Somogyi Hírlap, 2008. október (19. évfolyam, 230-255. szám)
2008-10-26 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 43. szám
2008. OKTÓBER 26., VASÁRNAP MŰVÉSZBEJARO 13 MMRMRMMMMnI HMMB ■■ < ' ^WW5WI Lukáts: kitartó vagyok, mint egy pitbull mázli A színész nagyon élvezte a forgatást, bár az egyik jelenetben komolyan megsérült A héten mutaták be a mozik Keményffy Tamás filmjét, a Mázlit. A főszerepet Lukáts Andor játsz- sza, akit hosszú évek óta nem láthattunk a mozivásznon. Azt mondja, sosem adja fel. Hegedűs V. Rita- Nyáron arról lehetett hallani, hogy a forgatás során megsérült. Mi történt?- Egy olyan éjszakai jelenetet vettünk fel, amelyben azt játszom, hogy rosszul vagyok, majd egy helikopter elszállít. A kommandós kötélen lógott a helikopterről, akihez engem hozzákapcsoltak, majd a helikopter felemelkedett, és ketten lógtunk a kötélen. Az első felvételnél a kötél rátekeredett a jobb lábamra és a bal kezem mutatóujjára, így nem én lógtam a kommandóson, hanem ő az én lábamon és ujjamon. A gép felemelkedett a templomtorony magasságáig, és mi hiába kiabáltunk, nem hallották. Ezután még háromszor- négyszer felvettük a jelenetet, mire végre sikerült.- Nem félt a baleset után megismételni a jelenetet?- Nem vagyok félős. A feladatra koncentrálok, amit meg kell csinálni.- A baleset ellenére jól érezte magát?- A filmezés hangulata nem mond el sokat a filmről, mert vannak nagyon jó hangulatú forgatások igen rossz végeredménnyel. Itt valahogy mégis nagyon jó körülmények között forgattunk. Kint laktunk a Cserhátban, egy kis faluban. Nem kellett utazni, közösségi műhelymunka alakult ki, amit én kedvelek.- Érez hasonlóságot a filmbeli karaktere és a saját személyisége között?- Sajnos igen.Ugyanolyan makacs vagyok, mint Szekeres István. Ennek a terhét hosszú évek óta viszem magammal. Soha nem adom fel, hiába próbálnak lebeszélni rögeszmékről, végigcsinálom, amibe belekezdtem, amiben hiszek. Egy pitbull kitartásával várom, hogy megvalósuljanak a terveim.- Miket szeretne megvalósítani?- Filmforgatókönyveket, és vannak találmányaim is. Őrültségek. A digitális rendszámot hosszú évekkel ezelőtt találtam ki, amikor ellopták a kocsimat. Eszembe jutott, az autónak digitális rendszáma lehetne, és az csak akkor jelenne meg, ha a tulajdonos beütne egy kódot.- Volt már olyan találmánya, amely meg is valósult?- Néha gyümölcsöző a kitartásom, mert most talán két dolog is meg fog valósulni. 1990-ben, amikor született az első fiam, azon töprengtem, hogyan lehetne jobbá tenni a világot. Kitaláltam a Világ csendje című akciót. Arról szól, hogy egyszer, több száz év múlva - ahogy Csehov ezt gyakran emlegeti - majd együtt hallgat az emberiség. Évente egyszer, a közös hallgatásban majd megértik, mit keresnek a földön, és hogy a másik embernek is helye van. Ez utópia. 1995-ben szerveztem meg az első közös hallgatást a Könyvhéten. Évekig csináltuk még, de öt éve már csak a fiaimmal hallgatok. Névjegy A KOSSUTH- ÉS JÁSZAI MARI-DÍJAS színész pályáját a Pinceszínházban kezdte. 1972-ben szerződött a kaposvári Csiky Gergely Színházhoz, amelynek 1989-től 1991-ig rendezője is volt. 1994-től a Katona József Színház színész-rendezője. láthattuk őt a Tiszta Amerika, Eszkimó asszony fázik, Melodráma, Zsötem, Sose halunk meg, A kert, Vörös kolibri és a Szám ba című produkcióban. Jelenleg a Stúdió K volt épületében, pincéjében, a Sanyi és Aranka Színháza művészeti vezetője. Megérkezett a Nemzetibe a szenzációs Ványa bácsi Sikerült, ami tavaly még vágyálomnak tűnt, és lehetetlennek látszott: a Kolozsvári Állami Magyar Színház revelációszámba menő Ványa bácsi előadása végre megérkezett Budapestre! Azért tűnt ez eléggé reménytelennek, mert a rendező, a román származású, Amerikában élő, világhírű Andrei Serban a kolozsvári teátrum szegleteire, adottságaira találta ki a produkciót. Az első részben a színészek a nézőtér minden zegzugát - a karzatot és a páholyokat is - bejátsszák, a második részben a hangosító fülkét éppúgy használják, mint a tűzlétrát. Nem is csoda, hogy sokáig szinte mozdíthatatlan- nak tűnt az előadás. De Alföldi Róbert az igazgatói pályázatában vállalta, hogy színvonalas határon túli magyar előadásokat lát vendégül a Nemzetiben, így aztán a nem csekély nehézségeket leküzdve megérkezett hozzánk ez a különleges Ványa bácsi. A kolozsvári teátrum amúgy is rendkívül jó formában van, amit mutat az is, hogy beválasztották az Európai Színházi Unió Bíró József és Hatházi András tagjai közé, és az idei uniós színházi fesztivált Kolozsváron és Bukarestben rendezik meg novemberben és decemberben. A Ványa bácsit pedig a Román Színházi Szövetség a tavalyi évadban a legjobb előadásnak, a legjobb rendezésnek ítélte, a címszerepet adó Hatházi Andrást pedig a legjobb férfi főszereplőnek választotta. Ennek a produkciónak a térkezelése nem külsődlegesség, más viszonyba kerülnek tőle a szereplők is. Ha a földszintről a karzatra, vagy a zsinórpadlásra kell fel-, illetve leszólni, részint azt érzékelteti, hogy milyen hihetetlen távolságban vannak egymástól azok, akik közeledni szeretnének. Ugyanakkor a színészeket arra készteti, hogy a legelképesz- tőbb szituációkban is próbáljanak természetesen játszani: a jókora távolságok dacára se üvöltsenek, ne használjanak túl széles gesztusokat. A belső feszültségre koncentráljanak, arra az állandó erotikus túlfűtöttségre, ami végig jelen van ebben az előadásban. Ami szinte senkit nem hagy nyugodni, de végsősoron mindenkit magányossá tesz, senki nem lel igazi társra, valamennyi próbálkozás dacára egyedül maradnak a szereplők. Serban nem nyúlós, unalmas, sápítozós Csehov-produkciót rendezett, hanem kegyetlenül fájdalmasat, groteszk humorral telit. Még a színpadi tárgyak sem jelentenek otthonosságot, valaki rendszeresen megbotlik bennük, átbukdácsol rajtuk, miközben reménytelenül rohangálnak a szereplők a boldogság kék madara után. De aki láthatta a kolozsvári színészek, például Bogdán Zsolt, Péter Hilda, Bíró József játékát, az valószínűleg napokig boldog marad. ■ Bóta Gábor ■ Serban nem nyúlós, unalmas előadást rendezett, hanem groteszk humorral telit. HIRDETÉS FILMSAROK Kisfalu nagy bajban AZ ELSŐFILMESEK gyakori hibáját vétette Keményffy Tamás rendező: túl sok mindent szeretett volna bemutatni első filmjében. Ha kivág egy pár jelenetet, sokkal feszesebb filmmel debütálhatott volna. Lukáts Andor és Gyuricza István meggyőzően, hitelesen ábrázolják karaktereiket. Titkuk talán abban rejlik, hogy nem játszanak, hanem magukat adják a kamera előtt. Ráadásul Monori András zenéje összeköti a széttartó szálakat, mintegy aláhúzza a képi mondanivalót. A FILM ELEJE Rómeó és Júlia történetét idézi. Csak itt nem két család viszályko- dik, hanem a falu fordul a volt polgármester, Szekeres István (Lukáts Andor) ellen. A baj forrása a pénz, illetve A téma örök és magyar a szegénység. Amikor Szekeresnek az az ötlete támad a falu felvirágoztatására, hogy fúrják meg a temetőn keresztülmenő osztrák olajvezetéket, a hirtelen jött gazdagság egymás ellen fordítja az embereket. A téma örök, és nagyon magyar. Egy kicsit szigorúbb vágóval legközelebb jobban sikerülhet. ■ Hegedűs V. Rita Mázli (magyar-német vígjáték, 88 perc - Hungaricom) rendező: Keményffy Tamás FŐSZEREPLŐK: Lukáts Andor, Gyuricza István i i
