Somogyi Hírlap, 2008. december (19. évfolyam, 280-304. szám)

2008-12-07 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 49. szám

2008. DECEMBER 7., VASÁRNAP MŰVÉSZBEJÁRÓ 13 Utoljára lengették a keszkenőt aranykorszak Végleg elköszön a Veresegyházi Asszonykórus a Z’Zi Labortól Néhány nap, és utoljára lengeti keszkenőjét pop­koncerten a Veresegyházi Asszonykórus. A 80-as évek legeredetibb zenei formációját Janicsák Ist­ván „találta ki”, s ő volt az, aki kimondta: nem lesz több közös koncert. Dián Tamás Az, hogy még ma is emlékszünk a Z’zi Labor nevű együttesre, a Veresegyházi Asszonykórusnak köszönhető'. Az 1986-os élmény felejthetetlen: az, hogy rakott szoknyás, fejkendős nők voká- loznak egy popzenekarban, nemcsak a közönséget sokkolta, hanem az akkori magyar kultúr­politikát is. Felháborodni nem lehetett, hiszen nem paródiáról volt szó, a kórus közreműködé­sét láthatóan minden érintett na­gyon komolyan vette. Ám támo­gatni sem lett volna ildomos, hi­szen mégiscsak fricskáról volt szó, amely átszakította a gátat a népművészet és a popzene közt. így aztán maradt a passzivitás. Különben is: mire bárki megfo­galmazhatott volna egy kiegyen­súlyozott kritikát, az asszonyok és az együttes már túl voltak 460 ezer eladott lemezen, és a Queen együttes előzenekaraként éne­kelték a Honky Tónk Woman át­dolgozását a Népstadionban. Er­ről az eseményről a BBC filmet is készített, amelyben nem mu­lasztották el megemlíteni, hogy a Rolling Stones csak a Z’zi La­bornak adta meg a jogot a feldol­gozásra. Ma már mindez poptörténe­lem, s csak kevesen tudják, hogy a Veresegyházi Asszonykórus és a Z’zi Labor együttműködését a Janicsák István szerint mára a Z’Zi Labor lejárt lemez lett, ám a veresegyházi asszonyok remélik, ez a búcsú nem örökre szól női szeszély szülte. Janicsák mindössze három vokalistát ke­resett a zenekarba. Ám a kórus tartott attól, hogy a külön mun­ka megbontja a társulatot, ezért azt mondták: vagy mindenki szerepel, vagy senki. így került bele az akkor még több mint húsz veresegyházi nő a könnyű­AZ ASSZONYKÓRUS és a pop- zenészek mindig egyenrangú partnerek voltak. Jól példázza ezt az az eset, amikor egy székesfehérvári fellépés alkal­mával a nők belopóztak az éppen a városban vacsorázó együttes szobájába, s a nad­rágoktól a takarókig, mindent összevarrtak. Janicsákék el& zene világába. Fesztiválok, kon­certek, tévéműsorok százain lép­tek fel, bejárták a fél világot, mindenhol roppant sikeresek voltak, mégis csak „másodállá­sú” sztárok maradtak. „Amint levették a népviseletet, senki sem ismerte meg őket - mondta egy kritikus. - Csak a színpadon szőr nem értették, miért indult el az egész szoba, amikor megpróbáltak belebújni a pi­zsamájukba. A kevésbé nemes „bosszú” sem váratott magára sokáig: egy másik fel­lépés helyszínén az asszonyok szállásának kilincsét és kü­szöbét kenték be rejtélyes el­követők paprikakrémmel. ünnepelték őket, egyébként megmaradtak óvónőnek, háztar­tásbelinek és takarítónőnek.” A Z’zi Labor 1993-ban felosz­lott, ám az asszonykórust vitte tovább a népszerűség nehézségi ereje. Janicsák István rövid szü­net után felvette velük a kapcso­latot, s folytatódtak a haknik - csak éppen alkalmi zenészekkel és kisebb létszámmal. A több mint húszfős kórusból hatan maradtak, mivel a többieket Janicsák nem tudta megfizetni. Most pedig ennek az időszak­nak is vége: 22 év után, decem­ber 29-én a Petőfi Csarnokban az asszonykórus utoljára ad kon­certet popszínpadon. Amikor az okok kerültek szóba, Janicsák csak annyit mondott: „Lejárt le­mez lettünk, már nem vagyunk érdekesek. Viszont az asszonyok megérdemlik, hogy utoljára megünnepeljük őket”. A búcsú méltó lesz a hajdani „aranykorszakhoz”, hiszen nem csupán egy Best of válogatás- lemez, illetve a koncertről ké­szült DVD jelenik meg, hanem egy könyv is, év végéig pedig fotókiállítás is látható az együt­tesről a Petőfi Csarnokban. „Sajnáljuk, hogy így alakult - mondta a bejelentés után Czene Imréné, Julika néni. - Na­gyon kellemes emlékeink van­nak a könnyűzenéről, amit pedig a zenészek rossz szokásairól ter­jesztenek, az nem igaz. Pista na­gyon aranyos ember, s mi olya­nok voltunk, mint egy család. A népdallal természetesen nem hagyunk fel, s egy picit remény­kedünk, hogy ez a mostani bú­csú sem végleges.” Összevarrták az együttes szobáját Új első karmester a Magyar Rádió Szimfonikusoknál New Yorkból A New York-i születésű, 37 éves Stephen D’Agostíno lesz a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának első karmestere 2009. január el­sejétől. A művészt nyolc pályázó közül választotta ki a zenekar. Stephen D’Agostino tizenöt éve van jelen a magyar zenei életben. Tanulmányait az Egye­sült Államokban végezte ne­ves karmesterek irányításával. 1993-ban elnyerte a Fulbright Bizottság ösztöndíját, ennek keretében érkezett Magyar- országra. 1995-ben Sir Solti György asszisztenseként két európai turnén vett részt a Bu­dapesti Fesztiválzenekarral. 2007-ben a Grzegorz Fitelberg Nemzetközi Karmesterverse­nyen különdíjban részesült. Rendszeresen vezényel szülő­hazájában, és keresett vendég- karmester Európában is. A hazai közönség december 13-án este találkozhat vele leg­közelebb a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben, ahol Mozart és Webber Requiemjét dirigálja. Az előadáson az MR Szimfonikusok, az énekkar és a gyermekkórus a Budapesti Aka­démiai Kórustársasággal és a Honvéd Férfikarral közösen lép színpadra. ■ Príma Pr im issima-d íjeső: jók között a legjobbaknak zenszky Richárd, a Tihanyi Ben­cés Apátság vezetője, Novák Ist­ván építész, Szegő András újságíró, Koncz Zsuzsa előadó- művész, a Muzsikás együttes, valamint az MKB Veszprém Ké­zilabda Club. A díj mellé - amely a verhetetlen lovat, Kincsemet ábrázolja - 50 ezer euró (13,3 millió forint) is jár. Rendhagyó módon különdíjjal és szintén 50 ezer euróval jutalmazták a Magyar Televíziót, mivel a közszolgálati adó a kezdetektől fogva közvetíti a ceremóniát. Idén a közönségdíjat Halász Judit színművésznő kapta, aki elmondta, hogy tetszik neki a szobor, hiszen első sikereit lo­vasként aratta. „Még nem tudom, hova fogom tenni, de biztosan ta­lálok neki helyet, hiszen a szobám falát a lovam képei díszítik.” Ne­vetve hozzátette, hogy a pénz el­költése sem ütközik majd akadá­lyokba egy olyan családban, amelyben három unoka van. A díjátadó legmeghatóbb pilla­nata Melis György operaénekes­hez fűződik, aki bár nem a fő­díjat kapta, mégis szívbemar- koló szavakkal köszönte meg a közönség szeretetét és az őt köszöntő vastapsot. Elmondta: lélekben már a „nagy hallgatás­ra” készül, és nem fél tőle. ■ Pénteken este ünnepélyes kere­tek között átadták a Demján Sán­dor üzletember alapította Príma Primissima Díjakat tíz kategó­riában. Legjobb lett a legjobbak között Keleti Éva fotóriporter, Csoóri Sándor költő, író, Markó Iván táncművész-koreográfus, Pusztay János nyelvész, Kor­Kurtág György Játékok II. című lemeze lett Az év magyar klasz- szikuszene-produkciója, Oláh Kálmán Always című albumát pedig az év legjobb dzsesszleme- zének választotta a Gramofon című zenei szaklap zsűrije. A Kurtág-lemezen közreműkö­dött Csalog Gábor, Kemenes András és Kurtág Márta, a zene­szerző zongoraművész felesége. Az ítészek ötödik alkalommal ítélték oda a fődíjakat is: a Gra­mofon Magyar Klasszikus Zenei Díjat az idén Szilasi Alex zongo­raművész kapta sokoldalú mű­vészi és ismeretterjesztő mun­kásságáért, Frederik Chopin műveinek újszerű értelmezé­séért, valamint hangszertörténe­ti kutatásaiért. A dzsesszisták közül Szabados György zongo- raművészt-zeneszerzőt díjazták. A méltatásban a többi közt a Bol­dogasszony földje (Harangok) című szólólemezét, alkotói és előadói életművét említik. Az év legjobb külföldi dzsessz- lemezének Lionel Loueke Kari- bu című albumát választották az ítészek, a legjobb komolyzenei lemeznek pedig Bach Christus, dér ist mein Lebent (Harmónia Mundi) a Collegium Vocale Gént előadásában és Philippe Herre- weghe vezényletében. ■ Halász Judit unokáira költi a pénzt Kiosztotta szakmai díjait a Gramofon zenei magazin Válságban a könyvpiac: már a Biblia sem fogy NEHÉZ HELYZETBE KERÜLT az amerikai könyvkiadás, a nagy kiadók jelentős forga­lomcsökkenésről számolnak be. A világ legnagyobb könyvkiadója, a Random House például bejelentette költségcsökkentési akció­tervét. A könyvpiac nehéz helyzetét jelzi, hogy a Thomson Nelson, amely a világ legnagyobb Biblia­kiadója, 10 százalékos lét­számleépítést jelentett be. Vajda Lajos a Magyar Nemzeti Galériában december 13-án nyűik meg a Vajda Lajos-életmű-kiállí- tás a Magyar Nemzeti Galé­riában. A mintegy 250 mű­vet számláló válogatás buda­pesti és vidéki közgyűjte­ményekből, külföldi és hazai magángyűjtemények­ből tevődött össze. A buda­pesti kiállítás több európai városban és a tengerentúlon is látható lesz. Budapesten koncertezik a gitárfenomén AMERIKA EGYIK legtehetsége­sebb bluesgitárosa, Joe Bonamassa december 13-án Budapesten, a Nyugati Teátrumban ad koncertet. Tehetségét jelzi, hogy 12 évesen már B. B. Kinggel koncertezett. Első lemeze 2000-ben A New Day Yester- day címmel jelent meg. A Guitar Player Magaziné olvasói idén is az év blues- gitárosának választották. Ady-domborművet avatnak Párizsban felavatták Ady Endre dom­borművét Párizsban, a volt Európa Hotel falán - a költő egykori tartózkodási helyén. A művet a debreceni MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ készít­tette Deák Árpád szobrász- művésszel. Az alkotásból a későbbiekben még két önt­vény készül: az egyiket Debrecenben, a másikat Nagyváradon helyezik el. Vissza a kezdetekhez: újra Kossuth lesz az MR1 a MAGYAR rádió a tradicio­nális névhasználatot alkal­mazza minden csatornáján - döntött a közmédiumot fel­ügyelő közalapítvány kura­tóriuma. Rangos Katalin kuratóriumi elnök elmondta: a döntés nem érinti a rádió lógóját és az új adókat sem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom