Somogyi Hírlap, 2008. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

2008-10-27 / 251. szám

2 MEGYEI KORKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2008. OKTÓBER 27., HÉTFŐ MIT SZÓL HOZZÁ? Támadhatnak a foxik is iharosy csilla kaposvári üzletvezető-helyettes: - Gyermekkoromban meg­harapott egy kutya, azóta nagyon félek tőlük. Szerin­tem egyetlen kutyában sem lehet megbízni. Ezt a gazdáknak tudniuk kell, különösen ott, ahol gyere­kek is az állatok közelébe mehetnek. Csak különös odafigyeléssel előzhetők meg a belegihez hasonló tragédiák, s ez a gazda fe­lelőssége. nagy gyula kaposvári technikai dolgozó: - Ku­tyát tartani nagy felelős­ség, még ha nem is harci­as fajta ebről van szó. Per­sze, minden gazda azt tartja a kutyájáról, hogy szelíd, egészen addig, amíg nem történik baj. Szerintem nagyon szigorú­an törvényben kellene sza­bályozni, hogy milyen ku­tyát, hol, milyen körülmé­nyek között és milyen fel­tételekkel lehet tartani. TÓTHNÉ MERTH BERNADETT kaposvári igazgató-helyet­tes: - Ha valaki azért tart kutyát, hogy elriassza a „vá­ratlan látogatókat", akkor az ő felelőssége gondoskod­ni arról is, hogy másokra ne jelentsen veszélyt az eb. Megdöbbentenek a belegi­hez hasonló esetek; ott nem pitbullok, hanem foxik tá­madtak. Régebben nem vol­tak ilyenek, vagy csak nem hallottunk róla? Hajléktalan cégvezetők csalás Somogyi érintettek a nagyszabású kecskeméti perben 2MH Ez persze nem a vádlottak padja, de könnyen oda kerülhet a hajléktalan, ha hagyja magát bepalizni néhány ezresért... Egyre több cégvezető, vagy nagy értékű autó, erdő tulajdonosa haj­léktalan. Legalábbis papíron... Jakab Edit A minap Kecskeméten egyetlen perben 117 vádlott állt a bíróság elé: a vád szerint felszámolás alatt álló, vagy csődbe ment vál­lalkozások tulajdonosai közvetí­tők segítségével hajléktalanok­nak adták el cégeiket, így bújva ki az adó- és egyéb fizetési köte­lezettségek alól. Az ügynek so­mogyi érintettjei is vannak.- Somogy megyében, ha nem is ilyen nagyságrendben, de jó néhány hasonló nyomozás indul - mondta Vető Róbert, a Vám- és Pénzügyőrség Dél-Dunántúli Regionális Nyomozó Hivatal So­mogy Megyei Osztályának veze­tője. - A legtöbb ügy azzal indul, hogy a felszámolók jelzik: nem találnak egy céget, a tulajdono­sok már a könyvelést sem adták le. Ez eddig a számviteli fegye­lem megsértése. Ám ekkor már gyanús, hogy a háttérben az áll, hogy megpróbálják eltüntetni a céget valamilyen okból. Két év alatt 250 ilyen ügyünk volt, s ennek kétharmadában bizonyo­sodott be, hogy szándékosan, a cég eltüntetésének céljával te­szik ezt. Ez viszont már csalás, adócsalás. A módszer különbö­ző lehet, de talán a legjellem­zőbb, hogy hajléktalanokat, rá­szorulókat keresnek, s nekik adják el a cégeket. A cégek tulajdonosait rend­szerint az vezérli, hogy valami­lyen tartozásuk megfizetése alól szeretnének kibújni, eseüeg a jól menő cégből kivették a pénzt, de adózni nem szeretnének utá­na. Az is jellemző, hogy megvá­sárolnak egy kis céget, felfuttat­ják - legalábbis papíron jelentős a legújabb módszer: egye­sek azzal a céllal ruházzák át erdeik tulajdonjogát, keze­lési jogát hajléktalanoknak, hogy azután tarvágást végez­zenek, gyakorlatilag az egész erdőt lepusztítsák és áfát ér­tékesítsék. A hatóság ilyen esetben csak a tulajdonos el­bankszámla-forgalmat „pro­dukálnak" -, s az ily módon már hitelképes cégre nagy összegű kölcsönöket vesznek fel. Aztán ezt már nem fizetik vissza. A cé­get felszámolják, a hitelezők pe­dig futhatnak a pénzük után. Ve­tő Róbert szerint az a módszer, hogy hajléktalanoknak, eseüeg külföldieknek adják el a céget, nem „célravezető". Legfeljebb egy kicsit hosszabbítja meg az eljárást, de általában rövid időn belül sikerül az érintettek nyo­mára jutni. Horváth Szilárd megyei fő­ügyész amondó: többféle bűn- cselekmény elkövetésére „hasz­nálják fel", pontosabban hasz­nálják ki a hajléktalanokat, len járhat el - vagyis a haj­léktalanok ellen, akik persze semmiről sem tudnak, hi­szen pár ezer forintért csak egy papírt írtak alá. ennek ellenére a hatóság csak velük szemben indíthat eljárást környezetkárosítás miatt. rossz anyagi körülmények kö­zött élőket. Az egyik a vesztesé­gessé, fizetésképtelenné vált cé­gek „felvásároltatása" fiktív pa­pírokkal. A Kaposvári Városi Ügyészségen a közelmúltban több ilyen ügy is átment Négy vádlott ellen közokirat-hamisí­tás miatt emeltek vádat, mert hamis papírokkal két hajlékta­lannak adtak el felszámolás alatt álló céget, hogy kibújjanak a fi­zetési kötelezettségek alól. Szin­tén közokirat-hamisítás miatt kell felelnie annak a férfinak, aki építőipari cégét adta el két hajléktalannak. A cég címén egyébként egy használaton kí­vüli pince található. Gyakori eset az is, hogy haj­léktalanokat, kiszolgáltatott helyzetben lévő szegényeket ar­ra bírnak rá, hogy gépjárművet, különböző híradástechnikai cik­keket vásároljanak meg hitelre. Ehhez biztosítják a fiktív mun­káltatói igazolásokat is. Aztán persze a részleteket senki sem törleszti. Siófokon telefonokat vásároltak így a. csalók, egy autó adás-vételnél még idejében kide­rült a turpisság. Nagyatádon vi­szont egy ilyen csalási ügyben hatan ültek a vádlottak padján. Tarvágáshoz kell a szerencsétlen fedél nélküli Lélekharangot szenteltek Szőlősgyörökben ÖKUMENIKUS ISTENTISZTELET keretében szentelték fel a ravatalozónál elhelyezett lélekharangot, melyet a községhez való örökös kö­tődés jelképeként Ballér Ilona, testvére és szülei emlékére adományozott a településének, (ml) Összefogtak a marcali hagyományőrzők ismét összefogtak a Rad­nóti utcaiak. Az utcában működő Hagyományőrző Egyesület az őszi munká­kat megkoronázó szüreti vigasságot tartott a Bognár Dáridó udvarházban. A rendezvényen harmincán vettek részt, (ve) Rajthoz álltak Nagyatádon ismét a cetrend. vagyis a 10 kilométeres úszóver­seny helyszíne volt Nagya­tád. A hosszútávú megmé­rettetésnek a nagyatádia­kon kívül ajkai és kistarc- sai indulója is volt, fiata­lok és idősebbek is rajthoz álltak. Elsőként Janota Zol­tán „csapott" a célba, (csm) Megújul a Fő utca Balatonszárszón javában zajlik a település Fő utcájának rekonstrukci­ója. Balatonszárszón évek óta kiemelt téma volt a fel­újítás, de a munkálatok csak idén ősszel kezdőd­tek el. Új burkolatot kap­nak a járdák, a parkolók, és a kivitelező a csapadék­víz elvezetését is megoldja. A felújítás 100 millió fo­rintba kerül, (kt) Kitüntetések Siófokon, a város napján A NEGYVENÉVES VÁROSÉRT kitüntetés alapításáról döntöttek a siófoki képvi­selők. Siófok négy évtized­del ezelőtt kapott városi rangot. A kitüntetésből 40 darabot adnak majd át a város napján olyan gazda­sági szervezeteknek vagy városbelieknek, akik leg­alább 10 éve siófoki lako­sok, vagy a városban van a székhelyük, (kt) Hármas ünnepre hívtak a harangok marcali-bize Százötven éve szentelték fel a településrészen Isten házát ÉVE ÍRTUK HARSOGÓ NEVETÉS Szűrődik ki a próbateremből. Belépve a munka feszültségét oldó néhány perc tanúi lehetünk. Egy fiatal művész, Koltai Ró­bert játszik. Egy diákcsíny emlékeit idézi meg. Azt játssza el, amikor az idős rajztanár már negyedszer óvakodik be szakköri tago­kat toborozni az osztályba. Azzal: „Bocsánat... Ugye itt még nem voltam?... ” a figura negyven év alatt sem kopott meg, s hason­lóképpen az illetékes elv­társhoz, azóta is Koltai Róbert egyik nagy sikere. Nem fogott rajta az idő, az évtizedek vasfoga. Bizo­nyítékként, hogy a jó hu­mor örök. Szentmise, helytörténeti kötet, új temetőkapu. Hármas ünnepre szóltak a harangok a Marcalihoz tartozó bizei városrészben. Bizének Szent Vendel a védő­szentje. Templomát 1455-ben említik az első oklevelek, mely a török hó­doltság alatt el­pusztult. A bizei hí­vek előbb kápolnát, majd 1858-ban egy neoklasszi­kus stílusú templomot építet­tek. Ennek éppen százötven éve. Vasárnap szentmisével ün­nepelték a felszentelés kerek évfordulóját. Kiss Iván címze­tes prépost, Marcali esperes­plébánosa a bizei közösség ösz­szefogásáról, s a templom ösz- szetartó erejéről beszélve idéz­te fel a falu életét. A szentmi­sén vetítéssel összekötve adott ízelítőt a Bizéről megjelent újabb kötetből Hor- váthné Rádics Már­ta, a könyv szer­kesztője. Elmond­ta: az 1998-ban ki­adott első helytör­téneti könyv az adatközlők dokumentumanya­gait ölelte fel. A második kiad­vány a hiányokat igyekezett pótolni, s a kettő együtt jóval teljesebb képet fest Bize jelené­ről és múltjáról. A templomból a temetőbe ve­zetett az ünnepi séta, ahol fából faragott, angyalszárnyas kaput szentelt meg Kiss Iván esperes­plébános. A hármas ünnepen Sütő László Marcali polgármes­tere, Gelencsér Attila a megyei közgyűlés elnöke és Szászfalvi László országgyűlési képviselő is méltatta a bizeiekre jellemző összetartó munkát, a közösség építő erejét. Majer Istvántól, a bizei városrész önkormányzati képviselőjétől megtudtuk: a vasról fára cserélt új temetőka­put Sallai András csömendi mesterember készítette. Az an­gyalszárny a szeretetet, megér­tést, békességet, a kereszt a ka­pu felett a hitet, az erős oszlo­pok pedig az összetartást jelké­pezik. ■ Vigmond Erika Somogyaszalói orgazdahoz vezettek a nyomok Fiatalkorú bűnözőkre csaptak le a kaposvári rendőrök. Április elején az egyik kaposvári szak- középiskola udvaráról eltűnt egy motorkerékpár. A szálak egy somogyaszalói, büntetett előéletű fiatalkorú orgazdához vezettek. A házkutatás során megtalálták nála a motort, de ezenkívül a Kaposvári Egyete­men történt betörésből szárma­zó laptopot, GPS-t is. S még fel­tehetően bűncselekményből származó motorkerékpárt, ke­rékpárt Az orgazda nem ismer­te el a bűncselekmény elköveté­sét. Ám a rendőrség nyomára bukkant annak a kaposvári fi­atalkorúnak is, aki elvitte a mo­tort, s ő beismerő vallomást tett. 40 ■ A fára cserélt temetőkaput a csömendi Sal­lai András készítette. 4 l 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom