Somogyi Hírlap, 2008. november (19. évfolyam, 256-279. szám)

2008-11-11 / 263. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2008. NOVEMBER 11., KEDD 3 MEGYEI KÖRKÉP HH3&Q3EH Kaposvár a kapós hotel BÁLTERMÉBEN köszöntötte a Szociális Munka Napja alkalmából a szociális te­rületen dolgozókat Szita Károly polgármester, aki elismerő okleveleket adott át a területen kiválóan dol­gozóknak. (av) Kaposvár újabb szakmai to­vábbképzésen vesznek részt a Kaposvári Önkén­tes Tűzoltó és Életmentő Egyesület (Kötél) tagjai; ezúttal a helyi tűzoltókkal tartanak egy közös tűzol­tási gyakorlatot. Legutóbb szeptemberben jártak tan­folyamra. A Kötél jelen lesz a szerdai, kőröshegyi viadukton rendezendő gyakorlaton is. (hm) Kaposvár A fővárosi tűz­oltó-parancsnokságon meghívásos országos úszóbajnokságot rendez­tek. Rákhely Zsolt rendőr alezredes, a megyei rend­őr-főkapitányság csoport- vezetője két bronzérem­mel tért haza. (hm) Kelevíz AZ önkormányzat a Mezőgazdasági és Vidék- fejlesztési Hivatal uniós élelmiszersegély-program- jára pályázott. A rászoruló, hátrányos helyzetű csalá­dok, kisnyugdíjasok há­rom-négy alkalommal kap­nak tartós élelmiszereket. Az első osztás már meg­történt: 250 kelevízi kapott az élelmiszerből, (ve) Látrány-Budapest hét arany páva díj után a 35 éves látrányi népdalkor Vass Lajos nagydíjat kapott a hét végén Budapesten ren­dezett népzenei verse­nyen. A vetélkedésen nem­csak hazai, hanem hatá­ron túli népdalkörök is részt vettek. A több mint ötven induló két kategóriá­ban - gyermek és felnőtt - lépett színpadra, (szá) Oszlopán csaknem 400 hek­táron végzik el az őszi mélyszántást a helyi agrár- szövetkezet dolgozói. A munkát nehezíti, hogy több helyen víznyomásos a terü­let, s a gépek nehezen ha­ladnak előre. Kiss György elnök elmondta: várhatóan december elejére befejezik a munkálatokat, (hm) Palotába mentik a vagyont ingatlan Nyolcmilliárd forintért építhetnek új házakat (Folytatás az 1. oldalról)- A gazdasági válság hatására egy kör átcsoportosítja a megta­karításait - jegyezte meg a zrt. képviselője. - Ők nyilván úgy tartják: még mindig érdemes in­gatlanba fektetni a pénzt. Szinte kizárt a kapitális bukás- ecsetelte a lakás-, illetve házvá­sárlás egyik fő előnyét az álta­lunk megkérdezett ingatlanügy­nök. Akár kisebb családi fészek­ről, balatoni hétvégi házról, ne­tán sok tízmilliós nyaralóról van szó, egészen bizonyos, hogy a megtakarított forintok jó helyre vándorolnak. Persze nincs tuti tipp - jelezte a szakember. Az építmény sorsát - hosszú távon is- alapvetően a kereslet-kínálat határozza meg. Csúcs Tibor, a kaposvári Basha Kft. ügyvezető igazgatója pedig úgy vélte: egyelőre nehéz meg­ítélni, hogy a begyűrűző válság­nak milyen hatásai lehetnek ké­sőbb. Az bizonyos, hogy az ügy­felek közül sokan bíznak az in­gatlanok értékállóságában.- A megvásárolt tégla-gázos la­kás vagy üzlet pénzt hozhat a konyhára - fogalmazott. - Az új tulajdonosok közül jó páran ugyanis bérbe adják szerze­ményüket, és ezzel már rövid tá­von bevételhez jutnak. Ez a fo­lyamat nem csak Kaposváron jel­lemző, hanem minden nagyobb városban. Csúcs Tibor szerint lé­tezik egy réteg, amelynek tovább­ra is futja a fényűző otthonokra. Nem lanyhult a külföldi, elsősor­ban horvátországi befektetések iránti kereslet Épp a hétvége előtt egy viszonylag olcsóbb, 60-70 e- zer euró körüli tengerparti apart­Égbeszökő árak: a centrumban 400 ezer forintot ér egy négyzetméter mant keresett egy vásárló. Nem­rég ennél jóval drágább nyaralót nézett ki magának egy másik ve­vő. Karalyos József, az egykori ka­posvári élelmiszer-ipari szakkö­zépiskola helyén háromemeletes házat építő kft. ügyvezetője is ar­ról beszélt lapunknak: bárhogy alakulnak a körülmények, a pénznek kiváló helye van az in­gatlanban. Jelezte; a Kossuth té­ri 28 lakásos épület kialakítá­sával immár jól haladnak. A fé- szekrakók amúgy egyelőre csak az árlistát bújhatják. A lakások átlagára négyzetméterenként kö­zel 400 ezer forintot kóstál. Ezzel szemben a Kossuth térre néző otthoné erőteljesen közelíti a 850 ezer forintot. ■ Harsányi Miklós Egyre több és egyre nagyobb lakás épül Épített Átlagos lakás alaptenilet m2 2001 Pest 5602 110 v Veszprém ___________870 109 SO MOGY ___ 945 92 ______________2002________' Pe st 6022 111 Veszprém___________870 92 SO MOGY 1059 86 2003______________ Ré st 6890 115 , Veszprém__________1185 102 SO MOGY 1530 82 __________ 2006________' Pe st 6728 107 Veszprém___________910 101 SO MOGY 898 109 ______________2007______________ Pe st 7002 102 Veszprém__________1467 90 SO MOGY 864 86 Szent Korona a golyóálló üveg mögött mestermű Az eredeti ereklyét helyettesíti majd a nemzeti ünnepeken (Folytatás az 1. oldalról) A legérdekesebb feladatot a tűz­zománc táblaképek jelentették, melyben a 0,1 milliméteres aranyszalagok hatását kellett visszaadni. A korona készítésére fordított időt nem tudja megbe­csülni, hiszen élni is kellett köz­ben valamiből, de az biztos, este tíz előtt sosem hagyja abba a munkát. Az eredeti ereklye és a másolat különbségét csak szak­mai szemmel láthatóan az adja, hogy ennek a foglalatai még töké­letesen épek, a gyöngyök pedig nagyjából egyforma nagyságúak. Rónai Attila 1966-tól Christ Iúszlótól tanulgatta a vésnöki tu­dományt. Mestere nem szórta bő kézzel a dicséretet, így érlelte az ötvösművességhez kellő tökéle­tességre törekvést. Az igényes­ség, a szorgalom, az akarás és hi­vatás szeretete mellett a kitartást említi a szakma kellékeként.- Addig nem nyugszom, amíg egy szép darabot meg nem tudok csinálni - mutatja a fotókat - Egy art deco gyűrűt negyedszerre si­került úgy elkészítenem, ahogy szerettem volna, annyi volt benne a buktató és szakmai trükk. Vesz­teni tudni és újrakezdeni: ez az öt­vösmunkák sikerének a lényege - tudom meg Rónai Attilától. Az említett századelős stílus és elődje, a századfordulós szecesz- szió a mester kedvenc művészeti korszaka. Mint mondja, akkori­ban nagy értéke volt a mívesség- nek, a gyönyörködtető részletgaz­dagságnak, ami igazi kihívás egy ötvösnek. ■ Balassa Tamás Reckírre bazírozva jól alhatnak az önkormány­zati vezetők. Engem a hideg veríték leverne, ha ennyi közpénzt tennék kockára, a forint ellen játszva. De a főis­pánnak a szeme se rebbent. Elbattyogott a bankba, és húszmillió svájci frankot vá­sárolt 148 forintos árfolya­mon. Testületi döntéssel 151 fölött kellett eladnia, 156-on meg is tette. Százhatvanmü- lió forintot keresett a megyé­nek. Másik oldalról nézvést elbukott négyszázmilliót, hi­szen eladhatott volna 176-on is, ha nemcsak halvérű, de kötélidegei is vannak. érzik A borzongást? Be­megy a politikus a hivatalba, fölcsapja a netbankárt, és kávé mellett brókerkedi az árfolyamokat. Baranyai pél­dáról írtam fentebb, de hód­mezővásárhelyit is írhattam volna: a város egymilliárdot talált a forintgyengülésre ba­zírozva. A haszon persze nem haszon, hiszen elfizeti jócskán kamatban. Az ön- kormányzatok ugyanis ezek­re a tranzakciókra nem a vá­rosháza eladásával, hanem kötvény kibocsátásával sze­reztek forrást. magyarul: adósodnak elfelé. Nem kicsit, nagyon. összeesküvés-elméletek szerint a fideszes önkor­mányzatok marják föl a hite­leket, de ez nem igaz. Ilyen is, olyan is van. Pályázati ön­részre, rossz hitelek kiváltá­sára, likviditási gondok eny­hítésére kell nekik. Amit a kormány elkonvergált tőlük a réven, azt most visszaszer- zik maguknak a vámon. kétségtelen, az ellenzék erős vidéki bástyái ezzel he­lyi sikereket tudnak elérni, építkeznek ezerrel. Ki tenne a helyükben másképp? Egy - őket idézve - következmé­nyek nélküli országban. A számlát úgysem ők, vagy mi fizetjük, hanem az uno­káink. ha ADDIG el nem kártyázzuk ezt az egész hóbelevancot. Bajban a régiós jégesőelhárítók támogatók kellenek Egymilliárd forintba kerülhet egy új hálózat kiépítése Elén a haltermelésben, hátul a fogyasztásban Bedőlhet a dél-dunántúli jégeső­elhárítási rendszer, ha jövőre nem jut elég támogatáshoz az egyesülés. A Nefela három megyében - Somogy, Tolna, Baranya - 141 generátort tart fenn. Csak me­gyénkben 60 berendezés védi a gazdálkodókat a jégesőtől. Hu­szár István, az egyesülés ügyve­zetője elmondta: mindent meg­tesznek, hogy a hálózat a követ­kező szezonban is működőképes maradjon. Ehhez azonban szük­ség lenne tovább szélesíteni a tá­mogatók körét.- Az idén csaknem 118 millió forint volt a költségvetésünk - számolt be a szakember. Hozzá­tette: a kiadások 40 százalékát Somogybán 60 berendezés védi a jégesőtől a mezőgazdasági termelőket az állam állta, a mezőgazdasági termelők a költségek 33 száza­lékát fizették be, tizedét az ön- kormányzatok adták. Az egye­sülés saját bevételén kívül a biztosító társaságok felajánlá­saiból is jelentősebb összeg folyt be. A jövő évi agrárcélokra elkülö­nített tételek még nem ismer­tek. A csapat most abban re­ménykedik, hogy jövőre is sike­rül előteremtem a működéshez szükséges keretet. Ha ez valami­lyen oknál fogva nem jönne ösz- sze, akkor 18 év működés után bedőlhet a védelmi rendszer. Egy új hálózat kiépítése, elin­dítása csaknem egymilliárd fo­rintba kerülhet. ■ Harsányi M. Somogy az ország harmadik leg­nagyobb haltermelője. A haszno­sított közel 2700 hektárnyi tófe­lületről több mint 3,3 millió ki­ló pontyot, kesze­get, kárászt és más egyéb fajtákat fog­tak ki tavaly.- Évente csak­nem 1,1 millió kilogramm halat telepítenek a halastavakba - kö­zölte hétfőn Varga Gábor, a me­gyei mezőgazdasági szakigazga­tási hivatal főigazgatója. - Idén minden bizonnyal 2,8-3 millió küó lesz a zsákmány. Ennek két­harmada ponty. A főigazgató kiemelte: az egy főre jutó éves halfogyasztás nem változott. Az egy személyre vetí­tett 3,2-3,3 küó töredéke a vtiág- átlagnak. - Alacsony a hazai hal- fogyasztás - ismerte el a főigaz­gató. Hazánkban jellemzően két- három ünnep alkal­mával készítenek halból ételt Az éves mennyisig kéthar­madát karácsony­kor, illetve húsvétkor eszi meg a lakosság. Sajnos nem elég sűrűn kerül ponty, keszeg, harcsa vagy épp kárász az asztalra; pedig ez igen lényeges lenne. A hal az egyik legegészségesebb táplálé­kunk. Könnyen emészthető fe­hérjéket és egyéb olyan anyago­kat tartalmaz, amelyek táplálko­zás-élettani szempontból rendkí­vül fontosak. ■ Harsányi Miklós ■ A kifogott hal kétharmada ponty volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom