Somogyi Hírlap, 2008. október (19. évfolyam, 230-255. szám)
2008-10-22 / 248. szám
3 ,OMOGYI HÍRLAP - 2008. OKTÓBER 22., SZERDA MEGYEI KORKÉP Leértékelt kistérségek fodor József komiósdi rokkantnyugdíjas: - Semmin se lehet ma csodálkozni. Hallgatom a híreket, és eszméletlen, hogy mi vár még ránk. Nekem van egy befektetésem egy hatalmas nemzetközi biztosítócégnél, amit most 10 milliárd euróval kellett megtámogatni. A veszteségében az én nehezen megszerzett forintjaim is benne vannak. De ennél nagyobb a baj Dél-Somogyban. VÖRÖS JÓZSEFNÉ SZUloki nyugdíjas: - Nincs hitelünk, hogyan lenne? Harminchétezer forintos nyugdíjból nem tudnánk fizetni a drága kamatot. Negyvenegy év munkaviszonnyal csak ennyit kapok, pedig az utolsó hét évet gatter mellett húztam le. Három gyereket neveltünk föl. ‘87-ben az OTP-től kaptunk hitelt, ami pár évvel később 3 százalékról változó kamatozású lett. Megfizettük az árát. BABIRÁK JÓZSEF homok- szentgyörgyi kőműves: - Soha egy fillér hitelem nem volt, amim van, a két kezemmel kerestem meg. Kőműves, karosszérialakatos, villanyszerelő: ezermester vagyok. A munkaügyesek is csodálkoznak. Szeretek dolgozni, mindig szerettem, és sosem nyújtózkodtam a takarómon túl. így most sem fáj a fejem a hitelek miatt, s féltem, akik benne vannak. Hitüket vesztett hitelesek bank-kár Megrendült az ingatlanfedezet a dél-somogyi falvakban Babócsán a közmunka jelent megélhetést, és sokan járnak hetelni, vasbetonszerelni a fővárosba, de a költségek miatt ez nem mindig éri meg (Folytatás az 1. oldalról)- Felébredtek Csipkerózsika-ál- mukból a kalmárok, s egy kedélyes pénzügyi cunamival néztek farkasszemet - tereli a beszélgetést közgazdász-alapokra fiatalos Barcs-drávaszentesi forrásunk. Sonline internetes oldalunk éber fórumozói az első hírek nyomán nemes egyszerűséggel cigánykérdést csináltak a pénzügyiből, mondván, a roma kisebbség tagjai restek fizetni a hiteleiket. Babócsán erre a felvetésre a romák előbb cifrákat mondtak, majd munkáért esdekeltek. A 22-es csapdájában éreztük magunkat, pedig csak kutyaszarba léptünk a 22-es ház előtt. A Dráva mente kaszákkal-ka- pákkal posztói a barcsi OTP-fiók előtt, csak a gyerekek, idősek és asszonyok őrzik otthon a portákat. így képzelni a reakciót messziről. Aztán Barcson járva egy békés város látványa fogad. Tovább keressük a hitelfelvételi korlát miatt háborgó tömegeket. Vagy jól álcázzák magukat, vagy semmi sem történt az elmúlt napokban a nagyvilágban. 1929, Bretton Woods, IMF: mindenki nyugodjon meg, hiszen Barcs térsége sem kapkod.- Pedig ha valahol baj van, akkor itt Délvidéken van - mondja egy komiósdi rokkantnyugdíjas. - 1,7 millióm ment el a tőzsdén, teszi hozzá nem kis meglepetésünkre. Az alapvető gondokhoz ugyanis a Dráva mentén nem kell fölcsapni a Menedzser Magazint a BUX-indexnél. Esik itt anélkül is az életszínvonal. Péter István babócsai polgár- mester évek óta „egy kisebb viKörültekintő kihelyezés KEDDEN KÉSŐ DÉLUTÁN értesültünk az OTP Bank Rt. budapesti médiakommunikációs osztályától: egy új felülvizsgálat után ismét minden hazai településén elfogadják a lakó- ingatlanokat hitelfedezetül. Ugyanakkor leszögezik: folytatják a markánsan konzervatív hitelezési gyakorlatot. A bank az új hiteligénylések körében az eddigiekhez képest is körültekintőbben jár el, mert a nehezebben előre jelezhető devizaárfolyam-változások kedvezőtlen hatásait nem akarja az ügyfelekre hárítani lágválságot” igyekszik megfékezni. Munkahelyek nélkül, halmozott szociális gondokkal. Nem is rendült meg különösebben a jelzálogfedezetet szigorító hír hallatán. Itt másutt van az ingerküszöb.- Vannak más bankok, de az emberek nagy része eddig sem kapott hitelt - magyarázza. A Dráva-menti Takarékszövetkezetnél érdeklődünk, ők terveznek-e hasonló lépést. Egy kolléga Dráva menti kincs a munka, mert abból van a legkevesebb szerint nem, de ő nem illetékes. Aki igen, szabadságon van: nyilatkozatára a továbbiakban is számítunk. Bokor Zoltán és élettársa, Istvánfi Erzsébet 1,9 milliós szocpolból vásárolt háza előtt azt mondja: dolgoznának, de a faluban már a közmunka is kincs.- Hetelni lehet még Pesten, vasbetont szerelni, de a költségek miatt a hús többe kerül, mint a leves... - mondja Zoltán. Balogh Istvánná és élettársa, Balogh Zoltán egy távolabbi utca életébe kalauzol minket. Szakadt porták, megtört emberek s egy befejezeüen ház. Elárverezett in- gaüanról is beszélnek, s asszony lányáról, aki nagy bajban van: veszélybe került a fedél a feje fölött.- Nem lehet az embert így meghalasztani! Hát még a Kádár alatt is több becsülete volt az életnek! Nincs munka, ha a polgár- mester, az az arany ember nem segít, még közmunka sem lenne- mondja az asszony.- Ebben a válságban is mindig a szegény ember az, aki rá...ik...- szór szitkot egy utcabeli. A tizenöt hónapos Balogh Milán ötödik gyermekként nagyokat pillog. Egyszer majd megérti. ■ Balassa Tamás A sulyok el van vetve ' A RENDSZERVÁLTÁS küszöbén potenciális disszidensként hevesen kritizáltam az ún. OTP-nemzedéket, akit egy életre röghöz köt a hitelek kötele. Aztán a rám szakadt szabadság kötött röghöz, s ha jól számolok, hatvankét évesen fizetem az utolsó lakásrészletet. Majd megkérek valakit, bontson pezsgőt Ml, magyarok, szeretünk tartozni valahová. De főleg a bankoknak szeretünk tartozni. Jelenleg hétezermilliárd forinttal, ami a nemzeti össztermék 25 százaléka. Szakemberek mondják, nem kell megijedni, a jóléti társadalmakban van ez az arány 50 százalék is. Aha, mondjuk mi kánoni egyetértéssel, hiszen nem állunk úgy, ahogy a nyugati kollégáink. szerintem sem ezt érdemeltük. Nyögtük a rabigát századokon át, és mikor végre levetnénk, és úgy kétezer körös hendikeppel beszállnánk a versenybe, összedől a világ. Kiderül, a szabadpiaci kapitalizmus helyett szociális piacgazdaságra van szükség. Megmondták a bölcsek: ha mi belépünk az unióba, ott kő kövön nem marad. Világpiacra léptünk, és tessék, nesze neked vüágpiac. DE NEM VAGYUNK ÁM Semmi rossznak az elrontója. Ez a válság nélkülünk is kipattant volna. Az pedig, hogy erőtlenek vagyunk benne, mint árvalányhaj a fodrászbúra alatt, egyéni szociális problémánk. Lettünk volna takarékosabbak! De most bezzeg rá leszünk kényszerítve, hiszen nadrágszíjat húzhatunk. Már vakon fúrjuk az új szíj-lyu- kat. Mindenki azt mondja, kell, csak a Fidesz mondja, hogy Gyurcsány mondjon le. Biztos ez is jó lesz valamire. IGAZAT A DEMJÁN MONDOTT. A plafon szakadjon a sulykot elvető torzsalkodókra, mielőtt a hitelplafon szakad ránk. És ezt az okosságot nem kölcsönbe adom. A temetőből még a burkolókövet is ellopták Árvízvédelmi bevetés a Dráván katasztrófavédők Kétszázan vettek részt az akcióban Hatszázmillió forintért odébb viszik az ellátást Még át sem adták a kaposvári Keleti temetőben az új parcellát, de máris ellopták a zúzott követ a sétányokról. Az új parcellában található gyalogutat kővel szórták le a munkások. Ebből csaknem 10 zsákkal loptak el. Puskás Béla, a Somogy Temetkezési Kft. ügyvezető igazgatója kedden azt mondta: a követ nem vitték ki a temetőből, hanem a sírok környékén lehet megtalálni. - Az örökzöldeket és a virágokat sem kímélik a tolvajok. A héten is több helyről tüntették el a dísznövényeket.- Ez évek óta probléma; nem tudjuk a virágtolvajokat elkapni. ■ Harsányi M. Árvízvédelmi komplex gyakorlatot rendeztek kedden Lakócsa térségében a katasztrófavédők, a polgári védelmisek és a tűzoltók. Homokzsákot töltöttek, gátat építettek és töltést erősítettek az akcióba vont helybeliek. Heizler György katasztrófavédelmi igazgató irányította a bevetést.- Egy esetleges drávai árvíz- veszélynek leginkább ez a térség van kitéve - közölte Anta- licz-Gergelics Natália szóvivő. Gelencsér Attila, a közgyűlés elnöke is felkereste a gyakorlatot. A polgárvédelmi szövetség képviselői pedig bevetési egységcsomagot adtak át a környező falvak lakóinak. ■ Harsányi Miklós Töltést erősítettek, gátat építettek. Az akcióban kétszázan vettek részt A barcsi képviselő-testület elfogadta azt a zöldmezős beruházási tervet, mely alapján a jövőben 600 millió forintból megújulhat a járóbetegellátó központ. A jelenlegi öreg épület felújítását elvetették; ehelyett teljesen új, modern rendelőintézetet kap Barcs. - A tervek szerint a szabadidő- központban épül fel - mondta dr. Kisimre László főorvos-igazgató -, ez pedig azért nagyon fontos, mert így tudjuk megvalósítani azokat a fejlesztési elképzeléseinket, amelyeket a korábban kiírásra került pályázatban leírtunk. így ki tudjuk alakítani az egynapos sebészet feltételeit a Kaposi Mór Oktató Kórházzal együttműködve, és megteremtjük a kúraszerű ellátás követelményeit. A jelenlegi helyünk ilyen fejlesztésre nem alkalmas, hiszen az épületek nagyon ósdi- ak. Ki kellene csomagolni őket: új villamos, víz-, szennyvízvezetékre, teljes újjáépítésére lenne szükség. Emellett a rendelők üzemeltetése nem állhat meg időközben, és nyilván nem lehet felújítani úgy ezt a komplexumot, hogy közben a munka is zavartalanul folyhasson tovább. Á képviselők az ajánlati felhívást legutóbbi ülésükön jóváhagyták, és a testület megkezdte a közbeszerzési eljárás lefolytatását. Ha minden jól megy, 2010- re új járóbetegellátó központ üzemel Barcson.* Jeki Gabriella
