Somogyi Hírlap, 2008. november (19. évfolyam, 256-279. szám)
2008-11-03 / 256. szám
6 GAZDASÁG 2008. NOVEMBER 3., HÉTFŐ Nem fenyeget tömeges csődhelyzet gyenesei Megszorítás lesz az önkormányzatoknál, de a bürokrácián kell spórolni, nem a demokrácián tok, és vannak nehéz helyzetben lévő települések. Természetesen utóbbiból van több, de akkora baj, mint ami az utóbbi hetekben hallatszik, nincs. Az elmúlt tíz év alatt nem volt összesen harminc olyan önkormányzat az országban, amelyik csődbe került. Jelenleg pedig az ön- kormányzatok tíz százalékát sem éri el azoknak a településeknek a száma, amelyek olyan helyzetben vannak, amely ilyen bajba sodorhatja őket. Szakemberek szerint azokat az önkormányzatokat fenyegeti veszély, amelyeknek működési célra, tehát intézmények fenntartására, közüzemi számlákra, bérekre felvett hitelei elérik vagy meghaladják a költségvetésük tíz százalékát. Ilyen jelenleg a 3175 magyar önkormányzatból 219. Arányaiban a legrosszabb helyzetben a megyei jogú városok vannak, 23- ból 5 nagyvárosnak haladja meg a hitelállománya a veszélyes mértéket. 282 kisvárosból 39 ilyen van, a 2846 község közül pedig csak 173 falunak van a költségvetése 10 százalékánál nagyobb ilyen jellegű tartozása.- Azon is dolgozunk, hogy milyen segítséget tud nyújtani az állam az önkormányzatoknak - mondta Gyenesei István. - Áttekintettük például azokat a jogszabályokat, rendeleteket, amelyek olyan kötelezettségeket jelentenek a települések számára, amelyek kiadással járnak. Ilyet több mint 50-et találtunk. Ezeket most abból a szempontól vizsgáljuk át, hogy melyikeket lehet átmenetileg felfüggeszteni, vagy könnyíteni, hogy az önkormányzatok ezen is spórolhassanak. Ezek közül egyik sem a demokráciát, csak a bürokráciát csökkentené. Megszorítás vár az önkormányzatokra 2009-ben: egy a költségvetés tervezetéhez készült módosító indítvány szerint 153 milliárd forinttal kevesebb pénz szerepelhet a települések támogatására, mint ahogy eredetileg tervezték. A költségvetés vitája ma kezdődik a parlamentben. Gyenesei: az elmúlt tíz év alatt 30-nál kevesebb önkormányzat ment csődbe. Ha a hitel meghaladja a költségvetés 10 százalékát, az már veszélyes. Fábos Erika Információink szerint 153 milliárd forintot spórolna a kormány azzal, hogy a jövő évi költségvetés tervezetében már nem szerepel a köztisztviselők és közalkalmazottak béremelésére elkülönített keret és a 13. havi bérek fedezete sem. A béremelésekre eredetileg 73, a tizenharmadik havi bérekre 80 milliárd forintot terveztek.- Az eredeti elképzelések szerint 8,9 százalékos növekedéssel számolhattak volna a önkor- | mányzatok a jövő évi költség- S vetésből - mondta Gyenesei Ist- § ván önkormányzati miniszter. - J Ez a korrekció egy megnyugta- § tó fedezet lett volna mindenkinek. A pénzpiaci válság azonban keresztülhúzta az elképzeléseket, és várhatóan mintegy 150 milliárd forinttal kevesebb pénz kerül az ön- kormányzati rendszerbe jövőre a központi költségvetésből, mint ahogy az eredeti tervek szóltak. Ez kizárólag a béreket fogja érinteni. Azt én magam is elképzelhetetlennek tartom, hogy a működésre szánt forrásokból akár kismértékben is le lehetne faragni. Ez a kormányzatnak nem áll szándékában, és tisztában vagyok vele, hogy ezt az önkormányzatok nem is bírnák ki. Gyenesei István azt mondta: a szaktárca egy részletes kimutatást készített arról, hogy milyen pénzügyi helyzetben vannak az önkormányzatok. Ezt az indokolta, hogy tisztán lássák, hol van szükség segítségre. A frissen elkészült jelentésből kiderült: a 3175 település teljes hitel- állománya 489 milliárd forint, az elmúlt évben azonban már kisebb mértékben emelkedett a települések hitelállománya. Addig, amíg 2006-ban 37 százaléknyit, tavaly csak 5,7 százalékkal vettek fel több hitelt az ön- kormányzatok. A tárca által készített tanulmány településtípusonként is megvizsgálta a pénzügyi helyzetet. így kitűnik: a megyei jogú városok hitelállománya az országos átlag duplájával, 10 százalékkal, a megyei önkormányzatoké pedig 39 százalékkal emelkedett. Ráadásul ezek az önkormányzatok kötvénykibocsátással igyekeztek úrrá lenni pénzügyi gondjaikon. Ez az oka, hogy 2,5 évvel ezelőtt 30 milliárd forint értékű kötvénye volt ezeknek az önkormányzatoknak, ma pedig már 370 milliárd forint fölött van.- Nagyon érdekes adat az is, ami szintén a most elkészült kimutatásból derült ki, hogy a hazai önkormányzatok több mint 557 milliárd forint befektetett pénzügyi eszközzel rendelkeznek, tehát megtakarításuk több van az önkormányzatoknak, mint hitelük - mondta Gyenesei István. - Természetesen az adatokból tisztán látszik, hogy az önkormányzati rendszer pénzügyi szempontból kettészakadt. Vannak gazdag önkormányzaÖnkormányzati kötvényállomány MILLIÁRD FORINT 2005 5______ 2006 _ 2 ____23,5 20 07 _ _ _ 209 2008 _____________378 FO RRÁS ÖNKORMÁNYZATI MINISZTÉRIUM ■ A kevesebb pénz kizárólag a béreket érinti majd, nem a működést. Légmentés katasztrófa esetén módosítás Több feladatot kaphatna a Magyar Honvédség Adóslista pozitív adatokkal átláthatóság lóri András ombudsman aggályosnak tartja A közutak építőivel, üzemeltetőivel, valamint a katonai légi 1 kutató mentők katasztrófa esetén történő bevetésével is foglalkozik az a módosító javaslat, amelyet pénteken nyújtott be a parlamentnek Szabó Pál közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter. A jelenlegi szabályok alapján nem egyértelmű, hogy a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt.-nek mikor van kötelezettsége az utak karbantartása és felújítása terén. Ha a módosítást elfogadják, úgy csak az új építésnél minősül majd építtetőnek a NIF Zrt. Mindezek mellett a jelenlegi szabályok felsorolják, hogy mely A leköszönő Szabó Pál miniszter folyókon, tavakon milyen szervezetek, illetve kik közlekedhetnek motoros hajóval. Nemrég világossá vált, hogy a felsorolásból hiányoznak a Magyar Honvédség azon hajói, amelyek alkalmasak a második világháborúban a vizekbe került, s csak most fellelt robbanóanyagok hatástalanítására. A módosítással ezek a járművek is bekerülnek a felsorolásba. Az új tervezetben a Magyar Honvédség által fenntartott légi kutató-mentő szolgálat működési területét is kibővítenék, miután annak speciális felszerelése és kiképzett tagjai a természeti katasztrófáknál is bevethetők lennének. ■ Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter benyújtotta a teljes körű lakossági hitelnyilvántartás megteremtését célzó törvényjavaslatot az Országgyűlésnek. A központi hitelinformációs rendszerről címet viselő anyag önálló törvény lenne, amelybe beemelnék a jelenleg hatályos hitelintézeti törvény elemeit is. Az új törvény tehát nem felváltaná, hanem kibővítené a jelenlegi negatív adósnyilvántartást. Budai Bernadett kormányszóvivő szerint a hitelnyilvántartási rendszer ezentúl nemcsak a negatív, hanem a pozitív adatokat is tartalmazná az ügyfelekről. Mindez megakadályozná a lakosság túlzott eladósodását, ugyanakkor Jóri András: nincs alkotmányos indok elősegítené a megbízható adósok további hitelekhez jutását. Az új rendelkezésben a nyilvántartott személyek megjegyzéseket is fűzhetnének adataikhoz, valamint rövidülnének a kifogásolási eljárásra vonatkozó határidők is. A törvény elfogadás esetén 2009. május 1-jén lépne hatályba. lóri András adatvédelmi biztos már közölte: minden rendelkezésre álló eszközzel fel fog lépni a teljes körű hitelinformációs rendszer létrehozása ellen. Jóri szerint még „nemzetbiztonsági kockázat” is fennáll. A tervezetnek semmiféle alkotmányos indoka nincs, azt pusztán a pénzügyi válságot kihasználva, üzleti érdekekből hoznák létre. ■
