Somogyi Hírlap, 2008. november (19. évfolyam, 256-279. szám)

2008-11-24 / 274. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP - 2008. NOVEMBER 24., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP 5 PERCES INTERJÚ Összetartanak a nemzetiségek Kovács Márk, a kapos­vári horvát kisebbségi önkormányzat elnöke szerint a politika szítja az ellentéteket az em­berek között.- Milyen ma a kisebbség helyzete Magyarországon, Somogybán?- Hazánkban végül is ve­gyes a helyzet, mert a cigány kisebbségnél a kiélezett helyzetből, a munkanélküli­ség okozta problémákból adódóan fokozottan jelentke­zik a gond. A többieknél nem bizonyítható, hogy szárma­zásuk miatt jobban sújtaná őket a munkanélküliség, mint a magyarokat.- Rajtuk kívül van még ti­zenkét kisebbség, akikről ritkán hallani.- Kivéve most, a szlovák helyzet miatt. Mindig a poli­tika szítja az emberek kö­zött a feszültséget. Egymás közt nincs gond, sem a több­ségi állammal, se a magyar­sággal.- Mennyire vállalnak kö­zösséget egymással?- Azokkal semmiféle kö­zösseget nem vállalunk, akik­nek deviáns magatartásuk miatt gondjaik vannak a többséggel. A többiekkel sem­mi bajunk nincs, sőt össze­dolgozunk. Vannak olyan ren­dezvényeink, mint a nemze­tiségek napja vagy a tavaszi. fesztivál, amit évek óta hol a cigányság, hol a horvát ki­sebbség szervez. Bízunk ben­ne, hogy jövőre partnerek lesznek a lengyelek vagy a németek. Kovács Márk: A deviáns ma­gatartással vállalunk közösséget Bárió dala a filmvásznon álmaimban amerika Csupó Gábor új filmjének lett a főcímzenéje Három család ünnepelte aranylakodalmát Miklósiban Az Álmaimban Amerika lett a Csupó Gábor által rendezett Immigrants - Jóska menni Amerika! cí­mű amerikai-magyar film főcímzenéje. Meiszterics Eszter Auguszt Báriótól megtudtuk: az együttes népszerű slágere már a Valami Amerika című film kap­csán is szóba került, ugyanis mindkét produkciónak Kálomis­ta Gábor a társproducere. Akkor elmaradt a lehetőség, most vi­szont Csupó Gábor, a Jóska men­ni Amerika című film rendezője megkereste a producert, aki egy­ből arra gondolt, mennyire pasz- szol a címhez és a történethez a kilencvenes évek sikerdala. A kaposvári énekes-dalszer­ző elmondta: újra felvették a dalt, és afféle 2008-as hangzást kreáltak neki. A doboktól hip- hop-os beütése lett, vagyis pör- gősebb, mint az eredeti válto­zat. Csupó Gábor legújabb filmjé­ben fityiszt mutat az amerikai popkultúrának. A film fősze­replői, a magyar származású Jóska és orosz származású ba­rátja, Vlad, akik úgy döntenek, hogy beveszik Amerikát. A két barát kalandjain keresztül cini­kus humorba ágyazva ismer­hetjük meg Amerika igazi ar­cát, hogy mit is kínál valójában a bevándorlóknak. Auguszt Bárió és Goodwill György azonban mostanában nemcsak ezzel a dallal került a középpontba, hiszen a formá­ció új lemezt jelentetett meg. Auguszt Bárió: újra felvettük a dalt, amely ezúttal pörgősebb lett Világhírű rajzfilmes csupó Gábor a világ legismer­tebb magyar rajzfilmese. Ő volt a Simpson család animátora, az ő nevéhez köthető a Fecse­gő tipegők sorozat és több mo­zifilm. Rendezője a Híd Thera- bithia földjére című alkotás­nak, ami az utóbbi évek egyik legnagyobb amerikai filmsike­re volt. A Torontói Filmfeszti­válon pedig nemrég mutatták be a The Secret of Moonacre című alkotását, amely 2009 februárjában kerül a magyar mozikba. A két zenész a slágerük feldol­gozásához most először járult hozzá a magyar rendező, Csupó Gábor kedvéért. Sőt, az előzetes várakozással ellentétben az A. D. Stúdió október 30-ára mó­dosította új stúdióalbumának, az Immigrants megjelenését, amin az Álmaimban Amerika szupersláger új feldolgozása is dübörög.- „Csak" egy dalnak indult anno az Álmaimban Amerika, egynek a sok közül, egy lelke­sült korban, egy lelkesült perc­ben, és hogy mássá, hogy többé lehetett, nem érdem, hanem ál­lapot, a „sors", a közönség tette azzá, amit ma jelent. Szép kitel­jesedése a dalnak, hogy 2008- ban „mesehősöknek" kölcsö­nözhettük ezt a korlátlan sza­badságot - nyilatkozta Goodwill György. Az A. D. Stúdió új le­mezén amúgy a dalok többsége a Páratlan páros című dal vona­lát követi - tette hozzá Auguszt Bárió. A hűségről, a templomban kötött kitartóbb házasságról beszélt a vasárnapi szentmisén Miklósi­ban Galbavy Jenő József prior atya. Első alkalommal rendezte meg három család a házasságkö­tés 50. évfordulójának ünnepét. A nem mindennapi szentmisén a családtagok, a rokonok, az isme­rősök, a hívek jelenlétében a pri­or atya a ritka ünnep köré építet­te fel prédikációját, ugyanis Mül- ler Miklós és felesége, Kimmel Mária, Schneitler Ferenc és Palo­tai Katalin, valamint Riesz Már­ton és Pásztler Éva is megerősítet­te a fél évszázaddal korábban egy életre szóló házasságát. Müller Miklós, az aranylako­dalom egyik ünnepeltje azt mondta: nagyon boldog vagyok, hogy ezt a szép eseményt meg­érhettük. ■ Krutek József Emléktáblával hirdetik a jubileumot Fennállásának tízéves évforduló­ját ünnepelte a Gondviselés Szo­ciális Otthon Szabási Szenvedély- betegek Rehabilitációs Részlege. Jakó Gergely, a megyei közgyű­lés alelnöke mondott köszöntőt, a rendezvényen a megyei önkor- fnányzat munkatársai, az egyhá­zak képviselői és az intézmény jelenlegi és nyugdíjas dolgozói is részt vettek. Emléktáblát avattak, amely a részleg tízéves fennállá­sát és működését hirdeti. Darab József műbútorasztalos-mester készítette. ■ Csikós Magdolna Miniszteri tamburazene a kaposvári horvát esten verseny Nemcsak magyarul, hanem horvátul is szépen szavaltak az ifjú versmondók A közelgő nemzetiségek napja tiszteletére horvát napot tartot­tak a hét végén Kaposváron. A programban vers- és prózamon­dó verseny és tamburazenekari koncert is szerepelt.- Másodszor rendeztük meg a szavalóversenyt - mondta Ko­vács Márk, a kaposvári horvát kisebbségi önkormányzat és az Országos Magyar-horvát Baráti Fergeteges hangversenyt adott a Tomo Sestak tamburazenekar Társaság elnöke. - Lakócsáról és Drávasztáráról érkeztek a gyere­kek. Érdekes módon fontosnak érezték, hogy a magyar szerzők műveit magyarul, a horvát szer­zőkét pedig horvátul adják elő, holott ez nem volt követelmény. A zsűri a lakócsai Erdélyi Ben­jámin produkcióját ítélte a leg­jobbnak, második Schneider Kristóf és Bosnyák Tibor lett. A magyar-horvát baráti kapcsola­tok terén végzett munkájáért Kustra Pál eüsmerésben része­sült. A baráti társaság kaproncai tagjai között polgármesterek, egy miniszterelnök-helyettes és egy miniszter is található. Rend­szeresen látogatják egymás ren­dezvényeit, sőt fel is lépnek, mint Kaposváron a Tomo Sestak tam­burazenekar. ■ F. Szarka Á. Termékenységi mágia: telet hoztak a kötcseiek templomszentelés ünnepe A kétszáz éves hagyományt már csak a kötcsei közösség ápolja Piros virágot és rozmaringágat tűztek a kalapjukra a kötcsei férfiak. így ünnepelték a ker- bájtot, amit könnyen lehet, hogy Európában már csak a kis észak-somogyi településen tartanak. Háromszor járták körbe a kötcseiek az evangélikus temp­lom udvarán álló fát szomba­ton, miközben meg-megálltak, és rozmaringos kalapjuk meg­emelésével' tisztelegtek. így ünnepük a faluban immár 210 éve a kerbájtot, vagy kirch- weih-t, ami nem más, mint a német közösségekben a temp­lomszentelés ünnepe. A tele­pülésen két évszázad alatt egy­szer sem szakadt meg a hagyo­mány, és míg fél évszázada még vagy ötven hazai, svábok lakta közösségben voltak ha­sonló ünnepek, addig mára már csak Kötésén kerbájtol­nak.- A fa körbejárása az ősi germán termékenységi mágiát jelképzi. Ezzel szimbolizáljuk az évszakok váltakozását - magyarázta Tefner Zoltán, az ünnep szervezője, aki azt is el­árulta: a kalap mellé tűzött örökzöld és a virág is a termé­kenységre utal. A háromnapos ünnep forga­tókönyve az elmúlt kétszáz év­ben mindössze annyit válto­zott, amit a modernizáció meg­követelt. A kerbájtot a régiek Termékenységi mágia. Háromszor járják körbe a templomkertben álló fát még azzal kezdték, hogy kiás­ták a menetet vezető első legé­nyek tiszta szobájában elásott tavalyi bort. Ez a rítus ma a pa­rókia kertjében nézhető végig, mert már nincsenek döngölt padlójú szobák. A bort a körbe járt fa mellől ássák ki. Mivel Európa-szerte szinte kihalt a kerbájt hagyománya, könnyen lehet, hogy csakis a kötcseieknek köszönhetjük, hogy az ősz után van tél, tavasz és nyár is. Az ünneplők ezt könnyen be is bizonyíthatják, hiszen szombatra a hideg év­szakot sikerült megidézniük. Olyannyira, hogy a templomuk mellett még apró hóembert is állítottak. ■ Kolumbán Tünde

Next

/
Oldalképek
Tartalom