Somogyi Hírlap, 2008. november (19. évfolyam, 256-279. szám)
2008-11-29 / 279. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2008. NOVEMBER 29., SZOMBAT IN MEMÓRIÁM Elhunyt Jávori Béla Elhunyt Jávori Béla Rózsa Ferenc-díjas, Aranytollas újságíró, aki 1969-től 1988-ig volt a Somogyi Néplap fő- szerkesztője. 78 éves korában ragadta el a halál. A Somogyi Hírlap és az Axel Springer Magyarország Kft. Somogy Megyei Irodája saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek. A vitának vége. Az érvek elfogytak, s az érvelő elhallgatott. Jávori Béla itt hagyott bennünket. Letette a tollat, sarokban hagyta az Erika írógépet, becsukta maga mögött az ajtót. A Somogyi Néplap főszerkesztője volt és újságíró. Vagy inkább újságíró. Pengeéles jegyzetei mindig jobbító szándékúak voltak. A kisember pártján állt, és pörlekedett a hatalommal. Ezt tette egész életén át. Gyakornokként kezdte a Somogyi Néplapnál, és főszerkesztőként búcsúzott el a rendszerváltást megelőzően. Két szenvedélye volt: az írás és a fényképezés. Fotóit, amelyek a megye történelmének egy részét örökítették meg, nyugdíjba vonulásakor a megyei könyvtárnak adományozta. írásait a Somogyi Néplap hasábjai őrzik. Belőlük egy barátságtalan kor szellemére lehet következtetni. Kortörténeü dokumentumok ezek is. Az írást soha nem hagyta abba. Nyugdíjba vonulása után is dolgozott, magának, az íróasztalának. Azt kereste, hogy abban a korban, amelyben alkotott, mi volt a szép, mi az igaz és mi a hamis. Mesterien tudta szétválasztani a konkolyt a búzától. A szakma legmagasabb elismerését, a Rózsa Ferenc- díjat kapta. Nem a szerkesztői munkáért, hanem az írásért. Soha nem volt senkinek a lekötelezettje, önállóan gondolkodó és érvelő egyéniség volt. A fotózás nélkül kiégett volna bíró Dániel Nekünk segítenünk kell, nem készülhetünk ki minden extrém esettől Kilenc év alatt közel ezer elesett nővel találkozott Bíró Dániel, a kaposvári Borostyánvirág Anyaotthon helyettes vezetője. A megannyi nyomor és erőszak elől szabadidejében a természetbe menekül. Vas András A nappaliban ülünk le, ilyentájt, élelmiszerutalvány-osztás idején ez a legnyugodtabb hely. A Borostyánvirág Anyaotthon lakói ugyanis a hipermarket és a diszkontáruházak felé veszik az irányt, egy, csak egy leány marad e vidéken, aki éppen ebédet melegít csemetéjének a konyhában. Néhány pillanat probléma nélkül, ám az intézmény helyettes vezetője ilyenkor sem pihenhet, hiszen ott a rengeteg akta, papírmunka az ideges férjek helyett.- Tavaly lettem az otthon helyettes vezetője - meséli Bíró Dániel -, de már kilenc éve dolgozom ezen a területen. Még a katonaság alatt, polgári szolgálatosként kóstoltam bele. S ezzel el is dőlt a sorsa. Jött az egyetem, majd az otthon, a lá- nyok-asszonyok és a gyerekek problémái, a mindennapos gondoktól a normális gondolkodással elképzelhetetlen, felfoghatatlan történetekig. Melyekhez hozzászokni sohasem lehet, csak feldolgozni, különben felemészti a lelket, s vele az embert.- Szerencsés alkat vagyok - állítja Bíró Dániel -, könnyedén regenerálódom, de még így is akadnak esetek, melyek megviselnek. Ezért is van szükség más jellegű elfoglaltságokra. Én horgászom, fotózom. Előbbi régi hobbi, utóbbival csak három-négy éve kezdett komolyabban foglalkozni. Autodidakta módon, mindig csak any- nyira, amennyit az anyagi lehetőségek engedtek. Hajnalonként felkerekedik, irány a természet. No és a várakozás, hiszen a természetfotózás időigényes dolog, meglehetős türelemre van szükség, még akkor is, ha az ember nem a zsákmányt ejtő ragadozót, hanem a jóval szeh'debb énekesmadarakat akarja lencsevégre kapni.- Néha egész napokat elüldögélek - folytatja -, ugyanis főként olyan madarakat szeretek lefotózni, melyekből kevés van. Mint például a sárgafejű királyka, Magyarország legkisebb madara, mely nem mellékesen villámgyors, ráadásul nehezen becserkészhető vidéken él. Mint például a Dráva mente, Bíró Dániel egyik kedvenc területe.- A családnak van egy kis háza Őrtilosnál, Szentmihályhe- gyen - teszi hozzá -, szerintem Magyarország egyik legszebb vidéke. Építettem egy kis leskunyhót, ha oda kimegyek, teljesen kikapcsolok, kilépek az anyaotthon vüágából, feltöltődöm. Hozzáteszi: a magányosan eltöltött, nyugodt, mégis élményekkel teli pillanatok nélkül valószínűleg már kiégett volna. Kilenc év alatt 1| közel ezer lakót ismert meg ’ az otthonban, mind egyedi, szomorú történet, s ha mindegyiket a lelkére- szívére veszi, ‘ már beleőrült volna. ^- Elfelejteni | 1 persze nem le- f ' hét őket - állítja. - Egy normális embert nem hagy hidegen, ha egy nőt összevernek, ha egy gyermeket szexuálisan zaklat az apja. Ennek ellenére mégsem „halhatunk velük”, hiszen nekünk kell reálisan elemezni a helyzetüket, s segíteni rajtuk. Amikor ugyanis valaki bekerül hozzánk, nem tudja felmérni a helyzetét, nekünk kell gondolkodnunk helyette, elindítani a jövőjét. Segíteni, hogy minél hamarabb feldolgozza, kibeszélje magából a történteket. _ Talán ezért is választott |p ilyen csendes hobbit: a Jr munkája a beszéd, a szabadidejében csendre, magányra vágyik. Egy másik, az emberinél racionálisabb és ke- vésbé kegyetlen világba... Bíró Dániel: hajnalonként irány a természet, a nyugalom. Ott töltődöm fel. Gyerekmunkák kerültek a kalapács alá pénteken A polgárőrök tükröt tartanak a rendőrök elé Csaknem száz fotót, rajzot, festményt, tűzzománc képet és különleges technikával készült alkotást ajánlottak föl a kaposvári gyerekek a Szeretem Kaposvárt Alapítvány jótékonysági árverésére. A gyerekmunkák pénteken délután a városházán kerültek kalapács alá az alapítvány által szervezett aukción. A felajánlásokkal a Liget otthon lakóinak életét, a Kötél Egyesület, a Kaposvári Fiatalok Teljes Életért Alapítvány és a Kaposi Mór Kórházért Alapítvány működését kívánják segíteni a szervezők. Az árverésen Heintz Tamás képviselő felajánlotta: arról a nyolc alkotásról, melyekért a legtöbbet ígérik, készüljön képeslap, és 50-50 darabot kapjanak belőlük az érintettek. ■ Márkus Kata Lakócsai diákok sikere kistérségi versenyeken Szép eredménnyel szerepeltek a lakócsai iskola tanulói két megmérettetésen is. Csonka Zsolt arany, Bogdán Andrea, Balogh Roland és Orsós László bronz minősítést szerzett Kaposváron a beás nyelvű vers- és mesemondó versenyen. Barcson a „Vidám versek” kistérségi versenyen Király Dávid második, míg Rácz Gábor harmadik lett. ■ G. A. Tizenkét évi sikeres együttműködés után rendhagyó eseményre gyűltek össze' a rend őrei. Az első alkalommal megszervezett polgárőr-rendőr konferencián azokról a tapasztalatokról volt szó, amelyeket a napi munkában hasznosíthatnak. Horváth József ezredes rendészeti igazgató elmondta: Somogybán 115 polgárőr-egyesület működik, 3000 taggal. A rendőrség egyik legfontosabb stratégiai partnerévé vált a polgárőrség. Kapocs a rendőrség és a lakosság közt, így olykor tükröt tart a rendőrök elé. Szablics István, a megyei polgárőrszövetség elnöke szerint a polgárőrcsapatok a települések egyharmadát fedik le. Jövőre szeretnék, ha minden sikeres csoport még egy települést a „nevére venne”. ■ J. E. Még mindig nagyzolás az étteremnév: nem váltottak márkára étlapozó Kispénzű menübe fektetőknek kínálja magát továbbra is a nagy múltú kaposmérői vendéglátó egység Megyei gasztronómiai körsétánkban visszatérünk azokba az éttermekbe, amelyekben jót ettünk, vagy ahonnan éhesen távoztunk... Özvegy Zimbabwei Kálmánná A hagyomány jó, a hagyomány szép, mondta mindég édes jó Kálmánom, és nagyot kortyantott hosszúlépéséből. Nehogy már megpimpósodjon, tette hozzá. Mondása mindmáig a fülemben cseng, akárhányszor elmegyek a néhai Nógrádi pékség hűlt helye előtt. Az volt az utolsó hely, amit megtaláltam, ma már annyira változnak az idők, hogy lassan már a mellékesbe is GPS-szel találok csak oda. Semmi sem a régi, mondaná jó Kálmánom, mintha régen nem ürült volna ugyanolyan tempóban a hosszúlépéses vödre. A kaposmérői Márka étterem udvara verte föl szertelen gondolatim. Minden mozdulatlan. Egyetlen osztrák autót látok, mellé parkolok; na, ilyet anno aligha tehettem. Félszegen lépek a Márkába, az ajtót óvatosan csukom, nehogy már összedőljön az egész. De tartja magát. Elhaladok az 1986-os művirágkiállítás díjnyertes kollekciói előtt, majd a megszeppenten porosodó szamovár és az Itt jártunk! fakó fotótárlattól egyenlő távolságra ülök. Osztrákunk egyedül kávézgat, mi lekabátolunk, és fogadjuk a fáradtan érkező felszolgálót. Sűrű dele lehetett: a Márkában helyben 450-ért, kiszállítással 550-ért menüt mérnek. Jó másfél éve jártunk utoljára Értékelés SZEMÉLYZET (1-10 pont): Ott van, ha kell KÖRNYEZET (1-10 pont): Szamováros Q ÉTEL (1-20 pont): Menü-vezérelt a valaha legendás kaposmérői egységben. Akkor alaposan le kellett húznunk, kivetnivalót leginkább a felhozatal ár-érték arányában találtunk. Valamivel testesebb, de még mindig túl sovány az étlap. Gyors egytálételek, a sertés néhány változata, sztereotip szárnyasok, és mutatóba pár halfalat. Ocsúdván a belbecs szocreál révületéből, a hét-nyolcféle leves közé vetjük magunk, á: 360-590 forint. Csont-, gulyás- és tejfölös tárkonyos raguleves a választás. Gulyásunknak a karaktere hi- bádzik, ragunknak a tejföle és tárkonya is a halálán. Gyors feledés-üzemmód. Innen szép nyerni, mondta édes jó Kálmánom, amikor a magyarok 0-6-ra égtek az oroszok ellen a mexikói vébén, és Ro- gyionov a 80. percben kapunkba sercintette a hatodikat. A főételként húsz perc alatt érkező fogások közül a legalacsonyabb pontszámot a tejszínesgombás pulykának ítélte hevenyészett zsűrink. Megbolondítá- sában legfeljebb a gazdaságos fűszersó játszott szerepet. Jóval több pozitív érzelmet szabadított föl bennünk a borjúpaprikás, ami omlós hússal, tejföllel habarva, frissen főtt galuskával érkezett asztalunkra. A legnagyobb ovációt azonban kétségkívül - hogy nagyobb képzavart ne mondjak - a Márka csúcsragadozója, a kacsacomb aratta, ami párolt káposztával és petrezselymes burgonyával a nagykönyvet idézte (I. m: Ki, ha nem én, 1907.). Meg is kérik az árát, aminek nyilván az az oka, hogy nem vásárolják ipari mennyiségben. Ebédünket az egyetlen elérhető desszerttel, palacsintával zártuk, ami Gundel és túrós kivitelben is olyan volt, akár a tökéletes kesztyű: tízujjas. A Márka tehát a széles tömegek ízlésére és tárcájára tette fól a következő évtizedét. Kilőttem hát magam a jövőbe, hogy lássam: van-e már kihívója a kacsának. És tudják, ki lesz a miniszter- elnök! Hisznek a kacsának?
