Somogyi Hírlap, 2008. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

2008-10-14 / 241. szám

6 2008. OKTÓBER 14., KEDD HÍRSÁV Közkedvelt a főváros a befektetők körében Budapest a 22. legkedvel­tebb üzleti célpont Európá­ban - derül ki egy friss fel­mérésből. így a főváros a második helyen áll a régió­ban Prága után, maga mögé utasítva Varsót, Bécset és Bukarestet is. Európában jelenleg London és Párizs a legkedveltebb üzleti célpont. Átverés: nem tünteti el a foltot a Vanish TIZENÖTMILLIÓ FORINTRA bírságolta a Gazdasági Ver­senyhivatal a Vanish forgal­mazóját a klórmentes fehé­rítőszerrel kapcsolatos rek­lámok megtévesztő mivolta miatt. A reklámok állításai­val ellentétben ugyanis ezeket a tisztítószereket nem lehet minden színes ruhánál használni, illetve a kakaófolt eltüntetésére sem alkalmasak. Egy napja voksolhatunk az új kétszázasra HÉTFŐTŐL ÉRHETŐ EL az az internetes portál és telefon- vonal, ahol az új 200 forin­tos érmék küllemére lehet szavazni. A voksolók a fehér gólya, a fakopáncs, a cifra kankalin, a kövér daravirág, a Lánchíd vagy a Megyeri- híd látványtervek közül választhatnak. Devizahitelezés: ez már a vég? szigorítás Az MKB leállította, más bankok megnehezítik a kölcsönfelvételt Az elmúlt napok rend­kívüli forintárfolyam­mozgásai pánikot keltet­tek. Nemcsak a deviza­hitelesek, de a bankok kö­rében is. Egy pénzintézet már le is állt a devizahite­lezéssel. Közben folytató­dik a világ megmentése. Molnár Sándor - Németh Márk Határozatlan időre leállította a devizahitelezést az MKB Bank. A pénzintézet tegnapi bejelenté­se szerint a pénzügyi válság miatt az elmúlt időszakban túl nagyra nőtt a forintárfolyam in­gadozása, és a jövőbeni trendek is kiszámíthatatlanok, ami jelen­tős kockázatot hordoz az ügy­felek számára. A bank honlap­ján már nem is lehet elérni az érintett konstrukciók kondícióit. A döntés természetesen nem érinti a már befogadott deviza­hitel-kérelmeket. Követőkre találhat az MKB Piaci hírek szerint további ban­kok követhetik az MKB-t. Hogy melyek, az egyelőre csak találga­tás tárgya, az mindenesetre tud­ható, hogy az összes hazai pénz­intézetnél fokozott figyelemmel követik a piaci eseményeket, il­letve a devizahitelesek törleszté­seit. A problémás hitelek számá­nak jelentős emelkedése újabb bankokat késztethet arra, hogy leálljanak a devizás kölcsönök­kel - vélik az elemzők. Más bankok ugyan nem ter­vezik a devizahitelezés teljes be­szüntetését, ugyanakkor szigo­rítják a kondíciókat. Az OTP Bank például a korábbi egy szá­zalékról négy százalékra emelte a devizavételi és a devizaeladási árfolyam közötti különbözetet, az úgynevezett marzsot, ami je­lentős érvágást jelent azok szá­mára, akik svájci frankban, ja­pán jenben vagy euróbán adó­sodtak el vagy terveznek eladó­sodni. Havi ötvenezer forintos törlesztőnél például a különbség 1500 forint. Hasonlóképpen lépett a Budapest Bank, amely 0,5 százalékponttal növelte a marzsot. (Binder István, a pénz­ügyi felügyelet szóvivője szerint erre nézve nincs egységes sza­bályozás, arra azonban minden banknak ügyelnie kell, hogy a devizamarzs változásáról és an­nak törlesztőnövelő hatásáról tájékoztatni kell az ügyfelet.) Más módon is szigorítani fog­ják a kondíciókat a bankok. Vár­ható például, hogy növelik a hi­telhez szükséges fedezetet, ugyanarra az ingatlanra tehát kisebb kölcsönösszeget lehet majd kapni. Biztos az is, hogy a jövőben a bankok jobban ügyelnek majd leendő ügyfeleik hitelképességére, ami szigo­rúbb hitelbírálatot eredményez. így is túl drága a forinthitel Nem azonnal ugyan, de számot­tevően emelni fogja a devizahite­lesek terheit a kamatok növeke­dése is. Sem a várható időpont­ról, sem a mértékről nem tudtak számot adni a lapunk által meg­kérdezett pénzintézetek, azt azonban mindegyik kifejtette, hogy a külpiaci trendeket nem fogják tudni a határainkon meg­állítani. A pénzügyi válság egyik következménye, hogy a hitel­kamatok az egész világon emel­kednek, és a következő néhány esztendőben nem várható, hogy ez a tendencia megfordulna. Az elemzők szerint minden­nek ellenére nem várható, hogy a hitelt felvenni kívánók töme­gesen áttérnek a forintkölcsönre. A jelenlegi kamatviszonyok mel­lett legalábbis nincs az az ár­folyam- és kamatkockázat, amely mellett megérné forintban eladó­sodni - figyelmeztetnek az elem­zők. Folyik a világ megmentése Határainkon túl eközben gőzerő­vel folyik a pénzügyi rendszer megmentése. Németország is beállt a sorba: az Egyesült Álla­mok és Nagy-Britannia után Angéla Merkel kormánya is ha­talmas összeget szavazott meg az ország bankrendszerének megmentésére. A tegnap szüle­tett döntés értelmében 470 mil­liárd euró jut a pénzügyi rend­szer stabilizálására, ami majd­nem egyenértékű az amerikai 700 milliárd dolláros csomaggal. A különbség annyi, hogy egy né­met adófizetőnek ez jóval több pénzébe kerül, hiszen keveseb­ben vannak, mint a tengerentúli országban élő társaik. „Csomagolnak” a franciák is: ott összesen és maximálisan 360 milliárd euróig támogatja az ál­lam a bankközi hitelforgalmat, és erősíti meg a pénzügyi vál­ságban meggyengült bankokat. Ezt Nicolas Sarkozy elnök jelen­tette be tegnap a rendkívüli kor­mányülést követően. Ebből 320 milliárdot szánnak garanciára, 40 milliárdot feltőkésítésre. A spanyol kormánylOO mil­liárd eurós garanciaalappal pró­bálja helyreállítani a bankok közti bizalmat. Az országban ilyen, a bankok hitelezését segítő garancia eddig nem létezett azért sem, mert az ország bankjai ed­dig fizetőképesnek bizonyultak. Közben egyre valószínűbb, hogy Ausztriában is beszáll az állam a nagy bankokba, és a sta­bilizálásuk érdekében résztulaj­dont vásárol bennük. Erre a lehe­tőségre már a vasárnapi párizsi uniós válságcsúcson is célzott Alfréd Gusenbauer kancellár, akitől a napokban már konkrét bejelentések várhatók. A mai napon ismertetik a len­gyelek a jegybankjuk által teg­nap bejelentett „bizalmi cso­mag” részleteit. Ez a tervek sze­rint 12 olyan pontot tartalmaz majd, amelyektől a bizalom javu­lását remélik. Korábban lehet eurónk a válság következtében - vélik az elemzők A nemzetközi pénzügyi válság­nak köszönhetően az eddig vártnál számottevően előbb, akár már 2012-től bevezetheti Magyarország az eurót - derül ki lapunk elemzői körkérdésé­ből. Szakmai körökben a krí­zis kirobbanása előtt a 2015- 16-os bevezetési dátum tűnt reálisnak. Tény ugyanakkor, hogy a 2012-es csatlakozás az euróövezethez csak egy elméleti lehetőség, amelyhez politikai akaratnak is társul­nia kell. „A krízis egyik következménye, hogy romlik a magyar gazda­ság teljesítménye, ez viszont mérséklő hatással lesz az inf­láció ütemére” - fejtette ki lapunknak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője. Az összefüggés egyszerű: a fé­keződő gazdaság kisebb bér- emelkedést, ezért kisebb lakos­sági fogyasztást, továbbá keve­sebb vállalati beruházást jelent, ami az árakra is mér­séklő hatással lesz. ■ Az állami költekezés visszafogására, úgy tűnik, most megvan a politikai akarat. A közös pénz bevezetéséhez az eurózónához csatlakozni kívá­nó országban a pénzromlás üteme legfeljebb másfél száza­lékponttal haladhatja meg a három legjobban teljesítő tag­állam átlagát; jelenleg ez azt je­lenti, hogy az infláció legfeljebb három százalék lehet. „az inflációt mérséklő tényező lehet az állami költekezés továb­bi visszafogása, amelyre, úgy tűnik, most megvan a politikai akarat” - tette hozzá Németh Dávid, az ING Bank elemzője. A szakértő biztató jelként érté­kelte a kormány elmúlt pár nap­ra jellemző kommunikációját, amelyben hangsúlyos elemként szerepel a kiadások visszafogá­sa, akár a szociális rendszer megnyirbálása révén is. Az álla­mi költekezés mérséklése ugyan­akkor nem csak az infláció szem­pontjából fontos, az euró beveze­tésének feltétele az is, hogy az ál­lamháztartás hiánya a GDP három százaléka alatt legyen. kevésbé derűlátó Nyeste Orso­lya, azErste Bank elemzője, aki 2014-et reálisabbnak tartja a csatlakozás éveként, igaz, el­ismerte, hogy a jelenlegi trendek folytatódása esetén 2012-ben lehetségessé válik a közös pénz bevezetése. A szakértő szerint a kamatok alakulása lehet az a feltétel, amelyen esetleg elbuk- , hat a korai csatlakozás. Jelenleg ugyanis tíz százalék felett van­nak a hosszú lejáratú államköt­vénykamatok Magyarországon, és ennek legalább meg kell fele­ződnie ahhoz, hogy az euró be- vezethetővé váljék. ■ M. S. A gazdaság számokban GDP (%) +1,1 +2,7 Infláció (%) 8,0 6,5 Hiány** _ 5,0 3,8 * Jóslat * * Államháztartási hiány, a GDP %-a FORRÁS: GKI, PM Megkérdeztük az utca emberét, hogy tart-e devizahitelének bedőlésétől BESSZER ADRIENN (40 ÉVES) „Nem félek attól, hogy a gaz­dasági világválság eljutna a magyar lakosság szintjére is, szerintem ez csak mestersé­ges pánikkeltés. Ezt az el­képzelésemet erősítette meg egy bankban dolgozó ismerő­söm is. Az autómat svájci frank alapú hitelre vásárol­tam, és egy forinttal sem tett több a törlesztőrészlete az el­múlt időszakban. ” ZRÍNYIFALVI ZOLTÁN (23 ÉVES) „Nemrég vásároltam meg az első saját lakásomat jelzálog alapú devizahitelre, és egyál­talán nem bántam meg. Mivel a törlesztőrészleteimen jelen­leg nem érzem a válság köz­vetlen hatását, nem is foglal­koztat ez a kérdés. Bár azon már sokszor elgondolkodtam, hogy hosszabb távon lehet, hogy rosszul jártam a deviza alapú hitellel. ” KÜHTREIBER JÓZSEF (60 ÉVES) „Az euró alapú vállalati devi­zahitelemre bőven van fede­zetem, így nincs mitől tarta­nom. Eddig sem éreztem meg, ha például öt-tíz száza­lékkal emelkedett a törlesztő­részletem, és úgy vélem, ez­után sem jelent majd gondot. Nincs az a gazdasági válság, amely megingathatná jelen­legi stabil pénzügyi helyze­temet. ” t GAZDASÁG

Next

/
Oldalképek
Tartalom