé­bánosa. A marcali Gelencsér Ró­bert hat-hét üveg bort is hozott. f1- Egy részét a szentmise utáni -1 hagyományos borkóstolón meg­bontjuk, a másik felét pedig el­osztom a hordóim között, hogy továbbadjam az áldást - mondta. A bor az isteni szeretetet is jelképezi, de a nedűt csak Szent János tudja- Tavaly én is hoztam bort, idén megvédeni a romlástól. Kiss Iván plébános megszentelte a borokat Szent János áldása középkori legenda szerint Aristodemus pogány főpap azt mondta Jánosnak, hogy kizárólag akkor hajlandó hinni Krisztusban, ha a szeme láttára kiiszik egy méreggel teli kelyhet, és az nem árt neki. A mérget elő szőr két gonosztevővel meg­itatták, akik azonnal meg­haltak. János, miután meg­áldotta a kelyhet, kiitta, és életben maradt. Köpenyét a halottakra terí­tette, akik feltámadtak. A pogányok a látottak alapján megkeresztelkedtek. már nem - tette hozzá a mesztegnyői Ladencsics János Zoltán. - A gadányi hegyben volt a szőlőm. A tizenhat környékbe­li szőlősgazda közül csak én ma­radtam. A környező földeket az évek során művelés híján vissza­vette a természet. Emiatt egyre nehezebben tartottam rendben az enyémet is. Fáj érte a szívem, de ez az év volt az utolsó. A borszentelés az egyik mar­cali gazda, Bognár György ver­sével kezdődött. Kiss Iván plé­bános pedig a Szent János-napi boráldás eredetét is feüdézte, majd boraikkal együtt a gazdákat is megáldotta. A templomból kilépőket a csí­pős hidegben szentelt forralt borral is megkínálták. A globalizáció az emberiség fő ellensége Az egészségügy privatizációjá­nak erkölcsi ítélete, hogy szolgá­lat, élet- és egészségajándékozás helyett tudatos gyilkolás, pro­fitszerzés zajlik - idéztük Simon Kornél kardiológus professzort, aki nagy sikerű siófoki előadásá­ban Papp Lajos nyugdíjba vonu­lásának körülményeiből knndul- va nem csupán a hazai egészség­ügyben uralkodó állapotokat bí­rálta, hanem azt a világviszony­latban megtapasztalható morá­lis válságot is, ami elérte a leg­ősibb szakrális hivatást, a gyó­gyítást is. A professzor úgy véli: ami az egészségügyben idehaza megtörténik, nem csak magyar jelenség, de mentségül ez a tény sem szolgálhat.- A leggazdagabb országok be­tegbiztosítóinak fő célja nem a rájuk bízott betegek gyógyítása, hanem a minél nagyobb profit megszerzése. A világ egészében ilyen, és ennek a merkantilista, individualista világnak része a profitorientált egészségügy is - hangsúlyozta a professzor, aki állítja: a globalizáció az emberi­ség legszörnyűbb ellensége, a vi­lág pedig énközpontú áltörvény szerint működik, ahol a hatalom, a pénz és a hírnév számít. - És ez a szemlélet a legősibb, leg­szentebb hivatásban, a gyógyí­tásban a legborzasztóbb parado­xon - szögezte le Simon Kornél. A professzor szerint abban az értelemben tehát nincs Papp La- jos-ügy, hogy a szívsebész vissza­vonulásának történetben nem Papp Lajos személyes sorsa a legfontosabb, van annál fonto­sabb is. - Van az ügy, van a szívbetegek ügye, az egész­ségügy, mindannyiunk ügye, akár a nemzetünk ügye. Az ügy, amiről beszélek, nem poli­tikai ügy, nem érdekcsoportok ügye, egyetemes, mindannyi­unkat érintő kérdés - hívta fel a figyelmet az ismert kardioló­gus, aki szerint szembe kell nézni az igazsággal, szembe kell nézni magunkkal, mert va­lamit tenni kell. Simon Kornél azt vallja, eljött az ideje, hogy felismerjük: a szeretet és az önzetlen szolgálat gyakorlása az egyetlen mód, hogy elkerüljük a pusztulást. - Az igazság éppen ellenkező irányban van, mint ahol eddig kerestük - hangsúlyozta a pro­fesszor. ■ Kolumbán Tünde V ifi '-í- v x ÁRPÁSI já/ÉLTT JB ZOLTÁN Mai magyar boldogságérzet NAPOKKAL KARÁCSONY ELŐTT egy közvélemény-kutató cég közzétette legfrissebb felmérésének eredményeit: ötvenegy országban vizsgál­ták az emberek boldogság­érzetét és elégedettségét. A kép ránk, magyarokra néz­ve egyszerre felemelő és le­sújtó. kezdjük a szomorú adatok­kal! A kormány munkájá­val, a gazdasági körülmé­nyekkel, valamint a szemé" lyes pénzügyi helyzettel va­ló elégedettség az európai országokat nézve nálunk a legalacsonyabb. A boldog­ságérzet mértékét tekintve sem sokkal jobb a helyzet, csak a cseheket körözzük le. Tévedés viszont azt gon­dolni, hogy az anyagi jólét feltétlenül boldoggá teszi az embert, mert például a gaz­dag Norvégiában és az USA- ban is alacsony a boldogság- érzet-mutató. Nálunk vi­szont az életszínvonal is ala­csony, meg a boldogságérzet is. Ugyanez jellemző a len­gyelekre, a balti népekre, a portugálokra, az oroszokra és a törökökre is. most essék szó az erénye­inkről! Nekünk, magyarok­nak az európai átlagot meg­haladóan jó a kapcsolatunk a gyermekeinkkel, a szülé­inkkel és a munkatársaink­kal. Hasonló a helyzet a bolthálózat nyújtotta vásár­lási lehetőségek, a saját sze­mélyes vallási hitünk, illet­ve szellemi meggyőződé- sühk tekintetében. Végeze­tül lélekemelő, hogy az át­lag európainál jobb a szexu­ális életünk, s ezen belül különösen elégedettek a nők, jobban, mint a férfiak. nos, nagyjából így nézünk ki mi, magyarok egy nem­zetközi felmérés szerint. Hogy játék az egész, vagy kőkemény - a politikusok­nak feladatot is adó - való­ság, döntse el ki-ki maga. Az újévi fogadalmakig van idők töprengeni rajta!

Next

/
Oldalképek
Tartalom