Somogyi Hírlap, 2008. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

2008-09-04 / 207. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2008. SZEPTEMBER 4., CSÜTÖRTÖK 13 SOMOGYORSZÁG KINCSEI szent hely A kolostor melletti csodatévő forráshoz manapság is sok zarándok érkezik. A megye első patikája és egyetemet végzett gyógyszerésze is a segesdi ferences templomhoz kötődik J W mm KÉTSZER ÉPÜLT A FERENCES KOLOSTOR A patinás templom nem csak kívülről szép. Két oltárkép is díszíti belülről. Az egyik 1777-ben, a másik 1779-ben készült Aki Segesdre érkezik a 68-as úton, már messziről láthatja a templomot, amely esti kivilágításával a település meghatározó pontjává nemesül. Csikós Magdolna A belső-somogyi települést elő­ször 1193-ban említik írásos em­lékek Sequest néven. Egyik leg­jelentősebb látványossága a vár­hegyen lévő templom és kolos­tor, amely a megye első ferences kolostora. A Somogyország kin­cse címet 2006-ban kapta meg az épület. Az egyházi központot 1294-ben alapították, de a 16. században a törökök elfoglalták és lerombolták azt. Az egykori kolostorukba visszatérő ference­sek 1777-ben barokk stílusban építették újjá az épületegyüttest. A patinás templom nemcsak kívülről szép. Belsejében is akad látnivaló. A Krisztus levétele Szűz Máriával oltárképet Schal- ler István készítette, s 1777-ből való. A másik, Szent Katalint áb­rázoló oltárkép Dorffmaister Ist- _ ván 1779-es munkája. Szintén az | ő nevéhez fűződik a 250 éve épült kegykápolna és a fésűs be­építésű felső hegy. A kegykápol­na a szent forrás mellé épült, és ma is neves zarándokhely, melynek története még a török idők előtti korszakra nyúlik vis­sza. A legenda szerint a falu szélén folyó patak közelében megjelent Szűz Mária, s egy pásztorfiút kigyógyított súlyos betegségéből. Ettől az időpont­tól tartják csodatévő víznek a helybeli forrást. Később több gyógyulásról készült feljegyzés, a forrásvíz hatására meggyógy­ult betegek pedig a kegykápol­nában márványtáblákon mond­tak köszönetét egészségük visz- szanyeréséért. A krónikák szerint a zarán­dokhellyé vált település első búcsúját a tizenhatodik század elején tarthatták. Azóta rend­szeresek az ilyen alkalmak. A zarándokok régebben évente öt­ször jöttek el a településre, s bár a látogatások gyakorisága csökkent, ma is sokan jönnek el a szent helyhez, különösen a hozzá kötődő jeles ünnepek al­kalmával. Napjainkban két alkalommal tartanak Segesden búcsút egy év leforgása alatt, legközelebb szeptember tizennegyedikén, Kisboldogasszony napja, vagyis Szűz Mária születésének em­léknapja alkalmából. A Szűz Máriáról elnevezett, ma is a Ferences Rendtarto­mány részeként, a rend fenn­tartásában működő templom és kolostor nem csak egyházi je­lentőséggel bír. 1769-ben itt kezdte meg működését Somogy megye első patikája is, amelyet a Simon testvér alapított. Ő volt Somogy megye első, egyetemet végzett gyógyszerésze. Az értékes könyvtár és levéltár már nem került elő a templom egyik érdekessége az oltárkép, melyből lényegé­ben kettő van. Az eredeti, Szent Lászlót ábrázoló képet ugyanis csak néhány évtize­de találták meg, amikor egy felújítás során levették az iga­zinak hitt oltárképet. Ekkor derült ki, hogy egy másik, kis­sé megrongálódott festmény van a kép mögött, melyet vél­hetően jóval korábban készí­tettek. A történelem viharai nem kímélték a segesdi feren­ces kolostor épületét sem. A templom értékes könyvtárá­nak és levéltárának nyoma veszett. A FERENCESEK ELLEN 1950 má­sodikfelében indult országos méretű támadás a helyi közös- - séget is érintette. Július 10-én I éjjel felszámoltak és kitelepítet- j tek több ferences rendházat és J a szerzeteseket, köztük a se- 2 gesdi rendház tagjait is. A ferences kolostor másik nevezetessége az udvaron álló emlékmű Történet 1294 - az egyházi központ megalapítása. . 1500-as ÉVEK - török rombo­lás időszaka, mely után egy­szer a ferencesek hozzá­kezdtek a kolostor felépíté­séhez, ám az néhány év múlva ismét elpusztult 1777 - a ferences rendi szer­zetesek barokk stílusban új­jáépítették. 2006 - Somogyország kin­cse. SZERINTEM bencze imre polgármester: Falunk büszkesége minden segesdi számára fontos. A helybeliek és az önkormány­zat is igyekszik figyelmet for­dítani erre az értékre. Jó len­ne, ha mindenki közösen ösz- szefogva megpróbálna tenni az ilyen és ehhez hasonló kincsek megőrzése, megmentése érde­kében. Egy ilyen díj nemcsak egyszeri ünnepre szól... baranyai uuosNÉ, klubvezető: Fontos pontja a falunak a fe­rences templom és kolostor. Minden ide érkező vendég és hazaérkező helybeli elsőként ezt látja meg. Nálunk a család­ban mondássá vált: „már lát­szik a templom, mindjárt ha­zaérünk”. Kedves a segesdi- eknek, fontos műemlék, za­rándokhely, amely sok hívőt és turistát vonz. korosa imréné nyugdíjas: Szerencsés helyzetben va­gyunk, mert Segesden szá­mos, a történelmünkre em­lékeztető érték található. Fon­tos ezeket megőrizni ma is, értékelni jelentőségüket. A fe­rences templom nem csak a hívők gyülekezési helye. Érté­kes festményekkel, kicsit a ré­gi korok világába repítő egy­házi szimbólum is. Régi korok emlékei a helyi múzeumban történelem Régészeti leletek és könyvtár is megfér a régi malomépületben Különleges fák adnak árnyat az otthonparkban Segesd egyik gyöngyszeme az Árpád-házi Szent Margit Hely- történeti Múzeum és Könyvtár, amelyet 2001. augusztus 20-án adtak át. A történelmi emlékekben gazdag település régi korokat idéző leletei is itt találhatóak. Az évekkel ezelőtti ásatások fel­tárták az egykori ispánsági köz­pont csaknem egészét, s a szak­emberek fontos emlékekre buk­kantak. Ezeket már a nyolcva­nas évek végén szerették volna múzeumi keretek között bemu­tatni, ám erre csak évtizedek­kel később kerülhetett sor. A Helytörténeti Múzeum vé­gül egy XIX. századi uradalmi malomépületben kapott helyet, Kulturális programoknak is helyet ad a patinás segesdi múzeum amely műemléki védettséget kapott. A háromszintes épület­ben nem csak a régi korok em­lékei, de a csaknem kilencezer kötetes könyvtár is helyet ka­pott. Az épület rendszeresen ad teret helyi és távolabbról érkező alkotók kiállításainak is, emel­lett a település ünnepségei, va­lamint más kulturális progra­mok is itt zajlanak. Az ásatási leletek különleges, részben a padlózatba épített üvegtárlókban vannak, melyek­ben csaknem háromszáz leletet állítottak ki. Emellett negyven dobozban számolatlanul látha­tók az ásatás során előkerült tárgyi emlékek és más régésze­ti darabok. Segesd másik büszkesége a fa­luközpontban lévő egykori Szé- chenyi-kastély és annak parkja. Egykoron Széchenyi Bertalan volt az, aki 1901-ben felépítette a ma szociális otthonként műkö­dő épületet, melyet 1954-ben nyitottak meg. Részben az ő nevéhez fűző­dik a kastély 29 hektáros park­jának kialakítása, növényekkel való betelepítése is. A kivételesen szép zöldterü­let növényvilága igen változa- H tos. Az otthonban élők számára | is sok örömet adó park fái kö- % zött igazi különlegességek és J matuzsálemi korú, méretükben I is tiszteletet parancsoló növé­nyek egyaránt akadnak. A szociális otthon lakói is szívesen gondozzák a gyönyörű parkot

Next

/
Oldalképek
Tartalom