Somogyi Hírlap, 2008. október (19. évfolyam, 230-255. szám)
2008-10-03 / 232. szám
2008. OKTÓBER 3., PÉNTEK 7 FÓKUSZ pénz Egymilliárd eurót bukott eddig a magyar lakosság a piaci lejtmeneten, megtakarításaink ügyes kezelésével, jó befektetési döntésekkel azonban a veszteségek behozhatok. MIKÉNT PROFITÁLJUNK A VÁLSÁGBÓL? Mind bizonyosabbnak tűnik: túljutott a világ a válság mélypontján. Ideje elgondolkodnunk, hogy miként profitáljunk a következő évek hegymenetéből. Molnár Sándor Meg lehet nyugodni, az amerikai hitelkrízis nem terebélyesedik gazdasági világválsággá. Mind több elemző véli úgy: a nehezén túl vagyunk, a beteg bankok bedőltek, a rossz adósok csődbe jutottak, a befagyott hiteleket pedig át fogja venni az Egyesült Államok és az Európai Unió kormányzata. A válság kirobbanása óta eltelt bő egy évben a magyar lakosság is tetemes pénzt veszített. Becslések szerint a háztartások megtakarításainak az értéke körülbeül egymilliárd euróval csökkent. Pánikra azonban nincs ok, amíg nem váltjuk készpénzre a megtakarításunkat, ez a veszteség virtuális marad. Behozható tehát, sőt ha ügyesen kezeljük a befektetéseinket, nyereségbe fordíthatjuk a mínuszt. Pénzügyi szakértők segítségével górcső alá vettük az egyes befektetési típusok kilátásait. Készpénz: válságban jó Ha nagy a baj, a készpénz az ideális menedék. Leértékelődni nem tud (legfeljebb az infláció csíphet le a vásárlóerejéből), mindig kéznél van, és szükség esetén könnyen menekíthető. Átok viszont a derűs időkben. Nem kamatozik, rejteni kell, és állandóan izgulhatunk, hogy nem lopja-e el egy ügyes besurranó tolvaj. Aki tehát készpénzben tartja a megtakarítását, bűnt követ el a saját zsebe ellen, különösen most, amikor emelkedés előtt áll szinte minden befektetési termék árfolyama. Bankbetét: féiősöknek Máig a legnépszerűbb megtakarítási forma a bankbetét a magyar lakosság körében. Előnye, hogy pénzünk biztos helyen van, az álKockázat: 4 Várható hozam: 15-20% Kockázat: 4 Várható hozam: 10-15% Kockázat: 2 Várható hozam: 8-12% Kockázat: 3 Várható hozam: 5-12% Kockázat: 1 Várható hozam: 6-9% Kockázat: 2 Várható hozam: 4-5% Kockázat: 2 Várható hozam: 1-3% Kockázat (1-4,1: nem kockázatos, 4: nagyon kockázatos) FORRÁS: Amerikai részvény Európai részvény Forintbetét Euróbetét Magyar részvény Kockázat: 4 Várható hozam: 25-30% Ingatlan Kockázat: 3 Várható hozam: 3-6% Készpénz Kockázat: 1 Várható hozam: 0% lami betétbiztosítási alapnak köszönhetően még akkor is hozzájutunk, ha a bank netán becső- dölne. Hosszabb időtávon viszont a bankbetét mindig kevesebbet fial, mint a „fejlettebb” pénzügyi eszközök. A következő években ráadásul a jelenlegi 6-9 százalékos lekötöttbetétí-kamatok folyamatos csökkenése várható, párhuzamosan a jegybanki alapkamat mérséklődésével. Deviza: nyerő dollár? A válság ugyan kockázatosabbá tette a forintot a külföldi befektetők szemében, ami az árfolyam esését eredményezte, a következő években azonban - párhuzamosan a régió többi valutájával - a bizalom helyreállása, így folyamatos felértékelődés várható. Az euróval szemben évi két-há- rom százalékos erősödés várható, a svájci frankkal szemben valamivel kisebb mértékű. Ezekben a devizákban tehát nem érdemes megtakarítást képezni (például bankbetét formájában), hiszen a forintértékük egyre kisebb lesz, ráadásul a kamat is kisebb. Befutó lehet viszont a dollár, amely tovább izmosodhat az euróval, és így a forinttal szemben. Állampapír: hosszú távra Állampapír vagy állampapírba fektető befektetési alap jegyének a vásárlása ideális megoldás lehet azoknak, akik nem szeretnek kockáztatni, ugyanakkor a bankbetéténél magasabb hozamot szeretnének elérni. A válság egyik következménye, hogy a magyar állam az adósságlevelei után jelenleg viszonylag magas, 8-9,5 százalékos kamatot fizet. A válság csitulásával a kamatszint csökkenni fog, amin nagyot nyerhetnek azok, akik most vásárolnak. Érdemes ez esetben hosszú lejáratú papírokba fektetni. Részvény: csúcshozam Nagy a kockázat, ugyanakkor részvények vásárlása jelenleg a legkecsegtetőbb befektetés. Az elmúlt egy-másfél évben a magyar részvények értéke óriási mértékben csökkent, ami jobbára a válsággal függött össze, és nem apapírokat kibocsátó vállalatok minőségi romlásával. A szaknyelven alulértékeltségnek nevezett jelenségből mindenki profitálhat, aki közvetlenül részvényt vagy részvénybe fektető befektetési alap jegyét vásárolja meg. A várakozások szerint a hozam 25-30 százalék is lehet a következő egy évben. KülföMi részvény: rizikós! A külföldi részvények esetében ugyan hasonló a helyzet, vagyis jelentősen alulértékeltek, ám mivel nem forintban jegyzik őket, ezért tetemes az árfolyam- kockázatuk. Egy jelentősen erősödő forint akár a teljes tőzsdei nyereséget is elviheti. Kivételt képeznek itt is a dollárban jegyzett papírok, amelyek értékét az amerikai deviza felértékelődése is növelheti. Arany: csak merészeknek Amióta kereskednek vele, válság során az arany ára mindig megugrott. Az elmúlt egy évben is ez történt, ennek ellenére számos elemző úgy gondolja, hogy a nemesfém tartósan drága maradhat. India és Kína ékszerészeinek aranyéhsége ugyanis töretlen, és a befektetők körében is divatos maradhat a nemesfém-spekuláció. Ám vigyázat: az arany ára akár zuhanhat is! Ingatlan: újra felfelé? A derűlátóbbak szerint kétévnyi stagnálás után rövidesen ismét megindulhat az ingatlanpiac, bár igaz, hogy óriási a bizonytalanság. A minőségi ingatlanok iránt az elmúlt években is töretlen maradt az érdeklődés, aki tehát a főváros vagy a megyeszékhelyek felkapott részein vásárol, várhatóan jó lóra tesz. Kockázatossá teszi az ingatlanbefektetést, hogy nem tudni, beindul-e végre a gazdaság. Most Európán a sor: lapértesülések szerint a franciák 300 milliárd eurós mentőcsomagot szeretnének Simor: nincs nagy baj stabil A magyar pénzügyi rendszer - jelentette ki Simor András, a nemzeti bank elnöke egy tegnapi szakmai konferencián. Hasonló értelemben beszélt Király Júlia, a jegybank alelnö- ke, aki szerint „ha a világban vihar van, annak oldalszele Magyarországot is érinti”. A szakember szerint a krízis a drágább hitelekben jelenik majd meg a magyar lakosság számára. Fel- csuti Péter, a Magyar Bankszövetség elnöke osztotta kollégái véleményét, és úgy vélekedett, hogy a kormány és a jegybank ott áll a magyar pénzintézeti rendszer mögött. Felcsuti szerint a magyar bankokat közvetlenül nem érinti a krízis. „Hiszek a piacokban, de emellett bízom az állami szabályozás fontosságában. " Ezt már Gyurcsány Ferenc kormányfő mondta, aki úgy vélekedett, hogy a mostani pénzügyi krízis nem jelenfi a szociális piacgazdaság halálát. AZ AMERIKAI PÉLDÁT KÖVETVE az unió tagállamai is mentőövet dobnának a betegeskedő pénzügyi szektornak. Legalábbis erre tesz majd javaslatot Nicolas Sarkozy francia államfő az EU vezető gazdasági hatalmainak szombati, párizsi tanácskozásán. Az európai bankokat kisegítő csomag állítólag 300 milliárd eurós lenne. Az eredetileg a német bankoktól kiindult javaslat heves vitát váltana ki a közösség tagállamai között - a berlini kormány máris jelezte, hogy szó sem lehet róla. Pedig az európai bankszektorra is ráférne egy nagyobbacska tőkeinjekció; az elmúlt négy napban egy belga-francia, egy belga-holland, egy brit, egy francia, valamint egy német pénzintézetet kellett megmenteni. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN eközben minden jel szerint sikerült végre a politikai elitnek konszenzusra jutnia a 700 milliárd dolláros mentőcsomaggal kapcsolatban. A washingtoni szenátus áldását adta a mentőövre, és mind több jel utal arra, hogy a ma esedékes újabb képviselőházi szavazáson is ez fog történni (hétfői ülésükön a honatyák visszadobták a csomagot). A politikai elemzők körében eközben mind elterjedtebb a vélemény, hogy a republikánusok lenullázták jelöltjük, John McCain nyerési esélyeit a novemberi elnökválasztáson azzal, hogy megfúrták a képviselőházi szavazáson a csomagot. A mentőöv ugyan nem népszerű a választók körében, de azt csak a legelvakultab- bak gondolják, hogy nélküle is megoldható n krízis. Pánik a tőzsdén. Az amerikai és az európai mentőcsomag felfelé indíthatja a piacokat. Lénárd Mariann: pánikolunk, vagy homokba dugjuk a fejünket- Miként hat a válság a magyarországi pénzintézetekre?- Bár kétségtelenül hatással van a bankokra, a válság szerencsére nem hagy majd mély nyomot a hazai pénzvilágban. Ami várható: a mostaninál jóval szigorúbb feltételrendszer mellett vehet majd fel hitelt a magyar lakosság. Igaz, ezáltal elindulhat egyfajta önszabályozás, amely véget vethet a magyarok ész nélküli eladósodásának.- lellemző ránk, magyarokra, hogy meggondolatlan pénzügyi döntéseket hozunk. Mi lehet ennek az oka?- Köztudott, hogy a magyar lakosság pénzügyi kultúrája hiányos. Az idősebb korosztálynak egykor tabutéma volt még a saját pénzügye is, a mai fiatalokra pedig szinte csak a szakirányos iskolákban ragadhat valamilyen pénzügyi ismeret.- Tovább nyújtózkodunk, mint ameddig a takarónk ér?- Pontosan. A lakosság nagy része nem mérlegeli, hogy mire elég a jövedelme. Mindenképp elgondolkodtató, hogy ma Magyarországon jellemzőnek számít, hogy valakinek három-négy hitele van egyszerre. Lénárd Mariann, a Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete elnöke- Mennyire vagyunk tisztában azzal, hogy mi történik mostanában a nemzetközi pénzvilágban?- A magyarok hajlamosak struccpolitikát folytatni, így inkább homokba dugják a fejüket, mintsem utánajárjanak a dolgoknak. Tapasztalataink szerint a lakosság felét egyáltalán nem is foglalkoztatja, hogy mi történik Amerikában, úgy vélik, az uniós tagság megvéd minket a nagyobb bajoktól.- Hogyan reagálna a magyar lakosság, ha itthon is bankválság alakulna ki?- Mint ahogy arra már volt is egyszer példa, válság esetén a magyarok hajlamosak pánikszerűen kimenekíteni a pénzüket a csőd szélére került bankból, amivel csak tovább súlyosbítják a helyzetet Úgy vélem, a kivárás a legjobb útitárs a pénzügyek út vesztőjében. ■ Hampl M.
