Somogyi Hírlap, 2008. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

2008-09-04 / 207. szám

MEGYEI KORKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2008. SZEPTEMBER 4., CSÜTÖRTÖK 3 Szervezetten lopják a fát lesz gázáremelés! Sokan beüzemelik az öreg cserépkályhát JEGYZET KERCZA IMRE A ragadós példa A PÉLDA RAGADÓS. A pláza folyosóján apró emberke baktat. Füléhez szorított já­téktelefonon beszél szünte­lenül. A felnőttek kerülge­tik, a kicsi törtet előre. Le­het vagy ötéves. Mellette az édesanyja ugyancsak mo­biltelefont szorít a füléhez és beszél. Akik szembe jönnek, jórészt telefonál­nak. A kicsinek van kitől tanulni, s a példa ragadós. A MAGÁT POLITIKUSNAK ne­vező közéleti ember a mi­nap kiállt a televízió elé gyűrött ingben, borostásan, és mondta a magáét. Attól, hogy nem borotválkozott meg, még aligha nevezhet­jük macsónak. Az egyik párt szóvivője megszólalt a televízió képernyője előtt ugyanazzal a hanglejtéssel és gesztikulációval, mint a pártelnök. Mert a példa ra­gadós. A jó is, a rossz is. Az, hogy melyik példa jó és melyik ragadós, nehéz el­dönteni, csak később derül ki. Ha ezeken a példákon nő fel egy új generáció, akkor borzasztóan hasonlít hozzánk. Örökli, magával viszi a jó tulajdonságainkat is meg a rosszat is. A jó tu­lajdonságokat kellene to­vábbörökíteni. Vegyük ész­re, hogy életünkben sok a mesterkéltség, a nemkívá­natos jelenség. A hétköz­napokon is, a közéletben is. Az acsarkodás, a törtetés mindenképpen ilyen. Nem biztos, hogy ezt kellene megtanítani az utánunk következő nemzedékkel. a nyár szép volt. Csöndes, kevesebb volt a politikai csatározás. De megjött az ősz. S bármennyire szép és szelíd, mégiscsak megszó­laltak azok az emberek, akik tematizálják a közéle­tet, és akiknek stílusa rára­gad a hétköznapi emberre és a gyerekre is. Ez a stílus nem igazán dicséretre mél­tó. Érdemes volna változ­tatni rajta. Egyre jellemzőbb kép lesz, ha még sokáig emelkedik a gáz ára... Felvételünk azonban egyelőre még a szennai skanzenben készült (Folytatás az 1. oldalról) Ha a kitermelő cég nem tudja azonnal elszállítani a kivágott fát, hamar akad gazdája - tette hozzá Szegvári József. - Előfor­dult, hogy kétnapi termelés után a harmadik napon már lá­ba kelt. A tűzifalopóknak két csoportja van: saját felhaszná­lásra vagy eladásra lopnak. Az előbbi gyakran biciklivel érke­zik, s egyszerre csak egy-két napnyi fűtőanyaggal távozik. Sokszor szakszerűtlenül vág­ják a fát, mert megerőltetőbb le­hajolni, mint derékmagasság­ban fejszével kaszabolni. Nagy veszteség, ha a még nem vágásérett állományból lopnak. A tulajdonosok persze próbál­koznak. Például „csalinak" ki­tesznek több méter fát, nyilván értéktelenebbet, hogy ezt lopják el tőlük, ne az élőfát. Jó ez a tol­vajnak, vágni se kell. Mi lehet még megoldás? A terület fel- ügyeltetése, s erre nem elég az erdész, hiszen nem lehet ott min­denütt, főleg este meg hétvégén. Ahogy beköszönt a hűvösebb idő, jobban félthetik erdeiket a tu­lajdonosok. Bár tény: azok a tolva­jok nyáron se pihentek, akik fával fűtik a konyhai sparheltet. Amúgy reneszánszukat élik a cserépkályhák. Egy átlagos cserépkályha egy fűtési szezon­ban mintegy 30 mázsa tűzifát fal fel. A szakemberek szerint tölgy­gyei, bükkel, cserrel, akáccal ér­demes etetni. Vezet a fafűtés rada János zákányfalui polgár- mester azt mondta: mivel szelle­mi munkát végez, kifejezetten jólesik neki a favágás. Települé­sén néhány éve vezették be a gázt. A palackos gáznál jóval olcsóbb, így sokan a konyhá­ban használják főzésre, mega fürdőszobát fűtik vele. De a töb­bi helyiségnél vezet a fafűtés, s mindez igaz Somogy megye leg­több falvában. ...A DRÁVÁIG Kaposvár a kaposvári ön­kormányzat kiadásában megjelent Örökség Kaposi Kiskönyvtár kötetei megvá­sárolhatók. A 27 könyvből álló sorozat valamennyi darabja hozzáférhető a pol­gármesteri hivatal gond­noksági irodájában, (mk) Kaposvár az őszi-téli sze­zon kezdetével, szeptem­ber 6-án, szombaton nyit a jégcsarnok. A belépőárak nem változtak az előző szezon óta. Hétfőtől csütör­tökig 600 forintba kerül a jegy, Kaposvár Kártyával 480 forint. Péntek, szom­bat és vasárnapi napokon 750, Kaposvár Kártyával 600 forintot kell fizetni. Családi jegy váltható két felnőtt és két gyermek ré­szére 1690 forintért, (mk) Kaposvár a tourinform iro­da szeptember elseje és ti­zenötödike között hétfőtől péntekig 9 és 18 óra kö­zött várja az ügyfeleket, szombaton 9-től 17 óráig, vasárnap pedig 9-től 14 óráig tart nyitva. Szeptem­ber 15. után hétfőtől pén­tekig 9 és 17 óra között, szombaton pedig 9-től 14- ig lesz nyitva, vasárnap zárva tart. (mk) Lábod A KÖZSÉG HATÁRÁBAN egy hektáron égett szer­dán a száraz fű és az alj­növényzet. Az erdős terü­let közelében csaptak fel a lángok, amelyet a nagy­atádi egység oltott el. Ti­hanyi Zoltán, a katasztró­favédelmi igazgatóság ügyeletese elmondta: a tűzoltók három járművel vonultak ki. (hm) Mernye bardon csaba nyerte meg a Tüskesi hor­gászegylet halfogó verse­nyének negyedik forduló­ját. Az ifi kategória győzte­se Trimmel Patrik volt - közölték a szervezők. A kö­vetkező versenyt október 11-én rendezik meg. (hm) Sántos ismét éleslövésze­tet hajtanak végre a lőté­ren. A szerdai után 9-én, kedden kell vigyázni a lőtér közelében. Aznap 8 és 16 óra között a lőtéren és a biz­tonsági területén belül ille­tékteleneknek tilos és élet- veszélyes tartózkodni, (mk) Félmunkát végző kátyúzók tabi gödrök A lakók tömték be a lyukakat az úton Elpusztult a görgeteg facsemetes fele A görgetegi facsemetés fele el­pusztult. Egymillió forint kárt okozott a kedd esti tűzvész, a tűz­oltók gyors közbeavatkozásának köszönhetően viszont ötmillió fo­rint érték menekült meg. A hét­hektárnyi facsemetésből 3,5 hek­tár égett le. Tizenhét kaposvári, barcsi és helyi tűzoltó vonult a helyszínre. A tűz keletkezésének okát vizsgálják. ■ Harsányi M. Tabi olvasóink szerdán fölhábo­rodva panaszolták, hogy a kivi­telező cég csak félmunkát végez a városban a kátyúkkal tarkított, nagyon rossz állapotú Goldmark Károly utca felújítása során. Azt mondták, hogy a korábban kelet­kezett kátyúkat, amelyeket az utcában lakók saját anyag fel- használásával ideiglenesen már betömtek, a kivitelező nem szed­te föl és nem cserélte le aszfaltra. A cementes habarcs az első téli fagyok során fóltöredezett, és is­mét balesetveszélyes gödrök ke­letkeztek. Megkérdeztük: miért csak félmunkát végez a kivitele­ző, az ideiglenesen betömött göd­röket miért nem javítja ki? Kecskés Gábor, a leszakadt út­testek helyreállítását és a ká­tyúk megszüntetését megrende­lő tabi Gamesz-szervezet vezető­je tegnap azt mondta: a helyszí­nen személyesen ellenőrzi majd az elvégzett munkát, de a kivite­lezővel kötött megállapodás alapján a cementes habarccsal ideiglenesen megszüntetett gödröket is aszfalttal kell betöm­ni. A munkát csak akkor veszi át, ha azt jó minőségben végez­ték el. ■ Krutek József Védett erdőterületeken szűnjön meg a fakitermelés! törvényes erdőirtás Énekesmadarak, kisemlősök, növények életfeltételeit veszélyezteti a vágásos módszer A napokban adták ki véleménye­zésre az új erdőtörvényt. Termé­szetvédők azt szeretnék, hogy a védett erdők háborítatlanságá­nak megőrzésére több garancia legyen a jövőben. A nemzetközi természetvédő szervezet hazai tagja, a WWF Magyarország szerint sajnála­tos, hogy a védett erdőkben is gazdálkodunk, veszélyeztetve ezzel az erdei életközösségek hosszú távú fennmaradását. - Miközben a szomszédos orszá­gok mind rendelkeznek vi­szonylag nagy kiterjedésű, há­borítatlan erdőterületekkel, Ma­gyarországon a védett területek döntő hányadán vágásterülete­ket létrehozó erdőgazdálkodás Szorgos munka az erdőn. Természetvédők és erdészek más állásponton folyik, ami élőlénycsoportok - például védett orchideák, éne­kesmadarak, kisemlősök - élet- feltételeit veszélyezteti. Mindez törvényes! - mondta Figeczky Gábor, a WWF Magyarország természetvédelmi igazgatója. A Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatósága a minap megálla­podást kötött a Pro Silva Hun­gária egyesülettel, amely a ter­mészet közeli erdőgazdálkodás minél szélesebb körben való el­terjesztését szorgalmazza. Mi a különbség a kétfajta gaz­dálkodás között? A vágásosnál általában egyszerre vagy rövid idő alatt termelnek le akár tíz­hektáros erdőrészletet. Ezáltal megszűnik az erdőklíma, való­színűleg talajerózió következik be, genetikailag nem a terület­hez kötődő, mesterségesen ne­velt csemetével vagy jobb eset­ben makkal újítják fel a faállo­mányt. így egykorú, legtöbb­ször egy fafaj alkotta, nem ter­mészetszerű állományok jön­nek létre. A természet közeli gazdálkodás során viszont a természetes erdődinamikai, er­dőműködtető folyamatokat utá­nozzák le, így változatos állo­mányszerkezetű, többszintű, több fafajú, rendkívül jó ellenál­lóképességű erdő jön létre. Az ilyen erdőben nem kell költeni a felújításra, nem keletkeznek hatalmas tájsebek, nem degra­dálódik a termőtalaj. A WWF Magyarország ki­nyilvánította: elengedhetetlen, hogy a jelenleg nem a nemzet­közi előírásoknak megfelelően működő nemzeti parkok köz­ponti részein, valamint a tájvé­delmi körzetekben létrehozott, fokozottan védett területeken megszűnjön a fakitermelés. Nagy Gábor, a DDNP osztályve­zetője erre úgy reagált: igazga­tóságuk is azon a véleményen van, hogy a nemzeti parki er­dőterületeknek - hasonlóan a nemzetközi gyakorlathoz - a nemzeti park igazgatóságok va­gyonkezelésébe kell kerülniük. Csak így tudják biztosítani a természeti értékek hatékony megőrzését. ■ Varga Andrea

Next

/
Oldalképek
Tartalom