Somogyi Hírlap, 2008. november (19. évfolyam, 256-279. szám)
2008-11-30 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 48. szám
2008. NOVEMBER 30., VASÁRNAP GAZDASÁG Érzékeinkre is hat a kereskedői fortély vevőlesen Narancsillatú kasszánál kevés a reklamáció, s jó, ha tudjuk: éhesen tilos vásárolni 5 Tegyen fel sötét napszemüveget és dugja be a fülét, orrát az, aki a karácsonyi bevásárlásokat befolyásolástól mentesen szeretné letudni. A költésre csábító kereskedői trükkök tárháza ugyanis szinte végtelen. Dián Tamás Ugye, előfordult már önnel, hogy egy üzletből kijőve valamiről nem tudta megmondani, miért is vette meg? Egy felmérés szerint egy átlagos vásárlás során a termékek 40-50 százaléka nem előre tervezetten kerül be a kosárba. Ám ez korántsem a véletlen műve. Nem is hinnénk, mi mindent vetnek be a plázák és hipermarketek azért, hogy minél többször nyúljunk a pénztárcánkhoz. A vásárlásra csábítás lélektana ma már szinte külön tudományág. Sza- kály Zoltán, a Kaposvári Egyetem marketing és kereskedelem tanszékének vezetője szerint nincs is olyan érzékszervünk, amelyet a kereskedők különböző fortélyokkal ne próbálnának befolyásolni. Itt van például mindjárt a hallás. „Ki gondolná, hogy az üzletekben hallott zene is hatással van a döntéseinkre?- tette fel a kérdést a szakember.- Pedig kutatások kimutatták, hogy az emberek általában az általuk hallott muzsika tempójára vásárolnak. Ahol lassú, andah'tó zene szól, ott több időt töltünk, Uyen szól például a luxustermékeket árusító üzletekben vagy a plázákban. Pattogósabb dallamokat a gyorsan forgó, napi fogyasztású árucikkeknél lehet hallani.” A plázák egyébként is az illúziókeltés bajnokai. Sétálóutcákat idéző tereik, az üzletek elé kitett nagy plüssfigurák és a gyermek- megőrzők mind azt a célt szolgálják, hogy a betérők elfelejtsék, hol is vannak. A fő szempont a családias légkör megteremtése, ilyen környezetben ugyanis az emberek kevésbé „gyanakvóak”, nagyobb a hajlandóságuk a vásárlásra. A hipermarketeknek sem kell a szomszédba menniük fogyasztásösztönző fortélyokért. „Az, hogy sok nagy üzlet a zöldséggyümölcs részleggel fogadja a vevőket, azt az érzést erősíti, mintha piacon járnánk - árulta el Szakály Zoltán. - Arról már nem is szólva, hogy a zöldáru látványa a frissesség érzését is elülteti a vevőkben. A pékség viszont a hipermarket lehető legtávolabbi végében van, hiszen kenyérért mindenki elmegy, s közben végig kell sétálnia az egész áruházon. Ha valaki egy nagy kereskedelmi lánc polcai között jár, ne legyenek illúziói: az ő útA plüssállatok slmogatása kellemes érzetet kelt a vevőben, és szinte észrevétlenül növeli a vásárlási kedvet Sokan nem mennek inkább plázába, így állnak ellen a „csábításnak" egy vásárlás során átlagosan 1500-3000 inger éri a vevőt, aki ennek az élményhalmaznak nagyjából az 5-25 százalékát tudja elraktározni. Persze csak akkor, ha akarja. A mostani gazdasági válság idején ugyanis az a tapasztalat, hogy egyre többen térnek át a plázákból és a hipermar- ketekből a puritánabb diszkontáruházakba és kis üzletekbe. Szakemberek szerint ennek az az oka, hogy az emberek tudat alatt érzékelik a nagy áruházak befolyásoló technikáit, s mivel ellenállni nem tudnak ezeknek, inkább kerülik az „elcsábulás ” lehetőségét. „No persze sok függ attól is, hogy maga a vásárló milyen állapotban tér be az üzletbe - mondta Szakály Zoltán. - Ha ugyanis valaki éhesen vásárol, szinte biztos, hogy kereskedői trükkök nélkül is túlköltekezik. ” vonalát bizony megtervezték. Mint ahogy az édességek elhelyezése a kasszák környékén sem véletlenszerű: mivel itt várakozni kell, a kisgyerekes bevásárlók szinte biztos vesznek innét valamit.” A színek, a fények és az illatok is befolyásolják a vásárlók döntéseit. „Nem véletlen, hogy a játé-' kok közül a piros színűek fogynak a legjobban, mivel ennek a színnek a legjobb a kontrasztja - jelentette ki a marketing szakértő. - A húsos pultnál a vöröses- lilás lámpákkal történő megvilágítás azt az érzetet kelti, hogy az áru mindig friss. Még az orrunk is befolyásolható: külföldön megfigyelték, hogy sokkal jobb annak a halaspultnak a forgalma, ahol egészen enyhe citromillatot fecskendeznek a levegőbe. A narancsillat viszont a kasszánál fejti ki áldásos hatását: az így „kezelt” pénztáraknál ugyanis jóval kevesebb a reklamáció.” Mielőtt bősz szimatolásba kezdenénk, tegyük gyorsan hozzá: az illatmarketing nálunk még gyerekcipőben jár, leginkább a különböző látványpékségek, illetve a luxuscikkeket árusító üzletek alkalmazzák. De ne legyenek kétségeink, hogy hamarosan elterjed, mivel aromakibocsátó terminálokat már ma is lehet kapni, s egy-egy jó illat akár tizenöt-tizenhat százalékkal emelheti a vásárlással töltött időt, öt-hat százalékkal pedig a forgalmat.
