Somogyi Hírlap, 2008. november (19. évfolyam, 256-279. szám)

2008-11-09 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 45. szám

Őfelsége legkedvesebb ügynöke a Quantum csendje Az új James Bond-film rekordbevételt hozott a premieren A Quantum csendje című film az 1962-ben indult James Bond- sorozat 22. darabja. Europress Craig másodszor lendül akcióba Bond bőrében Ófelsége legjobb ügynöke valószí­nűleg egyben őfelsége kedvenc ügynöke is: ezért kerülhetett sor arra a kivételes alkalomra, hogy a brit királyi ház két sarja, Lady Diana két fia, William és Harry herceg is részt vett James Bond legújabb, leglátványosabb ka-, landját bemutató A Quantum csendje világpremierjén. London belvárosában, a Leicester Square-en lévő Odeon moziban Nagy-Britannia trónjá­nak várományosa és öccse mel­lett megjelent természetesen a film összes főszereplője, köztük Dániel Craig, valamint a két gyö­nyörű Bond-lány, Gemma Arterton és az ukrán Olga Kurylenko is, a több ezer, kordo­nok közé szorított rajongó azon­ban a fekete szmokingos herceg­fiúkat is sztároknak kijáró ün­neplésben részesítette. A királyi nézők először a szintén meg­hívott szabadságos katonákkal paroláztak, és csak azután csatla­koztak a díszvendégekhez. A gálaestre meghívott híressé­gek a vetítés után a város túlolda­lán, a Battersea erőműben rende­zett partin vezették le az izgalma­kat. A buli költségvetése 1 millió font (kb. 320 millió forint) volt, de a producereknek semmi okuk nem volt a spórolásra, hiszen A Quantum csendje minden idők legsikeresebb premierjévé vált Angliában: a bemutató hétvégé­jén minden rekordot megdöntött, és megszerezte a koronát, amelyet eddig Harry Potter viselt lan Fleming szuperkémje ha­zánkban november 13-ától indul bevetésre. Egyedül a gonosz bűnszervezet ellen a legújabb fejezet története egy órával a Casino Royale befejezése után játszódik. A Quantum csendjét az Én, Pán Péter rendezője, Mark Forster dirigálta. A sztori szerint őfelsége titkosügynöke ezúttal a Quantum nevű (vélhetően bűnjszervezet fel­derítésén dolgozik. Kétperces, néma Beatles több mint egymillióért A Beatles minden formában piacképes még ma is. Ennek bi­zonyságaként árverésre bocsá­tottak egy ritka filmfelvételt, amely a zenekar egyik rögtön­zött koncertjének rövid részletét örökíti meg. A zenekar még 1964-ben lé­pett fel Kansas Cityben, ám a kon­certet csak az utol­só pillanatban hir­dették meg. Persze ennek ellenére is mintegy húszezren jelentek meg, köztük az akkor tizenöt éves Drew Dimmel, aki biztos, ami biztos, kölcsönkérte édes­apjától új kameráját. Úgy tervez­te, hogy az egész koncertet fel­veszi, ám két perc után a helyé­re küldték, és a gépet átadta egy újságírónak. Miután előhívták a felvételeket, egy fiókba tette őket - és több mint negyven éven keresztül ott is voltak. Csak nemrég találtak rájuk, és bocsátották árverésre az össze­sen kétperces, hang nélküli filmet. Végül 4100 fontot, vagyis mintegy 1,3 millió forintot kap­tak érte. Ám még ennél is nagyobb biznisznek ígérkezik az a vi­deojáték, amelyet négy évtizeddel az együttes feloszlása után akarnak piacra dobni. Paul McCart- ney ex-Beatle szelle­mesnek nevezte az ötletet, amely (még) szélesebb nyilvá- ■ nosságot biztosít az együttesnek és zenéjének. A jövő évben piacra kerülő Rock Bánd legújabb verziójában a felhasználók egy virtuális ze­nekarral hódíthatják meg a kö­zönséget: minél ügyesebben játsszák le az adott számot, an­nál nagyobb sikert érnek el „koncertjeiken”. ■ H. V. R. ■ Több mint 40 éven át lapult egy fiók­ban a felvétel. Tragédia sportszelethangulatban a márió, a varázsló talán már születése pillanatában a film­klasszikusok sorába igyeke­zett. Almási Tamás le sem ta­gadhatná, hogy egy régebbi iskola híve: tragédiát készít, közben pedig ragyognak a zöldek, a sárgák, festői falu­ban gyönyörű nők gurulnak biciklin, csillog a Tisza, Dés László pedig a magyar lelki­betegség okain mereng a zon­gora fölött. Az ismert doku­mentumfilmes hosszú szünet után tért vissza a nagyjáték- filmhez: azóta Tarr Béla meg­hódította a világot, felnőtt és díjaktól roskadozik egy új filmes generáció, és minden­ki elfeledkezett arról, hogy létezik egy ilyen filmnyelv is: letisztult, finom, költői, csak sajnos időnként konzervatív­nak érefzük. PERSZE MINEK BRAVÚRKODNI, ha a történet is egyszerű: a rendszerváltás hajnalán a mozdulatlan magyar faluba egy olasz cipőgyáros érkezik, és minden nőnek munkát ajánl. A megrekedt idő hirte­len újra elindul: csak a fér­fiak nem vesznek tudomást a változó világról, a nők, mi­után kiszabadultak a háztar­tás börtönéből, újra felfede­zik, milyen álmokkal indul­tak neki egykor az életnek. Az álmok pedig veszélyesek: aki egy kicsit élénkebb képzelő­erővel van megáldva, könnyen elvesztheti, hol húzódik a ha­tár a valóság és a képzelet között. Ez történik Verával (Nyakó Júlia), aki addig ízlel­geti a gyárigazgató márkás parfümjének illatát, amíg át nem szagolgatja magát egy B kategóriás szappanoperába. mert valljuk BE: hiába ragyog olyan kéken a gyárigazgatót alakító Franco Nero szeme, azért ő nem Cipolla, semmi mágia nem kell ahhoz, hogy megszédítse a falusi nőt. A párhuzam - ha van egyálta­lán - Thomas Mann Mario és a varázslójával csak annyi, hogy az „ordas eszme” helyett ez­úttal az érzéketlen tőke jelenik meg a színen. Ennyi elég, hogy elinduljunk a tragédia felé. A KISSÉ MESTERKÉLT KEZDÉS után gyorsan megtalálja saját lassú sodrását a gyönyörűen fényképezett film. Nyakó Júlia Verája oda­bilincseli a nézőt a székhez, egyszerűségében is átütő ere­jű Egyed Attila a férj szerepé­ben, valamint Mucsi Zoltán a városból elmenekült értelmi­ségiként. A márió, a varázsló azonban nem csak ettől jó: egy doku­mentumfilmes pontosságával és egy szépíró empátiájával megírt jelentés a rendszer- váltás utáni magyar valóság­ról. Csak sajnos túlságosan hozzászoktunk posztmodern töredezettségéhez. De talán ideje újra kerek történeteket mesélni. ■ Mézes Gergely Nyakó Júlia Verája egyszerűségében átütő, odabilincseli a nézőt a székhez

Next

/
Oldalképek
Tartalom