Somogyi Hírlap, 2008. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)
2008-09-05 / 208. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2008. SZEPTEMBER 5., PÉNTEK 11 SOMOGYORSZÁG KINCSEI csökölyi fehér gyász „Nem megyek, nem megyek idegen országba, inkább meggyászolom háromféle gyászba: pénteken fehérbe, szombaton veresbe, vasárnap délután tiszta feketébe.” FEHÉRBEN ELSIRATOTT HOLTAK A gyász színe fokozatosan alakult át a fehértől a vörösön, kéken keresztül a feketéig. Somogy népművészetében különös helyet kapott a csökölyi fehér gyász. F. Szarka Ágnes Az elmúlás a népszokásokban megjelent mind a külsőségekben, mind a lelki indíttatású jelenségekben. A falu gyászának színe a szabvánnyá vált feketével szemben, a régmúltban, a fehérvolt. Talán azért, mert őseink ebben a színben jelenítették meg az öregistent, akinek fehér ruhás táltosok fehér lovat áldoztak, ahol a szertartáson részt vevők tiszteletből fehér gyolcsruhában jelentek meg. A hagyományaihoz ragaszkodó magyar megőrizte szokásaival együtt a fehér színt is. A kialakult színjelentés rendszerében a fehér foglalta el az első helyet. így vált a különleges ünnepek színévé. Legüsztábban ez a szokás a világviszonylatban is egyedülálló csökölyi fehérgyász formájában maradt fenn. A gyásznak európai szokássá vált fekete színe tért hódított a népművészetekben is, de nem vált egyeduralkodóvá. A fekete szín mellett használatosak voltak a piros, a sárga és a kék színek, amelyek feloldották, életszerűbbé tették a gyász egyhangúságát. A somogyi nép dalaiban is megőrizte a gyász sokszínűségét: „Nem megyek, nem megyek idegen országba, A fehér gyász a zselici reformátusok és a drávai horvátok körében is megérte a 20. századot Rég múlt időket idéz a csökölyi fehér gyász AZÉRT KÜLÖNLEGES ü CSÖkÖfyi fehér gyász öltözet, mert sokkal korábbi időszakba vezet minket vissza, mint amit a díszesebb viseletek képviselnek - mondta Kapitály Orsolya a megyei múzeum néprajzi osztályának vezetője. - A néprajz- tudomány a török idők elmúltával, az újrakezdés időszakától foglalkozik a paraszti kultúrával, magának a népi kultúrának és benne a népi díszítőművészetnek a kivirágzása a 19. század derekára tehető, mely az ipari forradalom id& szakára fokozatosan veszít az erejéből, majd a 20.század- ban, a II. világháború után teljesen felszámolódnak fennmaradásának feltételei. A Rippl-Rónai Múzeumnak 19. század második felében készült gyász öltözete van. Kapitány Orsolya: különleges a fehér gyász-öltözet A Pápa színe a kender-, lenvászon leplek természetes, sárgásfehér vagy éppen fehérített színe is gyászszín volt, amelyet ilyen szerepében az is megerősített, hogy a kereszténységben a fehér (és az azt helyettesítőezüst) a lélek ártatlanságának, tisztaságának jelzésére szolgált, és az egyházi hierarchia csúcsán álló pápa színe lett. Inkább meggyászolom háromfélegyászba, Pénteken fehérbe, szombaton veresbe, Vasárnap délután tiszta feketébe.“ Egykoron a fonás meg a szövés mindennapos tevékenység volt. Kender, len bőven termett, abból készítették a lepedőt, a törölközőt, a díszkendőket s az abroszokat. A cifra, hímzett kis- bunda, a fehér vászonból készült szoknya, a posztómellény a nők hajdani viselete volt, s régente piros, majd fekete csizmában jártak. A kontyon hordott tábla különösen díszes volt: apró gyöngyökkel ékesítették. Ugyanakkor a férfinép ünnepi alkalmakkor bő gatyát s csizmát viselt, fejére kalapot tett vagy báránybőr süveget. Különös volt a csökölyi fehér gyász, a ruhához tartozott a fehér pánt meg a főrevető. A fehér gyász nem alakult ki. Ez egy folyamat, és nemcsak Magyarországon, hanem Európa más vidékem is jelen volt korábbi kultúrákban is. A fehérgyász Csökölyben nem volt egyedüli. A zselici reformátusok és a Dráva menti horvátok körében éppúgy megérte a 20. századot, mint a csökölyi reformátusoknál. Talán Csököly jobban magára vonta a kutatók figyelmét, bekerült a köztudatba, amiben szerepet játszott Korniss Péter: Elindultam világ útján című albuma is. A színek megjelenése a gyászöltözetben sokkal archai- kusabb, mint hogy azt időhatárhoz köthessük. A kutatók sokszor tették fel a kérdést, hogy behatárolható-e a kialakulásának ideje. A jelenlegi álláspontok szerint nem. A kender, len feldolgozása az asszonyoknak a feladata volt Nemcsak a ruhákat, lakástextileket, lepedőket szőtték meg, hanem a temetkezéshez, gyászhoz szükséges darabokat is. Más színű ruhában és más ideig gyászolták a halottakat. A gyerekeket egy hónapig pirosban gyászolták. Az idősebbet kékben, a legidősebbeket pedig teljes fehérben. A gyász ideje függött attól, hogy testvér, szülő, házastárs vagy távolabbi rokon halt meg. Ahogy tágul a kör, annál rövidebb a gyászidő... SZERINTEM ILLÉS IWSHÁLYNÉ: A fehér gyászruhát 1975-től hordtam, azoktól az asszonyoktól kaptam, akik még az első világháború előtti években készítették. Az utolsó teljes ruha az én tulajdonom volt, és a Kegyeleti múzeumba került Budapestre. Még magam Is készítettem lenből, kenderből ruhadarabokat. Nagy hagyománya volt a fehér ünneplőnek a 2. világháborúig. csapó ANGÉLA: A fehér gyász az egyetemes, így a somogyi népi kultúra része. Különlegessége abból adódik, hogy bár ugyanazokat a technikákat, vásznakat használták, mint a magyar lakta területek bármelyikén, de lefordították a saját nyelvükre. Egyénivé, speciálissá, extrává tudták tenni. Olyan kincs, amit feltétlenül meg kell őriznünk. csórsz KLÁRA: Az a kincs, amit meg akarunk tartani az utókornak. A csökölyi fehér gyász feltétlenül ebbe a kategóriába, Somogyország kincsei közé tartozik. A harmincas évek közepéig, végéig tartották a szokást, ma már csak a néprajzosok számára létezik. A gyász eredeti színe a fehér volt, ami a visszatérésre, a megtisztulásra utal. A homokos talaj csodát tesz hungarikum Már hamisítják is a csökölyi epret Petesmalmi vidraparadicsom állatvédelem A vidrák mellett gólyákat is gondoznak A csökölyi epret nem veszélyezteti a hiper-, szupermarketekben kapható - esetenként olcsóbb - külföldi eper. Annak ugyanis sem az íze, sem az állaga nem veszi fel a versenyt vele. A homokos talaj csodákat tesz. A nagybani piacon az éjszakai eladási élet a csökölyi eperrel kezdődik, s csak utána jön a többi. Csökölyben szinte minden háznál termelnek epret Senki sem tudja megmondani, menynyibe kerül egy kiló gyümölcs előállítása. Azt igen, hogy egy bokorról egy vagy két kilót lehet- e leszedni. A piacokra más településről érkezők is gyakran kínálják eprüket csökölyiként, ám kóstoláskor kiderül a turpisság. Kóstoláskor kiderül a turpisság; az, hogy melyik is a valódi csökölyi. A Lábod és Mike közötti Petes- malomban a vidrapark 1998- ban nyílt meg a nagyközönség előtt. A szakemberek szerint Európa legnagyobb vidraállománya Magyarországon található, s benne Somogyot úgy tartják számon, mint a vidrák földjét. A civilizációs ártalmak miatt Nyugat-Európa nagy részén már kipusztult ez az állat. A Somogy Természetvédelmi Szervezet alapította a vidraparkot. A tórendszer környékén évente több mint ötezer látogató fordul meg. A szervezet 1980-ban a Magyar Madártani Egyesület helyi csoportjaként alakult meg. Eredeti céljuk az akkor Magyarországon fészkeNem csak vidrákat, gólyákat is gondoznak Petesmalomban lő 12 pár rétisas védelme és egyedszámuk emelése volt, ez a mai napig nem változott, ám időközben fokozatosan bővült, újabb és újabb tevékenységekkel színesedett önként vállalt feladatkörük. A szervezetnek köszönhetően ma már csak Somogy megyében 32 pár rétisas fészkel, többségük a „zöld folyosó" által védett területeken. Kiemelt figyelmet fordítanak a feketególyák és a vidrák védelmére, a sérült állatok gondozására. Ezt szolgálja a Petesmalmi Vidrapark, ahol sérült, elhagyott vidrákat, fehér- és feketególyákat gondoznak természetes környezetben.
