Somogyi Hírlap, 2008. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

2008-09-30 / 229. szám

3 SOMOGYI HÍRLAP - 2008. SZEPTEMBER 30., KEDD MEGYEI KÖRKÉP Messziről is megéri a munkaerő munkásjáratok Buszokat indítanak a munkáltatók, hogy legyen elegendő dolgozójuk A dolgozóhiány, a munká­ba járás rossz körülmé­nyei vagy éppen költség­takarékosság miatt indí­tanak leginkább munkás­járatokat a cégek. Vigmond E.-Márton L. Úgy ötven kilométeres körzetből hozza dolgozóit a tapsonyi Hans Pausch Kft. Magas a szakember- igényük, akikért egyre mesz- szebb kell elmenni. Utóbbi idők­ben a festők, hegesztők, lakato­sok hiánya okozott gondot. A szakképzett munkaerőre szük­ség van, ezért vállalják a havi több millió forintos költséget, amibe az utaztatás kerül. A 240 dolgozóból 160 a vidékről bejá­rók száma. Krémért István ügy­vezető elmondta: bérbuszokkal szállítják a dolgozókat, a három járat a szőkedencsi, marcali és a nagybajomi térségből szedi ösz- sze az embereket. Részt vállal­nak a buszbérletek költségéből is, és támogatják a személygép­kocsival közlekedőket. Arra is fi­gyelnek, hogy az azonos útvonal­ról autóval járó emberek munka- beosztását úgy hangolják össze, hogy hárman-négyen tudjanak egy kocsival járni. - Nem a távol­ság a meghatározó, hanem hogy egy órán belül legyen a menetidő - mondta Szíjártó Ferenc, a mar­cali ventilátorgyártó Ziehl-Abegg ügyvezető igazgatója. Négy mun­kásjáratuk van, ami ezen időn belüli körbén lefedi a települése­ket. Mivel három műszakban dolgoznak, ezért hatszor fordul­nak naponta a járatok. A problé­ma, hogy nincs menetrend sze­rinti buszjárat a három műszak­hoz. - Múlt évben kaptunk tá­mogatást a munkaügytől mun­kásszállítás címén - folytatta az ügyvezető. - Gond az, hogy a tá­mogatás nem utaslétszámra, ha­nem névre szól, a bejáró dolgo­zó személyéhez kötött. Az a munkás, aki után megkaptuk a támogatást, ha csak fél évig dol­gozik a cégnél, a helyette érke­ző új alkalmazottra ez már nem ruházható át. Ráadásul idén már nem is részesültünk a tá­mogatásból, azzal az indokkal, hogy tavaly kaptunk, és idén azokat segítik, akik még nem ré­szesültek ilyen támogatásban. Szíjártó Ferenc hozzátette azt is: nemcsak szakemberekből, Negyvenezer ingázó LEGUTÓBB 2005-BEN volt egy mikrocenzus, vagyis kisnépszámlá- lás. Ennek alapján a KSH pécsi igazgatósá­gának kaposvári kép­viseletétől kapott ada­tok szerint a foglalkoz­tatottak ingázása So­mogy megyében. Utazni vagy dolgozni; sokaknál az előbbiből következik az utóbbi. A kaposvári autóbuszállomást a fél megye jól ismeri hanem jellemzően dolgozni aka­ró emberekből van hiány. . A fonyódi Fonyton cégcso­porthoz 15 éve járnak a mun­kásjáratok. Jelenleg 200 dolgo­zója van a vállalatnak, közülük százharmincat a cég kisbuszai­val, illetve vállalkozó által mű­ködtetett munkásjáratokkal szállítanak munkába. Balatonlelle, Gamás, Somogy- vár, Balatonfenyves által hatá­rolt területről hozzuk a dolgozó­kat - mondta Lukács Sándor ügyvezető igazgató, aki hozzá­tette: kénytelenek távolabbi te­lepülésekre is járatot szervezni, mivel a székhely- és szomszéd településekről nem tudnak ele­gendő munkást felvenni. Szerződéses járatok A CÉGEK, MUNKÁLTATÓK Vagy saját buszaikat használják ki a dolgozók szállítására, vagy bérlik a járműveket. A Kapós Volán Zrt.-től kapott adatok szerint csökkennek a szerződéses autóbuszjáratok. Az igénylések alapján nyo­mon követhető a területeken bezáró nagyobb cégek, illetve az újonnak indult vagy bővü­lő üzemek, gyárak helyzete is. Jelenleg elsősorban Mar­cali és Tab környékén van­nak ilyen szerződéses járata­ik. Korábban Kaposvár és Barcs térsége is a jellemzőbb területek közé tartozott Sok cégnél úgy tartják: NEM CSAK A TÖBB SZÁZ dolgo­zót foglalkoztató cégeknél je­lenthet megoldást a munkás­járat. Például a fonyódligeti gyermektábor huszonhárom dolgozója közül tizenhármat szállítanak munkába a tábor kisbuszaival. Szegedi Ágnes táborvezető szerint: bizonyos határokon belül és azokról a településekről, ahonnan töb­ben járnak, költségkímélőbb a dolgozók szállítása, mint mindenkinek bérletet fizetni. Mindamellett több olyan tele­pülés van, ahonnan tömegköz­lekedéssel nem oldható meg a rendszeres munkába járás. takarékosabb a szállítás a bérletfizetésnél Tábori buszokkal szállítják a dolgozókat Fonyódligeten, mert olcsóbb JEGYZET Vessünk, vagy nevessünk? hátakkor vessünk, vagy ne­vessünk, elnök úr? - tréfál­koztak a barátai a névnapi pincepartik során Külső-So- mogy egyik jeles mezőgazda- sági szövetkezetének vezető­jével. Pedig a kérdés komoly, főleg, ha úgy akarjuk érteni: vessünk, vagy ne vessünk? gráf József miniszter is megmondta a hétvégi kapos­vári állattenyésztési tanács­kozáson: alapvetően két nagy baj van a mezőgazda­ságban; ha valamiből sokat termelünk, meg ha valami­ből keveset. meg az - tehette volna hozzá -, ha túl sokat süt a nap. Vagy ha túl keveset. Hason­lóképpen: ha kevés eső áztat­ja a földet, meg ha túl sok. A gazdászok nótája is lehetne hát a kedves népdal: „Télen nagyon hideg van, nyáron nagyon meleg van, soha sincs jó idő, mindig esik az eső.” AUGHA LEHET Csodálkozni, hogy a meggyszezonban meggycsata dúl, a dinnye­szezonban dinnyecsata, s így tovább, alma, szőlő, ép­pen mi terem. Azon is csak a gazdák értetlenkednek, hogy így aztán könnyen ala­kulhat ki olyan kép a mező- gazdaságról: ha esik, ha süt, ha fúj, mindig csak panasz­kodnak; csatáznak, támoga­tásért kiáltanak, utat zárnak a traktorjaikkal. Ebben per­sze már a politika is ludas, no de Magyarországon élünk... Ami feltűnő: mint­ha az utóbbi időben Gráf mi­niszterrel jobban szót érte­nének az ágazatban érdekel­tek, mint az elődjeivel. Ta­lán mert a nyelvükön beszél. A nem túl szép emlékű Torgyán kisgazdavezér jó embere volt sokáig Barkóczy Gellért gazduram, ő szokta mondogatni: az a lényeg, hogy a mezőgazdaság, a ma­gyar vidék soha nem marad­hat magára, támogatás nél­kül. A gazdafohász önmagá­ban kevés... Romos kémények és vén kályhák, hiába szól a kéményseprő tragédia Szakemberek szerint már az is előrelépés lenne, ha a lakók az elemi biztonsági szabályokat betartanák (Folytatás az 1. oldalról) Sok helyütt tragikus a kémények és a fűtőtestek állapota, a szak­emberekkel pedig gyakran szó­ba sem állnak a tulajdonosok. A füstmérgezések és a lakástü- zek ellenére sokan lebecsülik a veszélyt - hangsúlyozta Halmos Tibor, a megyei kéményseprő kft. nagyatádi és marcali kirendelt­ségének vezetője. Lesújtó a somogyi statisztika is - az idén már négyen vesztették életüket füstmérgezésben So­mogybán. Egy jutái családi házban felrob­bant a cserépkályha - adta hírül lapunk nemrég. A légnyomás a házban tartózkodó 71 éves asz­szonyt a pincébe repítette. A hölgy életét vesztette. Takács At­tila őrnagy, a kaposvári tűzoltó­ság tűzmegelőzési osztályveze­tője a Somogyi Hírlapnak azt mondta: az utóbbi idők egyik leg­súlyosabb robbanásának okát több szakember elemzi.- A pincelejárat felől volt a cserépkályha tüzelő része - mondta. - A kályhában egy víz­tartályt helyeztek el, ezt kötötték rá a központi fűtésre. Többen úgy vélik: feltehetően fizikai robbanás történt a víztar­tályban, amit túlhevülés okozha­tott. Egyes vélemények szerint az ilyen jellegű robbanás bizton­sági szeleppel védhető ki. Az őr­nagy szerint rengeteg tragédia Kiégett az otthon. Somogybán idén négyen hunytak el füstmérgezésben Gázszagot éreznek A FŰTŐKÉSZÜLÉK üzembe he­lyezése előtt szükséges elvé­gezni a berendezés műszaki felülvizsgálatát, tisztítását és beállítását - hangsúlyozta a katasztrófavédelmi szóvivő. Kifejtette: a próbafűtés során egyebek mellett a csöpögés és a kazán körül fojtott gáz­szag utalhat a hibára. Az is problémát jelenthet, ha a láng a gázburkolat széle felé ég, vagy laposan imbolyog. Ilyen esetekben ki kell kap­csolni a kazánt, és tanácsos szakember segítségét kérni. megelőzhető. Ehhez azonban szükség van a lakók óvatossá­gára. Megjegyezte: örvendetes volna, ha sokan legalább az ele­mi biztonsági szabályokat betar­tanák. Antalicz-Gergelics Natália katasztrófavédelmi szóvivő kö­zölte: idén januárban egy bodro­gi parasztház gyulladt ki. Az épület hátsó része kapott lángra, az épület tulajdonosa meghalt a tűzben. - A helyszínre riasztott tűzoltók az égő épületből kihoz­ták az idős asszonyt, a mentősök azonban már nem tudták meg­menteni az életét - idézte fel a januári szörnyűséget. A tragédi­át valószínűleg füstmérgezés okozta. ■ Harsányi Miklós

Next

/
Oldalképek
Tartalom